A következőkben egy az EUREM Energiagazdász programon belül született, és már megvalósított projektet mutatunk be. A program résztvevői záró feladatként egy a saját vállalatra kidolgozott energiahatékonysági projekttervet dolgoznak ki konzulensük segítségével, ezt követően pedig megvalósítják azt, így segítve vállalatukat jelentős költségcsökkentéshez.

Egy német tulajdonú gyártó és szolgáltató kft. energetikusának beszámolója projektmunkájáról, amely 20%-kal csökkentette a vizsgált csarnok villamosenergia-fogyasztását:

„Az energiatakarékosság, az energia hatékonyság manapság igen lényeges kérdés minden cégnél, hiszen a csökkenő energia felhasználás azon kívül, hogy olcsóbbá teszi a gyártást, előnyt is jelenthet a konkurenciával szemben. Számos esetben azonban az energetikai beruházások jelentős beruházási költséggel járnak, melyek 5, 10, 15 éves üzemelés után térülnek meg (pl: fűtéskorszerűsítés, utólagos szigetelés). Ezek elriaszthatják a tulajdonosokat, befektetőket az ilyen beruházásoktól.

2012-ben a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tudásközpontja által szervezett Energiagazdász képzésen, a képzés vezető előadója azzal kezdte előadását, hogy a leendő energiagazdásznak az „alacsonyan függő gyümölcsöket kell először leszedni.”  Mit is jelent ez? Olyan projekteket kell előkészíteni, illetve kivitelezni, amelyeknek befektetési igénye alacsony, megtérülése gyors.  Joggal merülhet fel a kérdés, hogyan lehet ilyen projektet előkészíteni, kivitelezni.”

„Bármilyen hatékonyságot növelő projekt elején, legyen a cél a gyártásracionalizálás, az anyagáramlás optimalizálás, vagy a hatékonyabb üzemeltetés; a következő alapvető kérdést kell feltenni:

„A rendelkezésre álló erőforrásokat lehet-e optimálisabban felhasználni?”

A kérdés igen egyszerűnek tűnik, azonban a válasz sok esetben igen összetett lehet. Minden cég, csarnok, gyártóegység egy összetett rendszert alkot. Csak egyetlen egységének (pl: fűtés, hőszigetelés) a paramétereit vizsgálva is el lehet jutni az energiamegtakarítási javaslatokig, azonban rendszerként vizsgálva az épületet olyan energiamegtakarítási javaslatok is tehetők, amelyek akár néhány hónap alatt megtérülnek.

Az Energiagazdász képzés projektmunkája során vizsgált 10.000 m2–es csarnok esetén alapvetően az épület fizikai adottságainak jobb kihasználása, illetve a hatékonyabb üzemeltetés elérése volt a cél.”

A projektmunka során a szellőzőgépek üzemeltetése került górcső alá, s ezen berendezések működésének optimalizálása volt a projekt célja. Az eredményekről röviden:

„A projekt kivitelezése után folyamatosan rögzítésre kerültek az épület és a szellőzőgépek fogyasztási adatai, pontosítva lettek az üzemeltetési paraméterek. A projekt elindítása után néhány hónappal a cég kontrolling osztálya jelezte, hogy valami gond van a mérésekkel, mert jelentősen csökkent a csarnok energiaigénye (gáz, villany). A projekt kb. fél éves futása után a cégvezetés részéről is megjöttek az első jelzések, hogy a csarnokban gazdasági mutatókkal is igazolhatóan csökkent az energia-felhasználás.

Az egy évre tervezett projekt végén megvizsgáltuk, hogy a tanulmányban megfogalmazott 40%-os villamos energia megtakarítást a szellőzőgépeknél sikerült-e elérni. Az éves villamos energia felhasználás elemzése a következő eredményt hozta:

a szellőzőgépek villamos energia fogyasztása 45%-kal (kb.: 270 000 kWh)

a folyadékhűtő villamos energia fogyasztása 68 %-kal (kb.: 90 000 kWh) csökkent.

