Sokan a hidrogén korszakát emlegetik. Tény a világ számos helyén folytatnak előrehaladott energetikai kísérleteket, fejlesztenek technológiákat a hidrogén hasznosítására. Egy magyar tudós, a nyolcvanhét éves Nobel-díjas Oláh György azonban másként gondolkodik.

A hidrogén illékony és nehezen tárolható

Amikor a hidrogénről, mint a jövő energiahordozójáról beszélnek, csak megvonja a vállát. Köszönjük szépen nem kérünk belőle, írta egy könyvében a 2000-es évek elején. Merthogy a hidrogén különösen illékony, nehezen tárolható, s egységnyi mennyiségéből kevés energia termelhető ki. Szerinte a jövő energiája sokkal inkább a metanol. Egy alkoholféleség, amely nem lényegesen kevesebb energiát tartalmaz, mint a benzin, a dízelolaj, vagy kerozin. Az ezzel összefüggő munkásságáért ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia díját a magyar származású tudósnak.

Hasonlóan gondolkoznak az északi ország, Izland energetikai szakemberei is. Olyannyira, hogy a különös természeti adottságaival megkapó Reykjanes félsziget városkájában Grindavikban megépítették az első metanolt gyártó üzemüket. A gyárat az Amerikában élő magyar tudósról, Oláh Györgyről nevezték el.

A metanol hasznosításának valóban sok az előnye. Ugyanolyan módon, akár tankokban, tárolható, mint a jelenlegi üzemanyagok, ami miatt nem lenne szükség a töltőállomások újjáépítésére. A legtöbb motor már most is meghajtható lenne egyfajta benzin-metanol keverékkel. Speciálisan átalakított autók pedig működhetnének kizárólag metanollal. Egyetlen hátrányuk az, hogy mérgezőek, a szakemberek azonban azzal érvelnek, hogy az emberek nem fogyasztják a benzint sem.

Kémiai reakcióban születik az alkohol

Az izlandiak választása nem véletlenül esett a Reykjanes félszigetre. Itt működik országuk jelentős geotermikus erőműve. A metanolt ugyanis földgázból vagy kőolajból állítják elő villamos energia segítségével. Ez a környezetbarát erőmű segítségével megoldható. A megvalósított metanol üzem biztosítja Izland üzemanyag szükségletének két és fél százalékát.

A technológiát a fővárosban működő Carbon Recycling International elnevezésű vállalat dolgozta ki. A metanol előállításának kiinduló anyaga a széndioxid és a hidrogén. A két gáz kémiai reakciójában születik meg az alkohol. Izlandon nem működik fosszilis energiával üzemelő erőmű, ezért a szükséges széndioxidot sajátos módon kell előállítaniuk. Az izlandi metanolgyárnak évente négyezer ötszáz„ tonnára van szüksége.

Egy meglehetősen bonyolult eljárás segítségével, elektrolízissel  a levegőből vonják ki a szükséges széndioxidot és hidrogént.  A melléktermék ez esetben a tiszta oxigén. A folyamathoz környezetbarát villamos energiát használnak. Ebben bővelkedik az ország, Izland a szükséges villamos energiájának szinte egészét vízi- és földhő-erőművekben állítja elő.

A megtermelt metanolt a benzinhez keverik. Hasonlóképpen, mint a növényekből előállított bioüzemanyag esetében. Az izlandi metanol összehasonlíthatatlanul környezetbarátabb, mivel elégetésével széndioxid kerül ugyan ismét a levegőbe, de csak éppen annyi, amennyit korábban kinyertek belőle.

Más országokban is lenne lehetőség az alkalmazásra

Izland tovább kívánja folytatni a metanolt előállító iparának fejlesztését. Jelenleg egy évente ötvenmillió liter metanol gyártására képes üzemet terveznek. A szakemberek szerint más országoknak is nagy lehetőségük lenne az izlandi technológia alkalmazására. Annál is inkább, mivel olyan fosszilis üzemanyagra épülő erőműveket működtetnek, amelyekből kikerülő gázok szolgáltathatják a metanol gyártás alapanyagát. Az eljáráshoz még szükséges hidrogént pedig megtermelhetnék nap- és szélenergia segítségével.

forrás: tozsdeforum.hu