Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés jelentősen lelassult a korábbi évtizedekhez képest, miközben a levegő széndioxid-tartalma folyamatosan nőtt. Több mint tucatnyi tudományos teória született már a jelenség magyarázatára. A jelenség hátterében a legújabb elmélet szerint az Atlanti-óceán harmincéves természetes ciklusa állhat. Az óceán egy lassan mozgó áramlata még tíz évig hőt von magával a tengermélyre, amikor azonban véget ér a ciklus mostani szakasza, újabb gyors felmelegedés kezdődhet – ismertette a Washingtoni Egyetem professzora, Ka-Kit Tung által vezetett kutatócsoport tanulmányát a BBC News.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) adatai alapján 1998 és 2012 között az átlagos globális hőmérséklet 0,05 Celsius fokkal nőtt évtizedenként. Ez a szám jóval alatta maradt az 1951 és 2012 közötti évtizedenkénti átlagos 0,12 Celsius fokos emelkedésnek.

Tung professzor kutatócsoportja azt állítja: bizonyítékot talált arra, hogy egy harminc évenként változó áramlat felváltva melegíti és hűti a világot azzal, hogy nagy mennyiségű hőt vezet a víz mélyére. Tanulmányukhoz az óceánok megfigyelésére használt Argo-hálózat szondáinak adatait használták fel, amelyek akár kétezer méteres mélységben is végeznek méréseket.

A tudósok szerint már 1945 és 1975 között is kimutatható egy olyan szakasz, amelynek során az áramlat a hőt az óceán mélyére húzta magával. 1976-tól azonban a ciklus új szakaszba lépett, az áramlat így hozzájárult a Föld gyors melegedéséhez, mivel több hő maradt az óceán felszínén.

A szakemberek közt konszenzus van arról, hogy az Atlanti-óceán és a Déli-óceán 700 méteres mélység alatt hőt tárol – vélekedett Tung.

Az új elmélet szerint a jelenségben kulcsszerepet játszik az óceán sótartalma. Az Atlanti-óceán áramlatai ugyanis a trópusok felől indulnak, ahol a párolgás miatt magasabb a víz sótartalma. A magas sótartalmú víz könnyebben süllyed és több hőt húz le magával.

A sós víz azonban elegendő sarkvidéki jeget olvaszt meg ahhoz, hogy csökkenjen a víz sótartalma, ami lelassítja az áramlást és a hőt a felszín közelében tartja.

2006 előtt az Atlanti-óceán sótartalma növekedett, amiből arra lehetett következtetni, hogy az áramlat felgyorsult. 2006-ot követően a sótartalom csökkeni kezdett, de a koncentráció még így is a hosszú távú átlag felett maradt.

“Amint a só aránya a vízben a hosszú távú átlag alá csökken, elkezdődik a gyors felmelegedési szakasz” – vetítette előre Tung.

A tudós a kutatáshoz a közép-angliai hőmérsékleti feljegyzéseket is felhasználta, amelyek 350 évre visszamenőleg tartalmazzák az adatokat. Tung szerint ezek is a hetvenéves melegedési és lehűlési ciklust bizonyítják.

“Még tíz évünk lehet vagy kevesebb, hiszen a globális felmelegedés hatására több jég olvad el, de történelmileg a ciklus közepén járunk” – magyarázta Tung.

Amikor a ciklus a következő szakaszba lép, a melegedés sokkal gyorsabb lesz, ráadásul eleve magasabb hőmérsékletről indul, így a következmények is súlyosabbak lesznek – jósolta a tudós.

– Austint már azelőtt foglalkoztatta a környezeti terhelés, mielőtt ez menő lett volna, a város vezetői már a nyolcvanas évektől kezdve tettek lépéseket a csökkentésére – dicsekedett az Euronews-nak Brewster McCracken, a város volt képviselője.

Austin vezetése azt szeretné, ha a felhasznált energia legalább harmada megújuló forrásból származna, és úgy véli, a célt még a kitűzött határidő előtt sikerül elérni. Az energia nagy része Nyugat-Texas távoli, tágas síkságairól érkezik, ahol a világ legnagyobb szélfarmjai találhatók.

Az Egyesült Államokban az állam a legnagyobb szélenergia-előállító. Az itt termelt elektromos áram otthonok és vállalkozások igényeit elégíti ki. Ma már az összes austini középület megújuló energiával üzemel. A város köztulajdonban lévő villanyszolgáltatója napenergiát is felhasznál, amely ötezer otthont lát el árammal.

2011-ben, amikor megnyitották, az Austin Energy Webberville napenergia-farmja volt a legnagyobb ilyen létesítmény az Egyesült Államokban. Most egy ötször ekkorát terveznek, miközben egyre több magánház tetején is látni napelemeket.

