Alternatív Energia - alternatív energia hírportál bejegyzései

Fekete jég borítja Grönlandot

Az Északi-sark környékén az idei jégolvadás nem döntött rekordot, de így is ötmillió négyzetkilométerrel csökkent a jégtakaró mérete. A Grönlandon végzett helyszíni szemle még ennél is ijesztőbb eredményt hozott: ott konkrétan elfeketedett a jég.

Az itt látható képeket Jason Box, a Dark Snow munkatársa készítette. A közösségi finanszírozású projektet a Koppenhágában élő Box irányítja, aki Dánia és Grönland geológiájával foglalkozik; a fotókat a legutóbbi helyszíni szemléjén készítette. A jégolvadás vizsgálatához drónokat is használnak, de a közeli képeken látszik igazán, hogy mennyire megsötétedett a grönlandi jég.

Ennek több oka is lehet. A kutatók feltételezik, hogy a ritkuló nyári hóviharok, a szélbe kerülő por és korom és a mikrobák tevékenységének együttese okozza. Valószínű, hogy ez egy öngerjesztő folyamat újabb állomása; már régóta rebesgetik, hogy ha a jégtakaró nem veri vissza a napsugarakat, hanem elnyeli, az felgyorsítja a globális felmelegedést. Aminek ismét csak katasztrofális következménye lesz a globális éghajlatra nézve.

Az erdőtüzek is okozhatják

Hogy pontosan mire számíthatunk, még nem tudni, de Box szerint a sarki jégben képződő lyukak, illetve a tengervízben bugyborékoló metán is azt bizonyítja, hogy az Északi-sark kiszámíthatatlan változásokon megy keresztül.

A jégtakaró 5,6 százalékkal sötétebb, mint tavaly, így nagyjából annyi energiát szív magába, ami kétszerese az Egyesült Államok elektromosenergia-fogyasztásának.

– próbálta érzékeltetni Box, hogy éppen mi történik a jéggel. A jégtakaró megsötétedéséhez a sarkvidéki erdőtüzek is hozzájárultak: Box szerint a műholdas megfigyelések kezdete óta nem láttak ilyen pusztító tüzeket, mint az elmúlt két-három évben. A füst és a korom viszont a levegőbe kerül, így könnyen eljuthat Grönlandra is. Kanadában például 3,3 millió hektárnyi erdő égett le csak idén – ez kilencszerese a sokévi átlagnak.

forrás: index.hu

Jövő hétfőtől elérhetőek az új lakossági energiahatékonysági pályázatok

Szabó Zsolt ismertette: a programsorozat első lépcsőjeként szeptember 22-én, hétfőn az elavult kazánok, tüzelőberendezések új, nagyobb energiahatékonyságú fűtőberendezésekre történő cseréjét célzó pályázat jelenik meg az emi.hu oldalon, amelyre egymilliárd forint jut. Szeptember 25-én jelenik meg a háztartásigép-csere program 627,1 millió forintos keretösszeggel, majd 29-én a nyílászárócsere-pályázatok 1,1 milliárd forinttal. A három programmal összesen 25 ezer háztartást szeretnének elérni. A pályázatok a hűtő-, és fagyasztógép-csere program kivételével – ahol a támogatás a megkapott támogatói okirattal a vásárláskor azonnal érvényesíthető – utófinanszírozásúak  – tette hozzá.

Rámutatott arra, hogy a pályázatok felhasználásával mérséklődik a hazai energiafogyasztás, tovább csökkennek a lakosság rezsikiadásai, illetve az intézkedések az ország klímapolitikai céljainak megvalósulását is támogatják. Közlése szerint a háztartásigép-korszerűsítési támogatásra a nyugdíjasok és nagycsaládosok adhatnak be pályázatot, a másik két programban a magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemélyek indulhatnak.

Az elérhető támogatás összege háztartásigép-csere programban a gépek beszerzési árának 50 százaléka, az A+ energiaosztályú készülékekre maximum 25 ezer forint, az A++ és A+++ gépekre legfeljebb 35 ezer forint lehet – mondta.

A kazáncsere-pályázaton 40 százalékos támogatást, pályázatonként és lakásonként maximálisan bruttó 650 ezer forintot lehet elnyerni. A külső homlokzati nyílászárócsere-programmal megítélhető legmagasabb támogatás bruttó 520 ezer forint.

