Az Energiaház, amelynek építését most kezdik, és átadását 2015 júliusára tervezik, a passzívház technológiánál is korszerűbb építészeti és épületgépészeti megoldásokkal épül fel – mondta el Kozmann György elnök. Az információs központot egy nullenergiás épületben alakítják ki, ahol az energiahatékonyságot szolgáló gépészet is demonstrációs eszközként fog működni. A hármas tagolású ház egyik épületrésze vályogból, a másik üvegből készül, mindez kiegészül egy szalmabála-alapú, mozgatható többfunkciós „burkolattal”, ami télen hőszigetelést, nyáron árnyékolást biztosíthat, de fedett teraszként is használható. Az épület belső kiállítótermeiben szintén az energiahatékonyságot szolgáló vívmányokat mutatnak majd be. A bruttó 200 millió forint összköltségű projekt része a környezettudatos, energiahatékony, fenntartható életmód népszerűsítése fesztiválokon, nyílt napokon, online és nyomtatott eszközök segítségével. Kozmann György azt mondta, hogy az információs központ létrehozásához és a kapcsolódó kommunikációs kampány lebonyolításához közel 150 millió forint pályázati forrást nyertek el, így projektjük az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Mint ahogy arról már beszámoltunk, tizenöt évre szóló szerződést kötött a geotermikus hőenergia szállítására és átvételére a PannErgy Nyrt. száz százalékos tulajdonú leányvállalata, az Arrabona Geotermia Kft. a Győr-Szol Zrt-vel. A szerződés lényege, hogy a társaság geotermikus forrásból látja el hőenergiával a győri távhőrendszert.

A Pér melletti területet a Győri Geotermikus Projekt PER-PE-01 jelű kút hidraulikai paramétereinek vizsgálatakor látogattuk meg Borkai Zsolt és a Győr-Szol Zrt. képviselői társaságában. A tesztelés a 2300 méter mélységű kút folyamatos termeltetésével történik, amely során megadott paraméterek ellenőrzésével követi nyomon a PannErgy a kút teljesítőképességét. A kinyert adatokból megállapítható a geotermális kút teljesítőképessége, a várható hozam és hőfok, illetve a víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A tesztelés végső eredményei elengedhetetlenül szükségesek a felszíni geotermikus rendszer megtervezéséhez.

Borkai Zsolt Győr Megyei Jogú Város polgármestere a helyszínen örömének adott hangot, hogy ilyen nagyszabású projekt részese lehet Győr. Hangsúlyozta, hogy a város kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre, hiszen az új beruházásoknál, a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezésénél is törekszik arra, hogy „Zöld Olimpiát” és környezetbarát rendezvényeket és infrastrukturális fejlesztéseket valósítson meg. A geotermikus projekt a távhő és az energiafelhasználás területén nyit meg új perspektívákat és a károsanyag-kibocsátásban jelent nagy előrelépést.

„A rétegtisztításhoz és a kútteszteléshez a PannErgy saját beruházásként építette ki a nagy hozamot és gázmennyiséget is kezelni tudó felszíni termeltető rendszert. Ennek főbb egységei a nyomást, hozamot és hőmérsékletet mérő eszközök, illetve a vízben található gázt leválasztó, 100 köbméteres gáztalanító tartály, valamint a kutat a kitermelt víz tárolására, illetve hűtésére használt hűtőtóval összekötő, nagy átmérőjű vezeték. A bejárás során megtekintettük a termeltetés és a kút tesztelésének folyamatát, a látogatás során a kitermelt folyadék hőmérséklete elérte a 98 Celsius fokot, míg a hozam meghaladta a 100 liter/másodpercet”- nyilatkozta Tóth Péter a PannErgy Nyrt. vezérigazgatója, aki kérdésünkre azt is elárulta, hogy a másodlagos hőfelhasználásra is vannak elképzeléseik, például különböző mezőgazdasági projekteket lehetne építeni erre (üvegház fűtése… stb.), de egyelőre a projekt elsődleges céljának sikerességére koncentrálnak.

