Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aktuális kérdésekről szólva Áder János kifejtette: fenntartható fejlődés helyett érdemes lenne inkább környezeti fenntarthatóságról beszélni, és azt a középpontba állítani.

A köztársasági elnök előadásában egyebek mellett kitért a légkör szén-dioxid szintjének növekedésére, a légszennyezettségért való felelősségre, a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási viszonyokra, veszélyekre és természeti katasztrófákra.

A környezeti problémák megoldásához nemzetközi összefogásra van szükség – hangsúlyozta Áder János, hozzátéve, hogy a környezeti katasztrófák száma egyre nő, ezek elhárítására és megelőzésére egyszerre kell felkészülni.

A köztársasági elnök elmondta: az 1980 és 2006 közötti adatokat tekintve az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Jelentős volt viszont a növekedés az ázsiai térségben, ahol Kína a domináns.

Kína a teljes szén-dioxid-kibocsátásban megelőzte az Egyesült Államokat, ugyanakkor az Egyesült Államokban az egy főre jutó kibocsátás még mindig három és félszerese a kínainak – tette hozzá.

Az Egyesült Államok nem írja alá a kiotói jegyzőkönyvet, de csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, aminek döntően a technológiaváltás az oka – mondta el Áder János.

Kína várhatóan 2030-ig még növelni fogja szén-dioxid-kibocsátását, utána kezd el csökkenteni. Az ország gyors gazdasági fejlődésének ára van, egy közelmúltban készült tanulmány szerint a gazdasági növekedés mértékét meghaladja az okozott környezeti károk értéke – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Áder János úgy fogalmazott: messze van a világ attól, hogy két Celsius-fokon belül tartsa a globális hőmérséklet-emelkedést, és úgy tűnik, hogy ez reális célként a jövő év végén Párizsban tartandó tárgyalásokon sem tűzhető ki.

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a Föld édesvizeit.

Várhatóan 2050-re 9 milliárdra nő az emberiség létszáma, legalább 60 százalékkal emelkedik az élelmiszerfogyasztás és minimum 20 százalékkal a vízfogyasztás. Ahol elfogy a víz, elfogy az élelem is, és megindul a migráció, illetve a vízhiány miatt háborús konfliktusok veszélye is fenyeget – emelte ki.

Áder János ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nagyon hosszú távon van esély a kedvezőtlen folyamatok megfordítására. Példaként hozta fel, hogy a technológiaváltás eredményeképpen 25 év után a közelmúltban az ózonréteg vastagodását mérték tudósok.

A köztársasági elnök előadásában kiemelte: az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a folyók vízszintje korábban soha nem látott módon változik, ezért folytatni kell a Vásárhelyi Tervet. A klímaváltozás hatásai az életünk részévé válnak, erre fel kell készülnünk – fogalmazott.