Szabó Zsolt példaként említette, hogy a megtakarítás családonként évente 120-140 ezer forintot jelenthet, mindegyik pályázatot figyelembe véve.

A tárca tapasztalatai szerint a fűtéskorszerűsítésre 1700 pályázat, míg a háztartásigép-cserére 23 ezer érkezhet be, ebből 1500-at illetve 21 ezret tudnak támogatni.

Előkészítés alatt áll 5 milliárd forintos keretösszeggel a kis-, és közepes vállalkozások energia megtakarításának ösztönzése, és tízmilliárd forinttal a nagyjából 20 ezer lakást érintő panelprogram – mondta.

Kiemelte: jelentősen könnyítették a pályázást, így a pályázati portálon keresztül – www.emi.hu – pályázhat az, aki a kormányzati portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik. A pályázatokat a meghirdetéstől számított 30. naptári napot követően lehet benyújtani a pályázat lezárásáig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig.

Az internetes beadással – ahol a beérkezési sorrend számít – a hiba lehetősége jelentősen csökken, mert azonnali visszajelzést ad a rendszer a hibás adatról, és az elbírálás is gyorsabb.

Új Otthonteremtés: hazai építőanyag gyártók az új lakóépület építések ösztönzéséért

A számítások azt mutatják, hogy mindezek megvalósítása fokozatos  élénküléssel számolva már 2015-ben is 12,5 milliárdos nettó államháztartási többletet, és mintegy 212 milliárd értékű korszerű, új lakóingatlant eredményezne. Évi 22-32% növekedéssel kalkulálva 2020-ra elérhető lenne 120 ezer fő állandó foglalkoztatása,  a hazai ingatanállomány  megfelelő műszaki pótlása, és 2014-hez képest több, mint 270 milliárd forintos nettó államháztartási többletbevétel – nagyrészt az előírt számlás teljesítéseknek, a plusz foglalkoztatásból eredő befizetéseknek köszönhetően.

A javaslatcsomag sajtóbemutatóján Vidor Győző, a MÉASZ elnöke kifejtette, hogy a  nem lakás jellegű új építések 2014 első felében trendszerű bővülést mutatnak, de a több mint fél évtizede válságban lévő magasépítési szegmens fellendítésére az új lakóépületek építésének erős ösztönzését a MÉASZ szakértői elengedhetetlennek tartják. A javaslatcsomag megvalósításával elérhető nemzetgazdasági, foglalkoztatási és versenyképességi előnyök az előzetes számítások szerint jelentősek.  Ezért a javaslatcsomag szeptember közepén benyújtásra kerül a felelős kormányzati szervek felé.

Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag azon felismert társadalmi, műszaki és iparági versenyképességi szükségleteken alapul, hogy nagyon fontos a műszaki pótlás felgyorsítása, továbbá a családok, az életkezdési helyzetben lévők és a hazaköltözők lakhatásának megfelelő színvonalon történő megoldása. Az új lakásépítések tehát korántsem “wellness-célokat” szolgálnak, hanem a műszaki avulást és fogyást megfelelően pótolva járulnak hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez, a vidéki – részben szakképzetlen – foglalkoztatás bővítéséhez, áttételesen pedig az életszínvonal növekedéséhez.

A javaslatcsomag három fő pontja:

A Növekedési Hitel Program mintájára (vagy akár annak forrásából) 2,5%-os Új Otthonteremtési Hitel fix forintalapú jelzáloghitel biztosítása.

A javaslatcsomag egyik gerinc eleme. Az Új Otthonteremtő Hitel kihelyezését, folyósítását klasszikus módon az állami hitelnyújtó intézettel (MNB-vel) szerződő kereskedelmi bankok végeznék. A megvalósítás során fontos a bankok felé irányuló szabályozással biztosítani, hogy az igénybe vevők számára a költségszint ne haladja meg a 2,5%-ot.

A jelenlegi kamatkörnyezetben, az 1,5%-os kincstárjegyi hozamokat tekintve a finanszírozási költség fajlagosan alacsony: 2015-ben legfeljebb 2,6Mrd forint lenne, míg 2020-ban sem haladná meg a 12 milliárdot.