–

Németh Zoltán a projekt koordinátora kiemelte, a káros anyag kibocsátás nélküli megújuló energia felhasználása révén a város hozzájárul ahhoz a folyamathoz, ami hazánkban tapasztalható, hiszen míg a világon 30 százalékkal nőtt a széndioxid kibocsátás, addig Magyarországon ilyen mértékben csökkent.

A város a tervezett hőmennyiség átvételével közel hatmillió köbméterrel tudja csökkenteni a győri távfűtés földgázfelhasználását és közel 11 ezer tonnával a széndioxid kibocsátást. A 15 évre szóló szerződés alapján az átvételre szánt hőmennyiség a fogyasztók felé kiadott hő 14 százaléka. Ez a hőenergia éves szinten 180 ezer gigajoule-t jelent, az első betáplálásra pedig a 2015-16-os fűtési szezonban kerülhet sor.

forrás: gyorplusz.hu

Az autóipar 18 milliárd euró termelési értéket állított elő, amivel a teljes magyar feldolgozóipari teljesítmény 18 százalékát, a GDP 10 százalékát és a teljes export 18 százalékát adta – mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg 726 járműipari vállalat működik Magyarországon, amelyek közvetlenül több mint 120 ezer embernek adnak munkát. Varga Mihály kiemelte, hogy Magyarország ezzel az eredménnyel Európa gépjárműgyártásának egyik központjává vált, mivel uniós átlagban a bruttó hozzáadott érték 4 százalékát adja az ágazat. Megjegyezte, hogy a piaci lehetőségek is kedvezőek, mivel világszinten nő a kereslet a gépkocsik iránt, a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2050-re több mint kétszer annyi új autót fognak eladni, mint napjainkban.

Fókuszban a kutatás-fejlesztés

A magyarországi gépjárműgyártás további kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából fontosnak nevezte, hogy az itt működő nagyvállalatok versenyelőnyként értékelik a kutatás-fejlesztés feltételrendszerét. Magyarország az egész világon számon tartott, akadémiai és egyetemi oktatási, innovációs és kutatási és fejlesztési (K+F) bázissal rendelkezik, ennek a szellemi tőkének jelentős szerepe van abban, hogy a vezető gyártók közül egyre többen nálunk hoznak létre K+F központokat – fogalmazott. Kitért arra, hogy a legtöbb autógyártó vállalat arra törekszik, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe bevonja a magyar felsőoktatási intézményeket és kutatóközpontokat. Úgy vélte, mindez jó kiindulópontot teremt a kormány egyik legfontosabb céljának megvalósításához, hogy Magyarországot ne csak termelési, hanem innovációs központtá is tegyék.

30 világszínvonalú innovációs központ működhet hazánkban

A miniszter célként fogalmazta meg, hogy a kormányzati ciklus végéig 20, az évtized végéig pedig legalább 30 világszínvonalú nagyvállalati innovációs központ működjön Magyarországon. Utalt arra, hogy a három, kiemelkedő autóipari beruházás – az Audi győri, a GM szentgotthárdi valamint a Mercedes-Benz kecskeméti fejlesztése – új kihívások elé állítja a felsőfokú tanintézményeket, az oktatók és kutatók számára pedig új kutatási-fejlesztési és szolgáltatási feladatokat jelent. Fontosnak nevezte az ipar által igényelt gyakorlatorientált képzés bevezetését, amely 2012 szeptemberében – a felsőoktatásban az országban elsőként – a Kecskeméti Főiskolán, a járműmérnöki alapszakon közös képzés indult el a Mercedes-Benz-zel és a Knorr-Bremse-vel.

Az elektromos és a hibrid hajtásé a jövő

A nem távoli jövőről elmondta, hogy a következő évtizedekben a hibrid és az elektromos, majd később a hidrogén hajtású gépjárművek elterjedésének leszünk tanúi. Ismertette, hogy 2050-re a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint az újonnan értékesített autók 70 százaléka elektromos vagy hibrid meghajtású lesz. Emlékeztetett arra, hogy a K+F-ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évtizedben egy százalék körül mozgott, csak 2010-től kezdett folyamatosan emelkedni. A kormány középtávú stratégia célja az, hogy 2020-ra ez az arány elérje 1,8 százalékot.

forrás: portfolio.hu

A tőzsdei társaság csütörtöki bejelentése szerint a tizenöt évre szóló szerződésben foglaltak alapján a jövő évi fűtési szezonban kezdik meg a szolgáltatást, amelynek tervezett mennyisége az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján évi 180 ezer gigajoule lesz.

