A brazil kormány közlése szerint a műholdfelvételek azt mutatják, hogy hatezer négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki az adott időszakban, a legnagyobb mértékben Para és Mato Grosso államokban, ahol a leggyorsabb ütemű a mezőgazdaság terjedése Brazíliában. Mindkét államban ezer-ezer négyzetkilométernyi esőerdőt pusztítottak el.

Már a múlt évben is az amazonai esőerdőirtás – 28 százalékos – növekedéséről számoltak be a brazil hatóságok. Előzőleg – 2010-2011-ben – viszont rekordalacsony méretű, 4656 négyzetkilométernyit semmisítettek meg azt követően, hogy brazil kormány az amazonasi esőerdők irtásának csökkentését tette az általános felmelegedés elleni harc egyik legfontosabb céljává, és 2009-ben vállalta, hogy 2020-ig 80 százalékkal csökkentik az erdőirtást.

Amazóniában 2003-2004-ben volt a legnagyobb az erdőirtás mértéke, ekkor az elpusztított erdők területe elérte a 27 700 négyzetkilométert.

A hatóságok szerint az amazóniai erdőirtás fő okai a mezőgazdaság terjedése, az illegális fa- és ásványkitermelés, az infrastrukturális programok – útépítés, vízierőművek építése – az Amazonas térségében.

A Tom Szaky által alapított TerraCycle vállalata piacvezető a hagyományosan nem újrahasznosítható hulladékok feldolgozásában. A világszerte már több mint húsz országban működő cég célja, hogy a közösségi szellemre támaszkodva minél többféle hulladéktípus szelektív begyűjtését megszervezze, és széles körű újrahasznosítási megoldásaival a hulladéklerakókat és -égetőket feleslegessé tegye.

A hazánkban 2012 óta jelen levő cég egyik legizgalmasabb kezdeményezésének tekinthető a Csikk Brigád. A cigarettahulladékok újrahasznosítására életre hívott programhoz, mely a környezettudatosság terjedésével egyre nagyobb népszerűségnek örvend itthon is, mára már több mint száz vállalat, szórakozó- és vendéglátóhely csatlakozott. Lelkes munkájuknak köszönhető az a kétmillió összegyűjtött cigarettacsikk, amelyből műanyag raklapok, öntözőkannák és számos további termékek készülnek.

A TerraCycle filozófiájával egyetértve csatlakozott a Csikk Brigádhoz a Budapest VII. kerületében található Filo Bár is, akik nyitásukkal egyidőben kezdték meg a csikkgyűjtést, és három hónap alatt már több mint tízezer csikket küldtek be a program segítségével újrahasznosításra. Nagy Márton és Simonics Miklós, a bár tulajdonosai elmondták, hogy a csikkek szelektív gyűjtése gyorsan a napi rutin részévé vált, és a kezdetektől nagy sikerrel működik, sőt, felhívásukra több környékbeli vendéglátóhely is csatlakozott a programhoz.

“Az ELTE Vezér úti Kollégiumában 2013 októbere óta 6000 szál csikk gyűlt össze” – nyilatkozta Mudra Viktória, az ELTE EKSZ önkéntes fenntarthatósági program vezetője. – „A kollégium mellett az őszi szemeszterben az egyetem további helyszínein is szeretnénk megkezdeni a gyűjtést, amely megvalósulásával több ezer csikk begyűjtése várható havonta.”

A Csikk Brigád idén először jelenik meg Magyarország egyik legismertebb képkulturális eseményén, a Te miben hiszel? 14. ARC közérzeti kiállításon, amely idén szeptember 5- 21. között lesz megtekinthető Budapesten, az Ötvenhatosok terén (Felvonulási tér). A TerraCycle csikkgyűjtő akciót szervez a kiállítás helyszínén szeptember 13-án, szombaton 17 órától, amelyhez bárki csatlakozhat.

„A közösségi csikkgyűjtés remek alkalom arra, hogy felelősen gondolkodva, együttes erővel hozzájáruljunk környezetünk tisztaságához. Vállalatunk számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, a csikkgyűjtés pedig kitűnő lehetőség arra, hogy minél több érdeklődőt vonjuk be az aktivitásokba” – nyilatkozta Németh Ferenc, a Philip Morris Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója.