Részleges ÁFA-visszatérítés valamennyi számlával igazolt (telekár nélküli) új lakásépítési beruházásra.   A jelenlegi 27%-os ÁFA értékéből 20% visszatérítése minden új lakóépületet építtető, vagy a tulajdonos számára. A nettó összeg 7%-a (a bruttó összeg 5,51%-a) az államháztartásban marad.  Ez az arány erőteljes adópolitikai és gazdaságfehérítési ösztönzőként segítené az új, minőségi lakóépületek építését.

E közvetett állami hozzájárulás csökkentené az új épület bekerülési költségét. Részleges ÁFA-visszatérítésben a magánszemélyek részesülnének. Amennyiben egy építőipari cég kulcsrakész, új (jellemzően társasházi) lakóingatlanokat épít, a vásárlók az ÁFA meghatározott részét a megvásárlást követően az államtól igényelhetik vissza. Ez a megoldás egyértelmű és tiszta viszonyokat alapoz meg az új lakóingatlanok fejlesztése során.

Egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatás lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+ és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönzésére mindazoknak, akik előrelátó beruházásukkal túlteljesítik a mindenkor érvényes energetikai szintet és így időtálló műszaki értéket hoznak létre.

Az ilyen új lakóépületek jelentősen hozzájárulnak Magyarország uniós vállalásainak teljesítéséhez, és hazánk épületállománya épületenergetikai színvonalának javításához.  Az energetikai szintek elérése a szükséges hőtechnikai felépítés mellett magával vonja a megújuló energiaforrások használatát is. Ezen elem a jelenlegi Szocpol rendszerben lévő épületenergetikai jóságot honoráló plusz támogatások kiterjesztését jelenti.

Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag hozadékai

A program elindításával a 2014-re becsült 8500 új lakás helyett  2015-ben már 10.370 új lakás épülhetne, 212 Mrd forint nettó értékben, míg 13,7 Mrd forintnyi ÁFA-bevétel realizálódna – csupán az új lakásépítés szegmensből – és  33,9 Mrd forintnyi többlet nyereségadó (12% profithányad mellett) keletkezne. A kivitelezői többlet munkabér közteher befizetés 42 Mrd forint lenne.  5,39 Mrd forint iparűzési adóbevétel is befolyna.

Mindez összesen mintegy 95 milliárd forintnyi államháztartási bevételt jelentene.   Ebből levonva a 2014-re becsült 79,9 milliárd forintnyi vonatkozó államháztartási bevételt, és a javaslatok  forrásigényét ( a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 2,87 Mrd forint, 20%-nyi arányú új A, A+ lakóépület építéséhez). Az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozásához 2,6 Mrd forint. A részleges ÁFA-visszatérítés nem igényel forrásokat.) a 2015-ös nettó költségvetési eredmény 12,5 milliárd forint lenne.

Fokozatos, folyamatos élénkülés esetén, 2020-ban már  40.000 új lakás épülhetne, jelentős részben helyettesítő új építéssel) így egyensúly alakul ki a műszaki avulás és az új építések között. Mindez  120.000 fő állandó foglalkoztatottat (részben szakképzetlen munkanélküliekből) is eredményezne, továbbá  konzervatív közelítéssel 817,9 Mrd forint új nettó beruházási érték jönne létre. Ez a jelenlegi építőipari teljesítmény több mint fele, amely a nemzeti vagyon gyarapodásához közvetlenül járul hozzá.

Államháztartási oldalon 53 Mrd forintnyi ÁFA bevétel jönne létre, és  130,9 Mrd forintnyi társasági adó (12% profithányad nyomán). Az SZJA és egyéb, legális munkabér utáni közteher bevételek: 161 Mrd forintot tennének ki, és 20,8 Mrd forint plusz iparűzési adóbevétel is keletkezne.

A javaslatok megvalósítása a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 11,06 Mrd forint 20%-nyi A, A+ épület esetén,  az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozási költsége 10,1 Mrd forint lenne.

Az Új Otthonteremtés nettó kalkulált költségvetési eredménye 2020-ban: 276,5 Mrd forint.