Addigra a PannErgy vállalta a geotermikus rendszer kiépítését úgy, hogy elkészül a termelő-visszasajtoló kútpár, a hozzá kapcsolódó gépészeti rendszer és a hőenergia továbbításához szükséges előszigetelt vezeték.

A vállalat üzleti titokra hivatkozva elhárította az MTI-nek a beruházás összegére, illetve a szerződés értékére vonatkozó kérdését. A kisalföldi megyeszékhely városüzemeltetési cége utóbbi kérdést azzal hárította el, hogy még nem ismertek a szerződés időtartamára érvényes hatósági árak.

A 2400 közületi fogyasztót és tízszer ennyi háztartást kiszolgáló GYŐR-SZOL Zrt. az MTI érdeklődésére ugyanakkor jelezte: fontos stratégiai célkitűzésének tekintik a távhőtermelés földgáz-függőségének csökkentését, a környezet védelmét és új, a gázkazánokban előállítottnál olcsóbb hőforrás bevonását a győri távhő-ellátásba.

Jelezték: a várhatóan jövő november elsején induló szolgáltatás a győri fűtőerőműből a fogyasztóknak kiadott hő 14 százalékát fedezi majd. Ezzel a város távhő-termelésében 5,65 millió köbméterrel kevesebb földgázt használnak fel, illetve 10,8 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki.

A Rockefeller-család, sokak szerint a legbefolyásosabb az amerikai történelemben, még a 19. és a 20. század fordulóján gyűjtötte össze óriási vagyonát, elsősorban a Standard Oil mamutcégen keresztül. Most azonban teljesen felszámolnák a valamilyen módon a fosszilis energiahordozókhoz kötődő befektetéseiket. Ez pedig nem tűnik jó ómennek az olyan iparágaknak, mint mondjuk az olaj- vagy a széntermelés. Persze csak erre alapozni mondjuk egy befektetési stratégiát még badarság volna.

A Rockefeller Brothers Fund-ot, amely jelenleg 860 millió dolláros vagyont kezel, 1940-ben alapították. A mostani bejelentés alapján az alap portfóliójában 1% alá csökkentenék a szénhez és más fosszilis energiahordozóhoz kapcsolódó befektetések arányát.

A későbbiekben pedig az alapítvány felméri a fosszilis energiahordozóknak való fennmaradó kitettségét, majd egy részletes tervet készít arról, hogyan tud a lehető leggyorsabban túladni a fennmaradó hasonló típusú befektetésein. A tervek szerint erre egy viszonylag hosszabb idő alatt és több részletben kerülhet majd sor.

Az alap már 2010 óta kiemelt figyelmet szentel annak, hogy minél több fenntartható energiával kapcsolatos, és más, hasonló típusú befektetés kerüljön portfóliójába. Az alap vezetősége akkor nyilvánította ki elkötelezettségét a felé, hogy befektetéseinek 10%-át olyan eszközök alkossák, amelyek egyeznek a fenntartható fejlődés céljaival. Most ennek aránya növekedhet majd.

A Rockefellerek hétfői bejelentése mögött valószínűleg az is áll, hogy környezetvédelmi aktivisták növelték a nyomást az amerikai felsőoktatási intézmények alapítványain azért, hogy azok csökkentsék a fosszilis energiaforrásokba való befektetéseik mértékét, és ezek helyett az úgynevezett tiszta energiák felé forduljanak.

Azonban olyan neves egyetemek, mint a Harvard, a Yale vagy a Brown ennek ellenére nem hajlandó feladni a fosszilis energiahordozókba való befektetéseiket.

forrás: investor.hu