Alternatív Energia - alternatív energia hírportál bejegyzései

Kúttalan utakon – Skoda Octavia CNG-teszt

Ha gázautó, akkor Magyarországon mindenki ugyanarra gondol: az LPG-üzemre. A rendszerváltáskor először Ladák és öreg Passatok csomagtartóiban kezdtek terjedni a palackok, mára pedig kompakt pótkeréktartályoknál és szalonképes, elektronikus vezérlésű rendszereknél tartunk. Ám 2013-ban két lépésben jócskán megemelkedett az LPG jövedéki adója, így csökkent a kereslet az utólagos beszerelésekre, a már korábban átalakított autók tulajdonosai közül pedig páran a vadkapitalizmus hőskorához visszatérve illegálisan, háztartási PB-palackból fejtik át a gázt. Néhány új autót azért most is meg lehet vásárolni gyári átalakítással, de például a Skoda Dual-modellválasztéka már a múlté.

Öt helyen lehet tankolni

Ehelyett a cseh márka, és maga a Volkswagen konszern is egy ideje a CNG-rendszerekre koncentrál, ami cseppfolyósított propán-bután helyett sűrített földgázt jelent. Igen, jól sejtik, itt ugyanarról van szó, mint amivel a lakásokat fűtjük, csak kompresszorral 250 bar nyomásra sűrítve, összetételét tekintve pedig az üzemanyag 90 százalékban metánból áll. Ez a dízel és benzines autókénál, sőt, még az LPG-üzeműeknél is tisztább kipufogógázokat jelent, ezért nyugaton sokan a földgázban látják a középtávú megoldást a hidrogén- és villanyautók elterjedéséig. A német piacon mostanra két év alatt megduplázódott a CNG- autók száma, itthon mégis alig hallani az alternatíváról.

A mérsékelt népszerűség oka prózai: Magyarországon öt helyen, két budapesti, egy győri, egy szegedi és egy szigetszentmiklósi kútnál lehet CNG-t tankolni, ami igencsak foghíjas infrastruktúra a nyugat-európaihoz képest. Főleg a fővárosi taxisok fedezték fel a spórolási potenciált, bár vidéken is lehet már látni külföldről használtan behozott földgázos autókat. Egy ilyen Fiat Multiplát korábban mi is bemutattunk, tulajdonosa a haját tépi amiatt, hogy amióta Pestről a Balatonra költözött, sehol sem tud tankolni. De nem mindenkit zavar ez, a buherálás nálunk nem ismer lehetetlent: az elszántabbak a háztartási földgázt csapolják meg, és búvárszivattyúval a tartályba töltik. Ez persze teljesen illegális lakóházak közelében, kútkezelői vizsga és jövedéki adóról vezetett adóraktári könyv is kellene hozzá.

A rendőrök benzines Octaviával járnak

A legnagyobb eséllyel azok találkozhatnak földgázos járművekkel, akik tömegközlekedéssel járnak, hiszen Szeged és Zalaegerszeg után immár Budapesten is járnak CNG-üzemű buszok, igaz, a projekt Debrecenben parkolópályára került. Bár több európai piacon évek óta kaphatók kettős üzemű autók, az importőrök csak most kezdtek nálunk is bevezetni néhányat, miután – részben a buszok miatt – lassan már fejlődik az infrastruktúra. Ebben a műfajban a garancia megtartásán túl azért is fontos a gyári átalakítás, mert az utólagos hengeres tartályok sok helyet rabolnak el a csomagtartóból, és a motor részeit (szelepek, vezérlés, turbó) is célszerű a földgáz magasabb égési hőfokához alakítani.

Keresve sem találhattunk volna jobb alanyt a technika megismeréséhez, mint a harmadik generációs Skoda Octaviát, amely közel négyezer eladással tavaly is a hazai piac legnépszerűbb típusa volt, és nem csak a flottások szerették, hanem legutóbbi rendőrségi tenderen is a nyertesek közt volt. Persze nem gázos G-TEC kivitelben, amiről amúgy hatósági fehér tesztautónkon óriási matricák árulkodnak, ezt az alternatívát először valószínűleg pesti taxisok, főgázosok és más vállalkozások vállalhatják be. Ahogy a Golfot, úgy a szintén moduláris padlólemezre épülő Octaviát is úgy tervezték, hogy többféle alternatív hajtást be tudjon fogadni, ennek köszönhetően a legjobban használható gázautók egyike.

A teljes cikk itt olvasható.