A projektmunka során készült számításokat igazolta a gyakorlat is. A megtakarítás a teljes épülethez viszonyítva is jelentős, az összesen 360 000 kWh megtakarítás a csarnok 2012-es villamos energia fogyasztásának 20%-a.

A projekt rávilágított arra, hogy a berendezések megbízható üzemeltetése nem azonos a berendezések hatékony üzemeltetésével. A cégvezetés az előzetes eredményeket látva kiterjesztette a projektet más gyártó csarnokokra, illetve telephelyekre, így egyetlen év alatt több mint 600.000 kWh villamos energiát takarított meg. Ilyen és ehhez hasonló projektek szinte minden cégnél végig vihetőek. Ezek az úgy nevezett alacsonyan függő gyümölcsök.”

A fenti projekt egyértelműen bizonyítja azt a tényt, hogy az energia-megtakarítás sokszor nem csak hatalmas beruházás révén, hanem egyszerűen az üzemeltetés megváltoztatásával, beruházás nélkül, vagy minimális beruházással is elérhető.

Ehhez nyújt segítséget a nemzetközi EUREM Energiagazdász program, amely 28 ország után immár hazánkban is elérhető, s amelynek keretein belül többek között a fent bemutatott projekt is megszületett.

Az EUREM Energiagazdász program eddigi összesített eredményei

Résztvevőink megtakarításának értéke

Összes megtakarítás 961.169.973 Ft/év

Átlagos megtakarítás résztvevőnként 6.919.743 Ft/év

Átlagos megtakarítás havonta 576.645 Ft/év

Programindítás: 2014. október 16.

További információ: www.duihk.hu

kottmayer@ahkungarn.hu

Mi kell ahhoz, hogy Budapest felkerüljön a „fenntartható fejlődés világtérképére”? Minél több elkötelezett döntéshozó, előremutató intézkedés és bevezetett jó gyakorlat, valamint egy olyan rendszeresen megrendezésre kerülő találkozó, ahol a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett döntéshozók, cégvezetők, tudósok és civil szereplők időről időre megvitathatják a régiós szinten legfontosabb kérdéseket. Ez a találkozó idén végre megvalósul, a SUSCO Budapest nemzetközi konferenciasorozat első eseményére 2014. október 2-3-án kerül sor a Millenárison.

A Főváros a konferencia támogatásán túl is sokat tesz a fenntartható főváros eszméjének terjesztéséért. Budapest városvezetése elkötelezett a környezetvédelem, a fenntartható városi fejlődés iránt. Az elmúlt négy évben számos fenntartható projekt valósult meg a közműfejlesztéstől az infrastrukturális beruházásokig. Elkészült az Európai Unió legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, amely jelentősen hozzájárult a Duna vízminőségének javulásához. Elindult a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése nevű projekt, a fejlesztés révén közel teljessé válik a főváros csatornázottsága. Az év végére befejeződik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetése, amelynek révén Budapest minden lakója már az otthonában szétválogathatja a papír-, a műanyag és fém-, valamint a kommunális hulladékot. A Margitszigeten megépült Magyarország első ökojátszótere, valamint felújították a Lánchíd parkot a környezettudatos szabadtéri építészet jegyében, csatlakozva a svéd modellhez, az un. svéd SymbioCity elgondoláshoz, amely a fenntartható fejlődés érdekében tervezi át a városi környezetet.

A Főváros vezetése az elmúlt négy évben hatalmas erőfeszítések árán megvalósított beruházásokkal kényelmesebbé, kiszámíthatóbbá, gyorsabbá és zöldebbé tette a közlekedést, így a fővárosi polgárok egy tisztább levegőjű városban gyorsabban, kellemesebb környezetben utazhatnak. Négy év alatt megduplázódott az alacsonypadlós buszok száma, jelentősen csökkent az új buszok károsanyag-kibocsátása, ezáltal tisztább lett a levegő. A Belváros autóforgalmának csökkentésében nagy szerepet játszott a 4-es metró befejezése, a P+R parkolók számának bővítése, továbbá a nemrég megvalósított MOL Bubi közbringarendszer elindítása.

SUSCO Expo – Teret adunk az innovációnak!

