Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket[1] kell majd alkalmazni. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.
Mit jelent ez a mindennapokban? A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30%-kal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. Az új rendeletnek köszönhetően tehát minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energia-megtakarítást eredményez majd, de ez magasabb beruházási költséggel lesz elérhető.
A másik jelentős módosítás[2] a gázzal működő kazánokat érinti. A Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján 2015. szeptember 26. után nem hozhatók forgalomba olyan fűtőberendezések, melyek nem érik el az előírt hatásfokot és hangteljesítményszintet. Ez pedig nem teljesíthető a ma legelterjedtebb berendezésekkel. Néhány kivételtől eltekintve tehát ősztől csak azok az eddiginél jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók majd, amelyeket mindenki csak ’kondenzációs kazánként’ ismer. Ez mintegy 2,6 millió háztartást érinthet. Mivel a ma működő kazánok többsége hagyományos és életkoruk 18-22 év között van, lecserélésük várhatóan 25-35%-os hatékonyság-növekedést hozhat – bár az újabb készülékek némileg többe is kerülnek.
„Drasztikus változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására”, mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „A magyar emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így mostantól még fontosabb, hogy állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat. Ezért örülünk annak, hogy a 2014-20-as időszakban évi mintegy 33-34 milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására, melyből jövőre sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására is. Ehhez azonban az kell, hogy a Kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, célzott támogatásokkal segítse a kondenzációs kazánokra történő átállást és minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása.”
[1] 20/2014 (III.7.) BM rendelet
[2] 813/2013/ EU rendelet