Minden, amit tudnod kell a hidrogéncellás autókról

Az üzemanyagcellás autók egyébként tulajdonképpen elektromos autónak tekinthetőek, viszont több órányi töltés helyett elég néhány percig hidrogént tankolni beléjük.

Mik azok az üzemanyagcellás autók?

Az FCV-k az olyan elektromos autók, amelyeknél az akkumulátort hidrogénből és oxigénből álló üzemanyagcella helyettesíti. A most elterjedni látszó rendszerben a hidrogént egy platina katalizátoron kényszerítik át nyomás alatt, majd az két ionra és két elektronra szakad. Az elektronok a jármű elektromos motorját hajtják meg, míg az oxigénnel keveredett hidrogén vízként, pontosabban gőzként távozik a kipufogón. A cellákat egymásra halmozzák, hogy elég magas feszültség álljon az autó rendelkezésére.

A Hyundai Tucson FCV-jét jelenleg havi 499 dollárért lehet bérelni, de vásárolni is lehet belőle. Hasonló a helyzet a Toyota Miraival, a Honda FCX Clarityt viszont 45 bérbe adott darab után kivonták a piacról – a rendes, sorozatgyártott Honda FCV 2016-ban jön. A BMW hamarosan szintén a piacra lép, de a GM és a többi gyártó is dolgozik a saját megoldásán.

Honnan jön a hidrogén?

Amennyiben teljesen zöld FCV-t akarunk, akkor a hidrogént is úgy kell előállítani, hogy a folyamat ne legyen szennyező. Ez nem könnyű feladvány, de hidrogén elektrolízisével megoldható. Ennek során az áramot vízen át vezetik, majd hidrogén és oxigén jön létre gázok formájában. A legjobb rendszerek a felhasznált elektromosság 80 százalékát képesek hidrogén formává alakítani, ami nem túl hatékony.

Egy másik módszer, hogy a gőzt 700-1000 Celsius-fokra melegítik, majd metánnal vegyítik, hogy hidrogén, szénmonoxid és széndioxid jöjjön létre. Ez a módszer szennyezőbb, de költséghatékonyabb (főleg a hidraulikus rétegrepesztési eljárás során tartalékba vett természetes gázok miatt) – Amerikában a hidrogén 95 százalékát így állítják most elő.

Hol lehet venni?

Az elektromos autók töltőállomásaiból egyre több van külföldön, és persze otthon is feltölthetőek. A hidrogénelosztó állomásokból egyelőre igen kevés van – egyrészt mert kevés az érdeklődő, másrészt mert drága a megépítésük. Az elektromos töltőállomások több tízezer dollárba kerülnek, a Tesla gyorstöltői nagyjából 300 000 dollárért húzhatóak fel. Egyetlen hidrogén-töltőállomás 1-2 millió dollárba kerül, azért, mert a folyékony hidrogén tárolása nehéz feladat. Egyelőre 50 ilyen állomás van Amerikában.

Egy töltőállomás körülbelül 38 000 liter folyékony hidrogént tárol mínusz 250 Celsius-fokon. Míg a benzint és a gázolajat viszonylag egyszerű tárolni, ezt a föld alatt, a pumpáktól elzárva kell, különleges helyen tárolni. A hidrogént a tárolóból kivéve gázzá alakítják, nyomás alá helyezik és kisebb tárolókba helyezik át a terjesztéshez.

Egyes FCV-k 350 bar nyomással, mások 700 bar mellett fogadják a gázt, ez utóbbinál nagyobb hatótávolság nyerhető. 700 bar mellett 3-5 perc egy tankot feltölteni. A Toyota és a Hyundai a vásárlóiknak három évig ingyen adja a hidrogént, Amerikában pedig gőzerővel folyik az állomások kiépítése – Kalifornia 200 millió dollárt fektetett be erre a célra, 2016-ra ugyanis a jelenlegihez még 40 töltőállomást akarnak.

Ezért érdekeljen

Amellett, hogy az elektromos autóknak hála nagyban csökkenthető az üvegházhatású gázok mennyisége, az ilyen autók tulajdonosai vagy bérlői idővel elméletben a saját pénztárcájuk kiadásait is mérsékelhetik – mint azt egy Toyota Priusnál vagy Nissan Leafnél már tapasztalni lehet.

Az FCV-k fő előnye az elektromos autókhoz képest a kényelem, hiszen egy hosszú útra 3-5 perc alatt fel lehet őket tankolni, miközben a Teslánál még a legjobb esetben is 20 percre van szükség a hatótáv felére elég kakaót feltölteni. Az autógyártók számára emiatt egyértelmű, hogy a fogyasztók hamarabb megbarátkoznak az FCV-kkel, ha zöld autót akarnak.