– A megújuló energia nagy részét napelemek termelik majd a városokban, ez a globális trend. Ahogy a napelemek ára csökken, úgy lesz ez egy kis könnyen bezsebelhető extra bevétel. És ez teljesen megváltoztatja a piacot – mondta McCracken.

Jelenleg a világ energiaszükségletének ötödét fedezik megújuló forrásból. A szél- és napenergiafelhasználás gyorsan növekszik. Ugyanakkor ez megtorpanhat, ha nem lesznek olcsóbb berendezések, vagy nem sikerül jobb megoldást találni az így nyert energia betáplálására a hálózatba.

– A jelenlegi energiahálózatokat úgy tervezték, hogy az egyik oldalon van egy nagy energiatermelő, a másikon a sok fogyasztó – magyarázta Susan Krumdieck energetikai szakértő. – A megújulók nem így működnek, különböző helyekről, különböző időpontokban táplálják be őket, tehát egy megújulókra szabott elektromos hálózat tervezését sokkal inkább mérnökökre, mint politikusokra kell bízni.

Más szakértők szerint, mivel sem a napsütést, sem a szelet nem lehet garantálni, ezek mindig csak kiegészítő szerepet játszhatnak az energetikában.

forrás: hu.euronews.com

Erre figyelmeztette Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert levelében a Levegő Munkacsoport. A civil szervezet hatékony kormányzati lépéseket sürget az illegális égetések visszaszorítására. Egyúttal megkérdezte a minisztert, mennyire látják súlyosnak a helyzetet.

A Levegő Munkacsoport kérdésére válaszolva a tárca Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya az alábbi állásfoglalást adta:

„Élelmiszer- és takarmánybiztonsági szempontok alapján messzemenően kívánatos az illegális hulladékégetés visszaszorítása és ezért támogatjuk az erre irányuló törekvéseket. Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeit a Bizottság 1881/2006/EK rendelete tartalmazza, így a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k felső határértékeit is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság rendszeres monitoring vizsgálatokat végez mind az élelmiszerekben, mind a takarmányokban, többek között a különféle kémiai szennyezőanyagok felderítése érdekében. Nincs tudomásunk róla, hogy hazai szinten az élelmiszerek és a takarmányok szintjén megmutatkozott volna a probléma, az EU élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszere, a RASFF adatbázisa sem tartalmaz dioxinok vagy dioxinszerű PCB-k miatt kifogásolt, Magyarországról származó élelmiszert vagy takarmányt. Ahhoz azonban, hogy ez a kedvező állapot fennmaradjon, szükséges megtenni a megfelelő intézkedéseket, köztük az illegális hulladékégetés visszaszorítását.”

forrás: levego.hu

Hiány várható a napelemek világpiacán, mert a két évig tartó lanyha érdeklődés után rendkívüli módon felerősödött kereslet miatt, derül ki a Bloomberg összeállításából. A vásárlási kedvet az előző évek túlkínálat miatt leesett árak élénkítették. A polcokon maradt árukészlet miatt sok gyártó tönkrement, a túlélők pedig a korábbiaknál kevesebb pénzt költöttek új beruházásokra. Előrejelzések szerint az idén 29 százalékkal nagyobb együttes napelem-kapacitást telepítenek világszerte a háztetőkre és a szolár-parkokban. Az ehhez felvásárolt készletek és a visszaesett gyártás miatt nem kizárt, hogy küszöbön a 2006-os utáni első, jelentős napelem-hiány.

Magyarországon is erőteljes a növekedés. Míg néhány éve elsősorban a napkollektorok voltak keresettek, ma már a napelemek a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetségtól (MNNSZ) kapott tájékoztatás szerint. A piacot élénkítette, a lakosság is igényelhetett támogatást. (Jelenleg csak a vállalatok és az intézmények.) Az elmúlt években Magyarországon is jelentősen estek az árak. Egy szolár-rendszer a 10 évvel ezelőttinek most körülbelül az ötödébe kerül, ezen belül az árak a közelmúlt években is megfeleződtek. A beruházás nagyjából 10 év alatt térül meg. Hiány nincs semmiből. A keresletet főként külföldi (kínai és más ázsiai) szállítók elégítik ki, erős versenyt támasztva a kis számú hazai gyártónak.

