A napelemek esetében az okoz dilemmát, hogy vagy alacsonyabb az előállítási költségük, de kevésbé hatékonyak, vagy viszonylag jó a hatásfokuk, ám nagyon drágák. Újabban a perovszkit alapú napelemektől remélik a megoldást, amelyek költséghatékonyabbak, mint a szilícium alapúak, és a gyártásukhoz nincs szükség drága adalékanyagokra. A perovszkitok a perovszkithoz, vagyis a kalcium-titanáthoz hasonló kristályszerkezettel rendelkező anyagok. Az ilyen struktúrák gyakran félvezetők, és viszonylag hatékonyan nyelik el a fényt. Mindenekelőtt azonban a fénnyel gerjesztett elektronok képesek igen nagy távolságot megtenni a kristályrácson belül, mielőtt visszakerülnek alapállapotukba, és ismét állandó helyre kerülnek a kristályrácsban. Ez a tulajdonság nagyon fontos a napelemek szempontjából.

A sanghaji Fudan Egyetemen Huisheng Peng és kutatócsoportja elsőként fejlesztett ki perovszkit napelemeket rugalmas szálak formájában, amelyekből elektronikus textília szőhető. Előállításuk viszonylag egyszerű és költséghatékony, mivel réteges felépítésük oldási eljárással készül.

Az anódként használt finom acélvezetéket először egy kompakt n-félvezető titán-dioxid réteggel vonják be. Erre egy porózus nanokristályos titán-dioxid réteget visznek fel, amely nagy felületet biztosít a következő perovszkit kiválásnak (CH3NH3PbI3). Erre kerül egy réteg egy speciális szerves anyagból. Végül egy szén nanocsövekből álló, átlátszó réteget folyamatosan feltekernek rá, ez lesz a katód. A végeredményként létrejövő szál olyan finom és rugalmas, hogy textília szőhető belőle.

A perovszkit réteg elnyeli a fényt, amely gerjeszti és felszabadítja az elektronokat, ezáltal elválasztja a töltéseket, elektronokat és pozitív töltéshordozónak tekinthető „lyukakat” hozva létre. Az elektronok a kompakt titán-dioxid rétegen keresztül az anódhoz kerülnek. A „lyukakat” a szerves réteg fogja fel. A szén nanocsövekből álló katód nagy felülete és jó elektromos vezetőképessége elősegíti a töltések gyors elvezetését, áramot indukálva. A szál formájú napelem energiaátalakító hatékonysága eléri a 3,3%-ot, és ezzel felülmúlja valamennyi koaxiális, szál formájú, fényérzékeny festett vagy polimer napelem hatásfokát.

forrás: mernokbazis.hu

Forradalmasítja a megújuló energia termelést egy nepáli tinédzser, aki emberi hajat használt elektromos vezetőnek a napelemben. Mivel a haj ára jelentős mértékben alacsonyabb a szilicíumnál, a fiatal fiú áttörő felfedezésének köszönhetően több ezer otthonba kerülhetnek napelemek: megújuló energiával látva el a fejlődő országok népeit.

Az ígéretes találmány történetét öt évvel ezelőtt a Daily Mail közölte, most pedig az Inhabitat élesztette fel újra – általuk az origo is leközölte a hírt.

Nepált akarták energiával ellátni

A két – akkor még középiskolás – fiú Nepál energiaellátásának teljes megreformálását tűzte ki célul. Azt állították, hogy új fejlesztésű napelemük szilícium helyett közönséges emberi hajat használ félvezetőként a napelemekben. A felvetés elsőre nagyon ígéretes, hiszen hajból van elég, ráadásul természetes is (valójában a szilícium is az, hiszen a közönséges homok egyik legfőbb alkotóeleme).

Számításukba viszont rengeteg hiba csúszott. Olyan alapvető fizikai törvényekkel nem számoltak a fiatal “feltalálók”, hogy sokakban felmerült a kérdés: vajon megrendezett csalásról volt-e szó, vagy csak az izgatottság homályosította el a tinédzserek ítélőképességét. Hajból ugyanis sajnos nem lehet napelemet csinálni.