Ami a teljesítményt illeti, sok újdonságról nem lehet beszélni: ugyanazokat az elektromos motorokat használják az FCV-k, mint az elektromos autók. A Toyota Mirai 10 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100-ra, és 700 kilométert tesz meg egy tank üzemanyaggal. Mivel az üzemanyagcellák sokkal könnyebbek is a lítium-ionos akkuknál, ezért a pickupok és az SUV-k esetében is előnyösebb ez a felállás.

A teljes cikk itt olvasható.

Világmegváltásból profitálnak

Új koncepció? Vagy csak a jól hangzó márkanevet találták ki hozzá mostanában? A koncepció jegyében működő feleket tömörítő Global Impact Investing Networköt (GIIN) is csak 2009-ben alapították meg a Clinton Global Initiative éves közgyűlésén. A szervezet alapötlete 2006-ban vetődött fel 40 befektető együttgondolkodásából; a szakirodalom innen datálja az impact investing kifejezés létezését. Azt a szövetség is elismeri, hogy egyelőre nem elég egyértelmű, hogyan mérhető az ilyen típusú befektetés legfontosabb tényezője: hatása az érintett, megcélzott közösségre.

Soros és a piaci rés

A hatástőke társadalmi vállalkozókba fektet, akik a hagyományosan karitatív akciók és alapítványok szférájába száműzött projekteket vállalkozói alapon működtetik. Mennyi ilyen ethosszal invesztáló játékos mozog a világban? Az ImpactBase adatbázis 1000 alapot és befektetési lehetőséget tartalmaz.

A legújabb kezdeményezés Soros György és az eBayt alapító Pierre Omidyar nevéhez és pénzéhez köthető. A Leapfrog – békaugrás – nevű magántőkealapon keresztül elsősorban biztosítási, pénztakarékossági és banki szolgáltatásokba fektetnek Afrikában és Ázsiában. Céljuk a szegények felemelése és az életszínvonal javítása, de úgy, hogy keresnek is rajta. Egy tátongó piaci rést lovagoltak meg: a befektetésre kiszemelt vállalkozások célközönsége a piacvezető cégek által ignorált társadalmi réteg, mint például a munkaképes, de napi 10 dollárnál kevesebb jövedelmet felmutató HIV-fertőzöttek, akiket nem voltak hajlandók ügyfélnek elfogadni a nagy biztosítók.

Újfajta angyalok

Egy hatásbefektetésre szakosodott alap tulajdonképpen az a tőkepiacon, mint ami a B Corp (amiről itt olvashat részletesebben) a magánszektorban. Nem véletlen, hogy a GIIN három alapítójának egyike a B Lab, amely B Corpok életre hívását segíti. A hatástőke eredménye általában B Corp, Alacsony-nyereségű Korlátolt Felelősségű Társaság (LP LLC) vagy Közösségi Érdek Vállalat (Community Interest Co.) az angolszász üzleti világban.

A tőke úgy áramlik egy-egy cégbe, projektbe, hogy nincs kitűzve a kilépés dátuma vagy módja (részvénykibocsátás vagy cégeladás). Az is előfordul, hogy az alap adományokat gyűjt, majd saját kontójára kezeli azt befektetésként, a profitot pedig visszaforgatja más társadalomjavító vállalkozásokba. Számos hatásbefektető „türelmes tőkének” nevezi a pénzt, amit mozgat.

Magyarországon még a hatástőkét megelőző ideológia, a társadalmilag felelős befektetés is gyerekcipőben jár, vallják szakértők. Talán az Ashoka Magyarország közelíti meg leginkább a Leapfrog példáját. A hálózat pénzügyi és szakmai támogatást nyújt társadalmi vállalkozóknak évi 40 millió dolláros globális büdzséből.

forrás: piacesprofit.hu

Nem csak a divat, a számok is a napelemek mellett szólnak

Mire vevők inkább az ügyfelek? A „zöld” üzenetekre, vagy a megtérülési számításokra?

