Az Európai Unió éghajlatvédelmi és energiabiztonsági politikájának egyik legfontosabb eleme az épületszektor energiahatékonyságának növelése. Az épületek energetikai tanúsításának erősítése, az energetikai követelmények szigorodása is mind ezt támasztják alá. A magyar lakások 1/3-a többlakásos épületben helyezkedik el. Ezeknél az épületeknél a legalacsonyabb az energetikai korszerűsítésre irányuló hajlandóság annak ellenére, hogy a teljes körű felújításukkal megtakarítható energiamennyiség elérheti a 40-50%-ot. A beruházások elé gördülő akadályok leküzdésére 6 európai ország, köztük Magyarország szakértői keresik a megoldásokat az „Energiahatékonyság közösen” projekt keretében, melyben az Energiaklub is részt vesz.

Megtorpanó felújítási kedv, növekvő elvárások

A társasházban, lakásszövetkezeti épületben élők körében jóval kisebb a beruházási kedv, mint indokolt lenne. A magyar lakosság mindössze 1/5-e tervezi felújítani az otthonát az elkövetkező években, s ebből mindössze 28%-uk él többlakásos épületben, noha  a teljes lakásállományban az arányuk 34% – derül ki az Energiaklub lakosság körében végzett felméréséből. A többlakásos épületek energetikai korszerűsítésével akár felére is csökkenthető lenne a felhasznált energiamennyiség. Nemcsak nálunk, hanem az EU más országaiban is kérdés, hogy az épületenergetikai beruházások minden ismert előnye ellenére, miért nem indult még el a korszerűsítési hullám.

Több lakás, több akadály

A megtorpanó felújítási kedv oka egyrészt jól ismert, a pénzhiány. A felmérés adatai alapján a felújítást inkább önerőből finanszíroznák, a válaszadók mindössze 12%-a vár pályázati támogatásra és bankhitelt is csak 11% venne fel. A megtakarítási lehetőségek hiányos ismerete is visszaveti a felújítási kedvet. A hitelt igénylők 6 éves futamidőben, és 13-20 ezer forintos havi törlesztőben tudnak gondolkodni. Kevesen gondolják át, hogy ekkora összeget egy komplex energetikai beruházással is meg lehet spórolni. A felújítási kedvet a szervezési, lebonyolítási képesség hiánya is visszaveti, de nehézséget okoz, hogy a beruházást a lakók közös döntése alapján lehet csak elindítani, s ez akár több száz háztartást is érinthet. A bonyolult előkészítő és döntési folyamatban viszont kevesen kérik a szakember véleményét.

Szakemberre költeni, mégis spórolni

Az energetikai beruházásba csak átfogó műszaki és pénzügyi tervezés alapján, felelős döntéssel lehet belefogni. Ennek ellenére a felújítások mindössze negyedében készül szakértői számítás a beruházás előtt. „A szakembernek már a döntés előkészítésénél jelen kellene lennie, hiszen ő az, aki a teljes beruházási folyamatot átlátja, konkrét javaslatcsomagokat tud a lakók elé letenni a megtakarítható energiamennyiségről, a várható megtérülési időről és a finanszírozási lehetőségekről egyaránt” – mondja Czabarka Mihály, az NRG-Mentor Zrt. vezérigazgatója. Egy akár többmilliós kiadásnál nem érdemes a szakértőn spórolni, hiszen egy jó tanácsadó segítségével a beruházási költségeket és a kivitelezés időtartamát is könnyen kordában tarthatjuk, valamint a műszaki minőséget és a tényleges megtakarítás mértékét is így lehet biztosítani.

Hatékony eszköz, gyors megtérülés

A felújítók 60%-a azt kapta a beruházástól, amit várt, átlagosan 22%-kal csökkentek a lakásfenntartási költségeik, a legnagyobb megtakarítást pedig a homlokzati hőszigetelés hozta. Egy modellszámítás alapján egy 4 emeletes 32 lakásos gangos ház hőszigetelése és ablakcseréje 673 ezer forint lakásonkénti befektetéssel, körülbelül 100 ezer forint megtakarítást hoz évente, a beruházás megtérüléséhez 6 évre van szükség. „Konkrét méréseink is bizonyítják, hogy egy korszerűen leszigetelt családi ház 46%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy szigeteletlen, s ez a társasházak esetében is megvalósítható. Egy jó minőségű hőszigetelés pedig 50 évre szól, garancia a tartós megtakarításra”- hangsúlyozza Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője. A sikerhez viszont az is kell, hogy a megfelelő helyre a megfelelő anyagokat válasszuk.

Rendszerben gondolkodni, már elsőre véglegesen

A “félresiklott” építkezések súlyos anyagi válságba sodorhatják a lakóközösségeket, pótmunka igényekkel szembesülhetnek, vagy kiderülhet, hogy a felújítások nem a várt megtakarítást hozzák. Ennek egyik gyakori oka, hogy a rendszereket egymással nem harmonizáló elemekből válogatják és állítják össze. „A szakemberek az ún. rendszer engedély alapján tudják, hogy az adott termékek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, és az együttes beépítést követően hogyan fognak működni. Egy összeválogatott „rendszer” alkalmazásával a felelősség annak összeállítóját terheli, ha probléma adódik, nehéz a felelősök megtalálása és a költségek is drasztikusan nőhetnek” – hangsúlyozza Kopacz Tamás, a Mapei Kft. termelési és minőségirányítási vezetője. Évente 6000 szakembert képeznek, hogy az ilyen eseteket megelőzzék. Az ENSZ legfrissebb, éghajlatváltozással foglalkozó jelentése is rámutat, hogy a nem rendszerszemléletű felújítással, a beruházott összeg nagysága miatt 30-50 évig nem éri meg az épületekhez újra hozzányúlni.

Energiahatékonyság közösen

A többlakásos épületeknek az energetikai felújítása különleges odafigyelést és rengeteg szervezést igényel. Az „Energiahatékonyság közösen” nemzetközi projektben az energetikai felújítások elé gördülő akadályok leküzdésére 6 európai ország, köztük Magyarország szakértői közösen keresik a megoldásokat. Magyarországon az Energiaklub vesz részt a munkában. 4 épületen vizsgálják a döntési előkészítés dinamikáját, folyamatát, és a tapasztalatokat nemzetközi szinten is értékelik és megosztják. A projekttel szeretnék alátámasztani, hogy műszaki és pénzügyi szakértők bevonásával a lakóközösség kellő információ birtokában felelősen dönthet a közös vagyon korszerűsítéséről, jó szervezéssel és kommunikációval pedig elkerülhetők a konfliktusok, megvalósulhat egy sikeres beruházás.

A projekt részleteit és eredményeit a http://www.lowenergyapartments.eu/ oldalon követhetik nyomon az érdeklődők.