A lehetőséget eredetileg még tavaly februárban hirdették meg 20 milliárdos kerettel, és azóta több alkalommal is módosították többnyire műszaki-technikai paraméterek változtatása miatt. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az említett kormányrendelet azon projekteket is nevesíti, amelyeknél a kormány a már meglévő támogatói döntések elállással való felbontását is támogatja. Ez közel 1 milliárd forintnyi fejlesztést, illetve 4 pályázatot érint. A legnagyobb “veszteség” a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházat éri, amely így 633 millió forintot “bukik”.

Még tavaly februárban hirdették meg az Új Széchenyi Terv keretében a “Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai” című (KEOP-2012-5.6.0 kódszámú) pályázatot eredetileg 20 milliárd forintos kerettel, de ezt egy idén májusi módosítással 27,83 milliárd forintra emelték. Ebből a mostani kormányhatározat alapján közel 1 milliárd forintnyi projektnél visszavonták a támogatói döntést.

Az eredeti pályázati kiírás szerint a projektek hozzájárulnak az épületek energiatakarékosság, – hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozásához. A felhívásra kizárólag a központi költségvetési szervek és intézményeik által benyújtott nagyobb támogatási igényű pályázatokat várták a kiírók minimum 50, maximum 1200 millió forintos támogatási igény mellett. Lényeges, hogy a projektek 100%-os támogatási intenzitásúak. Amint az alábbi, a kormányrendelet 1. mellékletében közölt táblázatból látszik, a maximális támogatási összeget egyetlen projekt, a Semmelweis Egyetem fejlesztése nyerte el, de a Borsod-Abaúj Megyei, illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal is 1 milliárd forint, illetve kissé afeletti támogatással számolhat. A legkisebb támogatásban (63 millió forint) a Heves Megyei Kormányhivatal részesül ebben a pályázatban.

Az alábbi táblázat azon projekteket mutatja összesen 956 millió forint összegben, amelyeknél a kormány a már meglévő támogatói döntések elállással való felbontását támogatja.

–

forrás: portfolio.hu

Az elszaporodott algákat kevés állat fogyasztja (ezért is tudnak gyorsan terjedni), de egy medúzafaj előszeretettel lakmározik az algából. Ez a medúzafaj ezért elterjedt, ráadásul természetes ellenfele sem nagyon van. A meghalt medúzák pedig lesüllyednek a tenger fenekére, miközben oylan kémiai folyamatok játszódnak le, amik kivonják a vízből az oxigént, írja a Quartz.

Az alacsony oxigénszint rossz hatással van a többi élőlényre, ezért csökken a környéken a halászat hatékonysága. Ománi halászok tavaly az ötödével kevesebb halat fogtak például, mint amit megszoktak. Ez nagyon sok ember életét veszélyezteti, mivel a környéken sokan fogyasztanak tengeri élőlényeket.

Rossz hír, hogy a vízben lévő alacsony oxigénszint csaknem minden élőlényt megvisel, kivéve az algákat. Ezért az agresszív és veszélyes algák mindent kiirtanak, kivéve saját magukat.

forrás: index.hu

A 90-es évek vége, 2000-es évek eleje óta folyamatosan növekszik a világ megújuló alapú energiatermelése (és a hozzá kapcsolódó fogyasztása is). Míg 2000-ben 50 millió tonna olajegyenértéknek (mtoe) megfelelő energiafogyasztás történt nap-, szél-, geotermális energia, biomassza és hulladék alapon, addig az elmúlt évben már közel 280 mtoe-nyi. A “zöldenergia” évről évre a leggyorsabban bővülő energiaforrás az emberiség energia-felhasználásán belül, a BP statisztikája szerint 2012 és 2013 között 16%-os volt az emelkedése.

A világ legnagyobb megújulóenergia-termelője 2013-ban az Egyesült Államok volt közel 60 mtoe-es termeléssel, amelyet Kína követett 43 mtoe-kel. A harmadik helyen az alternatív energiaforrások európai úttörője, Németország áll 29,7 mtoe-kel. A TOP10-es lista felét európai uniós országok teszik ki. Az EU meghatározó szerepét jól jelzi, hogy a 28 tagállam együtt 2013-ban a világ teljes megújuló alapú energiatermelésének kb. 40%-át adta.

A teljes cikk itt olvasható.