– Elmúltak már azok az idők, hogy a napelemekre csupán a tehetős emberek vagy a környezetvédők hobbijaként tekintsünk. A napelemparkok után a háztartásokban és a kisvállalati szektorban is fellendült a használatuk. Józan számítással egyre több cégvezető ismeri fel üzleti létjogosultságát. Ma már nem azért érdemes ilyet telepíteni, mert „trendi”, hanem mert a vállalkozásoknak a versenyképességét vagy akár egy beruházás és ingatlan értékét tudja jelentősen növelni. Gondoljunk csak bele, hogy éves átlagban kedvező esetben akár nulla forint is tud lenni így egy háztartás vagy egy üzem villanyszámlája! Alapos számításokkal igazolható, hogy rendszermérettől és a beépített anyagok minőségétől függően már tíz év a megtérülési ideje, miközben mi, az E.ON húsz év teljes körű garanciát vállalunk az általunk telepített rendszerekre. Mint felelős vállalat mi sem alapítottunk volna egy egész üzletágat pusztán csak egy ötletre, különösen nem ilyen komoly vállalásokkal.

Akkor mi az oka annak, hogy míg máshol robbanásszerűen terjed az alternatív energia, addig nálunk még gyerekcipőben jár ez az egész?

– A gyerekcipős fázison szerencsére már túl vagyunk, még ha a piac mérete nincs is akkora, mint egyes vezető uniós országokban. A piaci lehetőségek és a kínálat tekintetében viszont jól állunk. Vannak még olyan vállalkozások, amelyek vezetői ódzkodnak attól, hogy belevágjanak egy ilyen fejlesztésbe, mivel úgy érzik, hogy úttörő szerepet kell ezzel felvállalniuk, és ez nagyon bonyolult dolog lehet. Pedig meg tudom nyugtatni őket, már jól kitaposott ösvények vannak. Erre a legjobb bizonyíték az, hogy a legtöbb cégvezető, aki vállalkozása telephelyén beüzemel egy ilyen rendszert, az kisvártatva saját házába is rendel egyet tőlünk. Mivel Magyarország technológiai értelemben piackövető, és sok még az új technológiákkal szemben az előítélet, ezért ennek a lebontásáért egyfajta ismeretterjesztő szerepkört is vállaltunk.

Mik a leggyakoribb félelmek?

– Először is az ár. A sajtóban leggyakrabban a milliárdos beruházásokról esik szó, gigantikus sivatagi napelemparkokról vagy erőművi beruházásokról. Eközben egy családi ház átlagban alig több mint kétmillió forintból felszerelhető egy ilyen berendezéssel. Kisebb cégek esetében ez három-négymillió forintos befektetés, viszont a növekvő árral párhuzamosan a megtérülés is tíz év alá csökken, amin akár tovább tud segíteni egy uniós pályázati forrás. Azt is érdemes számításba venni, hogy a számviteli törvény keretei között gyorsítható a leírása, és egy ilyen fejlesztés több évtizedre szól. Ez értéknövelő beruházás, ami az ingatlanpiacon is előnyös helyzetet teremt.

Nem nagy macera egy ilyen rendszer kiépítése?

– Ez a másik leggyakoribb előítélet, és örömmel mondhatom, hogy teljesen alaptalan. Az ingyenes helyszíni szemlét követően napokon belül megtervezzük a rendszert, annak engedélyeztetése néhány hét alatt, de elosztói körzettől függően is maximum két hónap alatt megtörténik. Ezt a munkát természetesen ügyfeleinknek átvállaljuk. A telepítés és beüzemelés maximum két nap, de családi házaknál akár egy nap alatt is végeznek a szakembereink. Nincs felfordulás, ez nem jár nagyobb felfordulással, mint régen a parabolaantenna felszerelése.

Lehet, hogy sokan a tető sérülésétől tartanak?

– Ezek a panelek moduláris szerkezetűek, könnyen mozgathatóak, csak annyit kapcsolunk össze, amennyi indokolt. Saját állványukra kerülnek, és professzionális szerelési anyagokkal dolgozunk, a tető megbontása nélkül, így nem fog beázni. A hiedelmekkel ellentétben a napelemek ellenállnak a jégesőnek, és egyáltalán nem elvárás, hogy rendszeresen letakarítsák őket. Egy nagyobbacska családi házhoz szabott, négy kilowatt peakes, fotovoltaikus kapacitással bíró rendszer csupán huszonöt négyzetméternyi tetőfelületet igényel. Az inverter a házban egy alkalmas helyen elhelyezhető, némán működik, nem zavar senkit. Az adott üzem vagy háztartás továbbra is a hálózatra lesz kötve. Az érdekesség még az, hogy egy napelemrendszer üzembe helyezésével az ügyfél „áramtermelővé” is válik. Lakossági ügyfél esetében ez a villanyszámlán egyszerűen jelenik meg: a számla az alapdíjakon felül a fogyasztott és a termelt áram különbségét fogja tartalmazni, ami ki is nullázhatja egymást. Egy vállalkozás, ha a saját fogyasztási paramétereinél nagyobb kapacitású napelemet is szerel fel, akkor nettó termelővé válik, és egyedi szerződés alapján drágábban adhat el villanyt, mint amennyiért vételez. Ennek csupán az az ára, hogy a kiserőművi engedélyezés öt hónapnál hosszabbra nyúlhat.