A növekedés látványos: míg három éve Magyarországon összesen 3,3 megawattnyi szolár-kapacitást csatlakoztattak a villamos-energia hálózatra, két éve ennek a háromszorosát, 13,3 megawattot, tavaly pedig, újabb triplázás után már 36 megawattot. A vizsgált három évben 629, majd 1882, végül 4855 háztartási méretű kiserőmű adta a hazai nepelemes áramtermelés 13 százalékát, a többit az ennél nagyobb kiserőművek. Az MNNSZ várakozásai szerint az idei bővülés is hasonlóan erőteljes lesz, igaz, Bulgáriában például már 1,2 gigawattnál tartanak.

A hazai felfutás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból is kiderül. Eszerint tavaly 22,95 gigawattóra olyan áramot termeltek a szolár-rendszerek, amelyeket a kötelező átvételi rendszeren értékesítettek. Egy évvel korábban csak 7,84, két évvel korábban pedig csak 1,97 gigawattórát. A hivatal 2012-ben egy, háztartásinál nagyobb naperőművet tartott nyilván, tavaly már kilencet. Értékelése szerint a napenergia-alapú áramtermelés megháromszorozódása mögött főként a háztartási méretű kiserőművek gyors elterjedése áll, ebben szerepe volt a technológia gyorsan csökkenő költségeinek és a beruházási támogatásoknak.

A teljes hazai megújuló alapú áramtermelésen belül a napenergia hasznosítása összességében így is csak jelzésértékű. A prímet a biomassza-tüzelés viszi, mögötte a szélenergia-termelés, a hulladék-alapú energiatermelés és a vízenergia hasznosítása áll.

Telepítési láz világszerte

A világ éves napelem-gyártó kapacitása 40 gigawatt a New Energy Finance becslése szerint, e számba beleértendő a régebbi, gazdaságosan már nem gyártható modellek kapacitása is. Az idén 53 megawattnyi, 2015-ben 61 gigawattnyi új telepítés várható. 2005 és 2010 között a kínai gyártók 5 milliárd dollár értékű szolár-rendszert adtak el, ezzel átvették a piac ellenőrzését amerikai, németországi és japán riválisaiktól. Jórészt éppen a kínai kapacitás-bővítések okozták az elmúlt évek globális túlkínálatát. Míg 2010-ben egy wattnyi napelem ára 2,01 dollár volt, jelenleg 76 cent.

http://www.vg.hu/

A Föld lakossága 2014-ben alig több mint 8 hónap alatt használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részét már a „vörös tartományban” töltjük, azaz túlfogyasztjuk a bolygó erőforrásait.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával.

Az emberi fogyasztás idén a mai nappal éri el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. Ez a nap 2000 óta töretlenül egyre előrébb araszol a naptárban: az ezredfordulón még október elejéig nem léptünk át a túlfogyasztás tartományába, idén azonban már augusztusban elértük ezt a pontot.

A Föld lakossága folyamatosan növekszik és ezzel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt. 1961 óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Jelenleg egy év alatt annyit, amennyit bolygónk másfélszerese lenne képes újra előállítani. A túlfogyasztást alapvetően négy dolog határozza meg: az, hogy mennyit fogyasztunk; mennyire hatékony technológiával illetve mennyire hatékony eszközöket gyártunk és használunk; a Föld népessége; és végül, hogy mekkora a természet által aktuálisan „elfoglalt” terület.

A legsúlyosabb problémát a káros anyagok kibocsátása okozza. Az ökológiai lábnyom felét ugyanis a gyorsan növekvő szén-dioxid kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az ökológiai lábnyomunk és fenntarthatóbbá válna a Föld. A klímaváltozás megfékezésének érdekében is hatalmas lépés lenne eredményeket elérni ezen a területen.

„A természet az alapja a fejlődésnek és a jólétnek, de mi túl gyorsan és túl sokat használunk fel a Föld véges erőforrásaiból.” – figyelmeztet Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója. „A jelenleg tapasztalható, rövidtávú, túlfogyasztáson alapuló életmód és működés tovább nem folytatható. Olyan fejlődési pályát kell választanunk, amely a jövő generációi számára is biztosítja a jelenleg elérhető természeti erőforrásokat.”

Az ökológiai lábnyommal kapcsolatos adatokra alapozva a globális túlfogyasztás napja megfelelő alkalom arra, hogy számot vessünk azzal, mennyire kizsigereljük bolygónkat.  A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. A jelentés kitér a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is. A jelenlegi trendek sajnos azt mutatják, hogy az élőhelyként szolgáló esőerdők folyamatosan zsugorodnak, egyre kevesebb a tiszta ivóvíz és egyre több káros anyag kerül a természetbe.

Ha időben cselekszünk, megfordíthatjuk a trendet. Így megfékezzük az ökológiai lábnyom növekedését, és a Föld élhető marad gyermekeink számára is.