A Főváros több nagyszabású fenntartható fejlődéssel foglalkozó esemény mellé is áll, ilyen volt többek között az Európai Mobilitás Hét vagy tavasszal a Dunai Regatta, amelyet az Antall József Tudásközpont valósított meg. Az ugyancsak az Antall József Tudásközpont szervezésében megvalósuló SUSCO Budapest 2014 nemzetközi fenntartható fejlődés konferencia és a hozzá kapcsolódó SUSCO Expo célja közös a Fővároséval: közelebb hozni a fenntartható fejlődés ügyét

az emberekhez, és mindennapi gyakorlattá tenni a jó kezdeményezéseket, a környezettudatos gondolkodást. A fővárosi háztartások szelektív hulladékgyűjtését lehetővé tevő Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) Zrt. és a Fővárosi Vízművek is kiállítóként lesz jelen a számos érdekes és kreatív programot kínáló, ingyenesen látogatható SUSCO Expón a Millenárison.

A kétnapos SUSCO Expón nemcsak a döntéshozói réteg és a tudományos élet szereplői, hanem a civil szervezetek, start up-ok, és a fenntarthatóság szellemében munkálkodó vállalatok is megmutathatják magukat a széles nagyközönség előtt. A szakmai tartalmon túl számos kreatív és interaktív program várja a közönséget: esettanulmányokat állíthatnak össze a fenntartható üzleti modellről és a környezettudatos vállalkozás alapjairól, vagy részeseivé válhatnak a World Café-nak, ahol megtudhatják, hogy a zöld vállalkozások hogyan érvényesülhetnek a piacon. Akiket a könnyedebb programok vonzanak, belekóstolhatnak a felelős táplálkozásba, koccinthatnak egy fenntartható magyar vállalkozás gyümölcsleveivel vagy bekapcsolódhatnak interaktív társasjátékokba. A szervezők a startupokra és az ötletgazdákra is gondoltak, akiknek a Babzsák Klubban rapid randi keretében lesz lehetőségük a potenciális befektetők lenyűgözésére.

A régióban meghatározó, nemzeti tulajdonú energetikai vállalatcsoportként az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. felelős az energiagazdálkodásért és -biztonságért, de a hatékony, környezettudatos gazdálkodásért is – fogalmazott Baji Csaba elnök-vezérigazgató a rajt előtt.

Mint mondta, a fenntartható fejlődés biztosítása prioritás, és ennek meg is felel a vállalatcsoport. Emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű szén-dioxid-terhelés nélkül termel villamos energiát. “Van szélerőmű-parkunk, amely a zöldenergia-termelésben maghatározó, és támogatjuk például a napkollektorok telepítését” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a cégcsoport a következő generáció iránt érzett felelősség miatt vállalta, hogy szponzora legyen az Energia Futamnak és a mobilitási hétnek.

A negyedszer megrendezett Energia Futamon napelemes autók, elektromos autók és motorok, valamint sűrített levegő, illetve emberi erő által hajtott járművek versenyeztek “kipufogógáz és motorzaj nélkül”.

Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, hét kategóriában több mint hatvan jármű versenyzett. Rajthoz álltak fejlesztőcsapatok, köztük több egyetem képviselői saját konstrukciójú járművekkel, átalakított szériaautókkal, különleges prototípusokkal, de neves emberek – zenészek és sportolók – is vállalkoztak egy-egy futamra, hogy ismertségükkel segítsék a fenntartható fejlődés népszerűsítését.

A nagy érdeklődéssel kísért Famous Futam a vártnál jóval nagyobb versengést hozott. Kozmann György világbajnok, olimpiai bronzérmes kenus nagy fölénnyel vezetett, de egy kanyar után kicsúszott az autója. Végül másodikként ért célba elektromos gokartján. Az első Delov Jávor, a Random Trip alapítója, harmadik “Lepe”, a Balkán Fanatik frontembere lett.

Kozmann György a futam után az MTI-nek azt mondta, fontos feladatának tekinti, hogy részt vegyen a környezetbarát energiafelhasználás népszerűsítésében. “Nekünk, paksiaknak ez még inkább fontos, hiszen Pakson van a környezetbarát villamosenergia-termelés fellegvára” – fogalmazott.