Miért jó egy szolgáltatónak, hogy a fogyasztói megszűnnek fogyasztók lenni?

– Ez a fejlődési folyamat mindenképpen a jövő útja, szakmailag is hiszünk benne. Mint energiaszakértők állunk ennek az új trendnek az élére, hozzáadva szakmai kompetenciánkat, tudásunkat, szakembereinket és olyan üzleti modellt alakítottunk ki ügyfeleink számára, ami kölcsönösen előnyös.

A villanyautók esetében évről évre jönnek ki az újabb modellek, amelyek mellett egy pár éves példány már nevetségesen elavultnak hat. A napelemeknél nem kell ilyen kockázattal számolni? Hogy amit most megveszek, az jövőre a felébe sem kerülne?

– A napelemekkel való áramtermelés kiforrott technológia, itt már nincsenek gyerekbetegségek, leküzdendő technológiai akadályok. A vásárlók nem közvetlen finanszírozói a folyamatban lévő fejlesztéseknek. Van ugyan egy folyamatos és kismértékű árcsökkenés, ami az elmúlt években volt tapasztalható, azonban ez is lassulni látszik. Ráadásul az is elmondható, hogy az újonnan piacra lépő versenyzők általában a minőség rovására tudnak csak alacsonyabb árakat kínálni. Aki nagyon óvatos, és minden kockázatot minimalizálni akar, annak azt szoktuk javasolni, hogy kezdésnek csak egy-két napelemet vegyen, és ha megbizonyosodik róla, hogy jó befektetés, akkor bővítse a rendszerét. Ehhez persze az kell, hogy eleve megfelelő kapacitású invertert vegyen.

Említette a minőséget. Hogy tud egy vevő megbizonyosodni arról, hogy jó napelemet vesz?

– Kevesen tudják, hogy a napelemek élettartamuk során veszíthetnek képességeikből a panelek belsejében keletkező, úgynevezett mikrorepedések miatt. E téren bizony komoly különbségek lehetnek gyártók és márkák között. Nem mondanék származási országot, mert nincs egyértelmű direkt összefüggésben a megbízhatósággal, de erre mindenképpen érdemes odafigyelni. Az általunk forgalmazott japán Kyocera napelemek az egyik leghosszabb vizsgálati történelemmel rendelkeznek a piacon: huszonöt éves mérésciklusban tíz százalék alatt volt a kapacitáscsökkenés. Eközben egyes márkák a piacon már egy hároméves teszt során is három–öt százalékot veszítenek képességeikből. Ki lehet számolni, hogy mi marad ezekből húsz év múlva. Ez szignifikáns különbség!

Ez a különbség bizonyára az árban is visszaköszön.

– Meg fog lepődni, de messze nincs ekkora különbség. Az E.ON árai és a legolcsóbb elérhető ajánlat között alig huszonöt százalék különbség van. Ezért a minimális különbségért cserébe a vevőink német szabvány szerinti szerelési anyagokat kapnak, és az E.ON szigorú, nemzetközi minőségbiztosítási elveit alkalmazzuk a tervezés és a kivitelezés során. Így tudunk teljes körű garanciát vállalni az említett húsz évre, mind az eszközökre, mind a kapacitásra – ez ma egyedülállónak mondható a magyar piacon. Ehhez gondosan kiválasztott, megbízható beszállítókkal és partnercégekkel dolgozunk. Prémium szolgáltatást kínálunk, mert ügyfeleinkkel együtt hosszú távra tervezünk, és tisztában vagyunk azzal, hogy ránk hárul az a nagy felelősség, hogy a piac bizalma ne sérüljön a fenntartható technológiák alkalmazása iránt.

forrás: piacesprofit.hu

Fojtogató légszennyezés a Pilis kapujában

Már korábban is sejtettük, hogy Budapesten és környékén a szmog nem csak a gépjárművekből jön, hanem az elővárosok rengeteg fatüzelős kályhájából, kandallóiból és kazánjaiból is. Most ezt méréssel bizonyítottuk.