Nem Stephen Hawking adta az ihletet

“Először az otthonomat, majd az egész falut akartam árammal ellátni. Az ötlet Stephen Hawking könyvéből jött, ahol a haj statikus energiájának felhasználását taglalják” – mondta Karki a Daily Mailnek. A szokatlan ötletet azonban egy korábban megjelent Nature Precedings cikk adta a melanin töltésszétválasztó tulajdonságairól. Ez valójában csak egy kézirat, amelyet senki sem ellenőrzött, a mögötte lévő tudomány is erősen vitatható. A nepáli fiatalokat mégis megihlette, gyorsan meg is találták az olcsó melaninforrást: a hajat.

Ugyan az sem valószínű, hogy a melanin alkalmas lenne napelem készítésére – az eredeti cikkben a szerzők mintha nem tudnák a különbséget a fotocellák és az akkumulátorok között -, a hajban vannak további anyagok, melyek ellehetetlenítik a működést. A nagy mennyiségben megtalálható keratin, sőt maga az egész hajszál elektromosan szigetel, egyáltalán nem alkalmas félvezető-alapú napelemek készítésére.

Hogy is működik egy napelem?

A félvezető alapú napelemek a következőképpen állítanak elő fényből áramot: a beérkező fotonok gerjesztik a félvezetők elektronjait, melyek így magasabb energiaállapotba ugranak. Ha kellő energiát gyűjtöttek a fotonokból, akkor már nem fognak szorosan tartozni egy-egy atomhoz, bekerülnek az úgynevezett vezetési sávba, ahol szabadon, könnyen mozoghatnak. Ezután a töltések a két különböző félvezető anyag összeillesztése határán szétválnak. Az egyik oldalon a negatív (elektronok) a másik oldalon pedig a pozitív (úgynevezett lyukak) töltéshordozók halmozódnak fel. Ez a szétválasztás elektromos teret hoz létre, melynek köszönhetően megindulhat közöttük az elektronok vándorlása, vagyis az elektromos áram.

Ez valószínűleg feltűnt a fiúknak is, így azok számtalan más anyagot építettek bele a napelemükbe, hogy kompenzálják a haj használhatatlanságát. Ezek között volt a klasszikus napelemgyártás alapvető összetevője, a félvezető szilícium is, amelynek lecserélésére volt eredetileg hivatott a haj.

A teljes cikk itt olvasható.

A korlátozás akkor léphet életbe, ha reális veszéllyé válna az orosz gázimport elakadása. Kijev korábban arra figyelmeztette a gáz nyugati vevőit, hogy Oroszország az export téli leállítására készül, Moszkva azonban ezt tagadta, szerinte viszont a vezetéket ukrán területen megcsapolhatják.

Miközben az oroszországi szállításoknak leginkább kitett délkelet-európai térség olajat és szenet gyorsan importálhat új irányból, vezetékes gázhoz már nehezebben juthat, a cseppfolyós gáz (LNG) importjára pedig még nincs felkészülve. Az LNG-t hozó tartályhajók elsősorban az Atlanti-óceáni és a Földközi-tengeri kikötőbe futnak be, de az oda szállított gázt az európai kereskedők gyakran magasabb áron továbbexportálják ahelyett, hogy itt, a földrészen értékesítenék.

Ennek a gáznak a továbbadását kellene az uniós terv szerint letiltani, és a gázt az európai földalatti tárolókba juttatni.

A lap megjegyzi, az európai gáztárolókba lévő 70 milliárd köbméter gázból a földrész éves gázigényének a 15 százaléka elégíthető ki. A tárolók kihasználtsága 90 százaléknál tart. A hazai MMBF tárolójában jelenleg 1,55 milliárd köbméter gáz van, ezzel a biztonsági kapacitások már beteltek, és jelenleg a létesítmény kereskedelmi célra elkülönített része telik. Az MFGT 1,67 milliárd köbméternél és körülbelül 40 százalékos töltöttségnél tart.

forrás: index.hu

Az Aventics Pneumobil Gálafutamon magyarországi és erdélyi felsőfokú oktatási intézmények fiataljai által készített járművek vesznek részt – mondta a rektor.