Az MVM Csoport 2011-ben hívta életre az MVM Energia Futamot. Az elsőt Budapesten, az Andrássy úton tartották. Az volt a nem konvencionális járműveknek rendezett első verseny, amelyet egy európai fővárosban rendeztek.

A Kaliforniai Egyetem hálózatához tartozó Davisi Egyetem és egy fenntartható közlekedésfejlesztéssel foglalkozó amerikai intézet (ITDP) kutatói szerint javaslataik megvalósulása esetén akár több mint 50 százalékkal csökkenthető lenne a városi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig, ráadásul az elkerülhető halálozások száma is évi 1,4 millióval mérséklődhetne.

Az ENSZ jövő héten kezdődő klímacsúcsa előtt megjelent kutatás lényegében a gépkocsiforgalomnál tisztább közösségi és nem-motorikus alapú (kerékpáros, gyalogos) közlekedés fejlesztését javasolja, valamint ezzel párhuzamosan az autóutak, garázsok és minden olyan infrastruktúra építésének lassítását, amely az autóhasználatot ösztönözné. Így a legkisebb “fájdalommal” a legnagyobb haszon lenne elérhető az éghajlatvédelem és a városlakók életminőségének javítása terén – vélekednek.

Michael Replogle, az ITDP ügyvezető igazgatója, a tanulmány egyik társszerzője szerint a változások legnagyobb akadálya a politikai vezetők és döntéshozók tétlensége és restsége, bár mint mondta, vannak arra utaló jelek, hogy egyre több politikus karolja fel az ötletet. A BBC Newsnak kifejtette: több ezer milliárd dollárnyi tőke áll készen arra, hogy a közösségi közlekedésbe való beruházásokba folyjon.

A tanulmány a komor forgatókönyvet is felvázolja: a jelenlegi trendek folytatódása esetén a városi közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátás akár kis híján a 2010-es szint duplájára is nőhet 2050-re. “Az autóhasználat gyors felfutása révén a közlekedés az elmúlt időszak leggyorsabban bővülő karbonforrása volt a világon” – hangsúlyozta a szakember.

A Jedlik Ányos Terv egyik legfontosabb célkitűzése az elektromos autózás infrastruktúrájának megteremtése, ezzel összhangban az intézkedéscsomag az országos töltőhálózat kiépítését uniós forrásokból és a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből befolyó összegek felhasználásával finanszírozza, valamint jogszabályi ösztönzőkkel segíti elő.

Az elektromos autózás elterjesztését a Jedlik Ányos Terv a jogi és adózási feltételek egyszerűsítésével is támogatja. A tervezett intézkedések között szerepel az ún. zöld rendszám bevezetése, a buszsáv használata az elektromos autók számára, az ingyenes parkolás biztosítása a töltőhelyeken, valamint az adókedvezmények kiszélesítése.

A Jedlik Ányos Terv kiemelt hangsúlyt fektet az elektromobilitás elterjesztésére a közösségi közlekedésben, illetve a közösségi közlekedést kiegészítő szolgáltatások körében is – például elektromos buszok forgalomba állításának, elektromostaxi-szolgáltatás, illetve elektromos bérautórendszer kiépítésének ösztönzésével. A program keretében szerdán Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Pokorni Zoltán polgármester részvételével átvette első, városüzemeltetésben használt elektromos autóját. Az új, Nissan Leaf típusú autót a Hegyvidéki Önkormányzat munkatársai a kerület útjainak ellenőrzésére használják a jövőben.

Az autót átadó Gablini Gábor, a Nissan Gablini tulajdonosa elmondta, hogy az elektromos járművek kiemelkedő gyorsulása, nagyobb nyomatéka és utazósebessége a benzinmotoros és dízel járművek jellemzőivel vetekszik, mindezt azonban csendesebb üzemmód, alacsonyabb fenntartási költségek és jóval alacsonyabb környezetszennyezés mellett, kipufugógáz nélkül érik el.