Az egyik rendkívül veszélyes légszennyezőt, az ultrafinom részecskéket mértük újévi kirándulásunk alkalmával. Az Időkép csapatával már korábban végeztünk egy hasonló mérést, akkor hőlégballonnal emelkedtünk a légszennyezők nyomába.

Miért az ultrafinom részecskéket mértük?

A hatályos uniós és hazai jogszabályi előírások szerint a részecskeszennyezettség (PM10 – 10 mikrométernél kisebb részecskék) évente legfeljebb 35 napon lépheti túl az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter). Az elmúlt 10 évben az ilyen napok száma Budapesten évente ennek körülbelül a kétszerese-ötszöröse volt (évi 60-180 nap). A részecskék tömege azonban nem jellemzi pontosan azok egészségkárosító hatását, hiszen ezen a mérettartományon belül is jelentős méretbeli és számbeli szórásban lehetnek jelen a levegőben, melyről a mérések nem adnak információt. Az ultrafinom részecskék (0,1 mikrométernél kisebb) nagyon nagy számban vannak jelen a levegőben. Az összes részecske 86 százaléka darabszámra ultrafinom, viszont a részecskék tömegének ez mindössze 1 százalékát adja. A kisebb részek nagy fajlagos felülete miatt az egészségkárosító hatásuk más, a kibocsátás csökkentésére is más stratégiák szükségesek. Ezt számos tudományos vizsgálat mutatta. Ezért fontos az 1,0 (0,1) mikrométer méret alatti tartomány esetén a részecskék számának a mérése. Összehasonlításként: az emberi hajszál keresztmetszete 60 mikrométer, a jogszabály a 10, valamint a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék tömegének mérését írja elő, az emberi tüdőben a léghólyagocskák bejáratának az átmérője 200 mikrométer, a sejtsor vastagsága, mely a hajszálerekben a vért és a tüdőhólyagban a levegőt választja el, mindössze 0,5 mikrométer. Az ultrafinom részecskék mérete 0,1 mikrométer alatti.

Egészségügyi hatások

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a légszennyező részecskék koncentrációjára nem tud meghatározni olyan határértéket, amely alatt biztosan nem károsítják az emberi egészséget. Álláspontja szerint ezek a részecskék nagy számban bizonyítottan rákkeltők. Belélegezve lerakódnak a tüdő legmélyén, ott gyulladást váltanak ki. A véráramba is bekerülnek a részecskék felszínén megtapadó súlyosan egészségkárosító, gyakran rákkeltő anyagok, és a szervezet más részein fejtik ki súlyosan káros hatásukat. Igazi tragédiát jelent az általuk okozott sok szív- és érrendszeri megbetegedés (vérrögképződés révén), illetve az asztma és allergia is. A dízelmotorokból származó részecskék trombózist okozhatnak az agyban. Patkánykísérletek szerint az ultrafinom részecskék belső vérzéseket is okozhatnak a tüdőben. Sajnos a hatás akár generációkon át érvényesül, az anyák szervezetébe jutó részecskék autizmust okozhatnak a születő gyermekben, vagy hirtelen csecsemőhalált.

A légszennyező részecskék emellett rátapadva a növényi pollenek felületére a polleneket is agresszívabbá teszik, illetve a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe.

A finom részecskék (PM2,5) évente csaknem 11 000 ember idő előtti elhalálozását okozzák hazánkban az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányok szerint. Ez Magyarországon 106 511 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező anyag miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 10 évet veszít életéből. A PM2,5 okozta megbetegedések miatt pedig 2010-ben 2 592 155 munkanap esett ki, és a 2015. évi előrejelzések is hasonló számokat mutatnak. Városi környezetben a részecskék egyik fő összetevője a korom, mely a légköri transzportfolyamatok révén a sarkvidékre jut. A jégsapkára lerakódva jelentősen gyorsítja a sarki jégtakaró olvadását, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ennek közvetett hatása Budapesten a nyáron megnövekedett számú hőségnapok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek formájában jelentkezik, ami jelentős számú (Budapesten évi 118-120 személy) idő előtti halálozást és szintén komoly gazdasági károkat okoz.

A vizsgálati eszköz

A mérést egy TSI P-Trak 8525 típusú ultrafinom részecskéket számláló műszerrel a Levegő Munkacsoport munkatársa, Lenkei Péter végezte.

A teljes cikk itt olvasható.