Ailer Piroska emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a Bosch-csoport kezdeményezte az alternatív meghajtású járművek versenyét, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A Kecskeméti Főiskola 2011-ben a pneumatikus meghajtású, majd 2012-ben az elektromos meghajtású járművek országos versenyét rendezte meg.

A rektor fontosnak nevezte, hogy a tanulók a gyakorlatban próbálhatják ki, amit megtanultak a járműipari képzésen. A főiskolán most indul a 3. évfolyam, amikor járműmérnök hallgatókat képeznek.

Hegymegi István, az országos verseny főszponzora, a Aventics Pneumatika Kft. kereskedelmi vezetője arról tájékoztatott: ebben az évben kiemelten támogatják a versenyt, mert fontosnak tartják, hogy megismerjék a járműipari képzés innovatív fiataljait, akiknek álláslehetőséget is ajánlhatnak.

A versenykiírás szerint a feladat egy olyan pneumatikus jármű, úgynevezett pneumobil tervezése és elkészítése, amely a sűrített levegő energiáját alkalmazva, pneumatikus vezérlő és végrehajtó elemek felhasználásával viszi át a nyomatékot a hajtott kerekekre. A járműnek egy vezetővel kell teljesítenie a versenytávot.

Az egész nap tartó rendezvény kísérőprogramjai is sok érdekességet tartogatnak, mert a pneumobilok gyorsasági futamai mellett a duális képzésben részt vevő cégek kiállítása, környezettudatossági vetélkedők, elektromos gokartfutamok és bemutatók, valamint szimulátorverseny színesíti a kínálatot.

A Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába c. szakmai roadshow elsősorban, de nem kizárólagosan a szakemberek – egyetemisták, tervezők, mérnökök, kivitelezők – figyelmét szeretné ráirányítani az energiahatékony építés metódusához szükséges szakismeretek alapjaira, emellett fórumot kíván biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy felmerülő kérdéseikre autentikus, tapasztalt szakértőktől kielégítő választ kapjanak.

Az előadók minősített passzívháztervezők és kivitelezők, a szakterület elismert, tapasztalt szakértői. Az előadások szakmai fórummal zárulnak – az előadók válaszolnak a résztvevők kérdéseire.

Tervezett program

A rendezvény címe:

Kezdje az alapoknál!

Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába szakmai roadshow

Tervezett helyszínek és időpontok

Kolozsvár, 2014. szeptember 12. péntek, 16 óra

Helyszín: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Győr, 2014. szeptember 15. hétfő, 14 óra

Helyszín: Városháza, Bisinger terem

Budapest, 2014. szeptember 17. szerda, 14 óra

Helyszín:100 lakásos passzív társasház (Budapest, XIII. kerület)

Pécs,2014. szeptember 19. péntek, 14 óra

Helyszín: PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

Programvezető

Szekér László DLA, okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és oktató, a Passzívházépítők Országos Szövetsége alapító elnöke

Előadók

Abos Ede, okl. építészmérnök, a romániai Passzívház Egyesület alapító elnöke

Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, minősített passzívház kivitelező

Pólus Károly okl. építészmérnök, a 100 lakásos budapesti társasház tervezője

Nagy Csaba okl. építészmérnök, a 100 lakásos budapesti társasház tervezője

Miskolczy Imre, a 100 lakásos budapesti passzív társasház kivitelezésében közreműködő szakértő

Vajda József Ccs, gépészmérnök, energetikai szakmérnök, minősített passzívház oktató

Tervezett előadások

Passzívházak külföldön és Magyarországon. A hazai passzívháztervezés sajátszerűségei. Előadó: Szekér László

A passzívháztervezés elsajátítása.

Szünet

A passzívháztervezés és kivitelezés gyakorlata, gazdaságossági kérdések a megvalósult példák bemutatásával.

Szakmai fórum – kérdések-válaszok egy órában

Részvételi díj: 6 000 forint

Részvételi díj érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők számára: 4 500 forint (helyszínen a diákigazolvány bemutatásával)

A részvételi díj magában foglalja a kávészünetben felszolgált frissítőt és a szervezők által összeállított médiacsomagot.

Fizetés: helyszínen, készpénzben