Ismét napelemes autók versenyeznek Budapesten

A futamon 50 csapat vesz részt 60 járművel – mondta el Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója a rendezvényt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón. Hozzáfűzte: ez a futam lehetőséget nyújt a hazai mérnöktársadalomnak, hogy tagjai bemutathassák az általuk elképzelt jövőbeli technikát, így a közönség is mintát kaphat a jövő évezred közlekedéséről.

A korábbi évekhez hasonlóan a versenyen idén is nem konvencionális meghajtású járművek állnak rajthoz. A saját építésű vagy átépített közlekedési eszközöket hajthatja elektromos áram, hidrogén, napenergia, sűrített levegő és emberi erő is. A résztvevőknek a sikeres szerepléshez a gyorsaság mellett elengedhetetlen a megbízhatóság, a kreativitás és az innovatív gondolkodásmód – fogalmazott Nagy Csilla pr vezető, hozzátéve: az alternatív hajtású járművek versenyének küldetése, hogy a lakossággal megismertesse a közlekedés jövőjét, a fenntarthatósági fejlődés lehetőségeit, a hazai járműipar innovációit, valamint a fiatal mérnököknek teret adjanak találmányaik, fejlesztéseik és “hóbortos” járműveik bemutatására.

Az idei futam a legek versenye lesz: a legtöbb jármű, a legtöbb csapat, a legtöbb külföldi és a legtöbb egyetem résztvételével, hiszen 5 egyetem nevezett 10 csapattal – mondta el Bognár Gábor versenyigazgató. Kiemelte, hogy idén a legkreatívabb elnevezés és a legszebb jármű is díjra talál a közönség szavazatai alapján.

Az egész napos, ingyenes rendezvény programjai között szerepel Cloud 9+ koncert, tesztvezetés, motoroskaszkadőr- és kerékpáros bemutató, valamint kémiai és fizikai kísérletek is.

Az érdeklődők a nyitott bokszutcában testközelből is megismerkedhetnek a különleges járművekkel és kipróbálhatják a már kereskedelmi forgalomban is kapható villanyautókat. Az Európai Mobilitási Hét kiemelt hazai rendezvényének fővédnöke Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

Az MVM Csoport 2011-ben hívta életre az Energia Futam rendezvénysorozatot, amelyen első alkalommal az Andrássy úton mérték össze tudásukat az alternatív hajtású járművek.

Négy nagyvárosban ellenőrzik az autók környezetvédelmi állapotát

A hagyományos közúti akció során 1500-1700 gépkocsi környezetvédelmi állapotát mérik fel hétfőtől péntekig.

A környezetvédelmi szempontból jól karbantartottnak bizonyuló autók vezetői jelképes ajándékot, egy szivargyújtós USB csatlakozót kapnak. A szennyező autók vezetőinek figyelmét felhívják a rendszeres karbantartás szükségességére – írták a közleményben.

Kiemelték: az ezredfordulón még csak a dízelmotoros autók fele, a benzinmotorosok kétharmada felelt meg a követelményeknek. Az elmúlt években tíz vizsgált autóból kilencnél már nem találtak kifogásolnivalót a szakemberek. A látványos előrelépésnek köszönhetően a közlekedési szennyezés negyedével-ötödével csökkent, érdemben javult a levegőminőség a nagyvárosi övezetekben.

Az NFM kitért arra is, hogy a statisztika szerint a budapesti gépjárműállomány fiatalabb és korszerűbb az országos átlagnál, ennek ellenére a legutóbbi ellenőrzések során arányaiban mégis éppen itt nem felelt meg a követelményeknek a legtöbb gépkocsi. Tavaly a fővárosban a vizsgált autók több mint 12 százalékánál, Debrecenben 10, Győrött kevesebb mint 5, Szegeden pedig mintegy 2 százalékánál jeleztek problémát a műszerek.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Zöld Autó Központja, a NFM felkérésére tizennyolcadik alkalommal szervezte meg az európai mobilitási héthez kapcsolódó akciót, amelynek keretében tíz, közúti környezetvédelmi ellenőrzésekre alkalmas gépkocsi dolgozik majd a négy nagyvárosban, naponta változó helyen, összesen több mint harminc helyszínen.

A Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akcióval kapcsolatos további információk hétfőtől a http://www.muszakivizsga-auto.hu/akciok.html címen olvashatók – írta közleményében az NFM.