A közlemény szerint a kiadós esőzések után akár ezrek is megfordulhatnak egyszerre a Pilisben, vagy a Visegrádi- és a Budai-hegységben, ami nagy terhelés a környezetnek, különösen amikor a látogatók a jelzett turistautakról letérve gyűjtik a gombákat.

A társaság tapasztalatai szerint erdőjárás közben, főként a kirándulók, feldúlják a környezetet, kiforgatják, megnézik, majd visszadobják a gombákat, károsítva ezzel a gombaállományt.

A gombagyűjtők felelősek saját egészségükért is: még a bevizsgált, ehető gomba esetében is, ha túl nagy mennyiségben fogyasztják, vagy helytelenül tárolják, mérgezéshez hasonló tüneteket idézhet elő az erdei növény – figyelmeztet a közlemény.

A leggyakrabban elkövetett hiba, hogy az erdőjárók zárt, műanyag zacskóba gyűjtik a gombákat, amelyek így megnyomódnak, felmelegednek és a bennük lévő fehérje gyorsabban lebomlik, megromlik – közölték.

A tudósok ezen a héten tesztelik a halszemoptikás lencsékkel felszerelt kamerákat Florida Keys korallzátonyainál. A tenger alatti világba bepillantást engedő panorámaképek egy része már a héten elérhető lesz interneten, a Google Térkép egy válogatásával együtt.

A képeket olyan adatokkal illusztrálják, amelyek bemutatják a korallok megőrzésére és helyreállítására irányuló erőfeszítések sikereit és kudarcait is. A panorámaképek a tervek szerint segíteni fogják a melegedő óceánok, a környezetszennyezés és a hurrikánok korallzátonyokra gyakorolt hatásait kutató szakemberek munkáját. A projektben résztvevő tudósok remélik, a fotókat látva az emberek jobban megértik majd a tengeri rezervátumok jelentőségét is.

A feltérképezésben a tudósok ugyanazt a technológiát használják, mint a Google Utcakép (Street View) nevű alkalmazása. A legfontosabb különbség az, hogy ezúttal a kamerát is tartalmazó, mintegy 65 kilogrammos felszerelést nem autóra, hanem a búvárokra erősítik.  A búvárok az egyórás merülések alatt hússzor nagyobb területet tudnak a speciális felszereléssel lefotózni, mint amit a hagyományos víz alatti fényképezőgépek tehetővé tesznek. Emellett a felszerelés rögzíti a GPS koordinátákat is – nyilatkozta a projekt igazgatója, Richard Vevers.

Az olajömlésnél ugyanis nem csak a víz felszínén lebegő olajfolt okoz problémát, bár ennek hatásait jól ismerjük az olajjal borított állatokról készült képek miatt. Az olaj egy része ugyanis vagy beleoldódik a vízbe, vagy kigőzölög a levegőbe, így nemcsak a közelben tartózkodó, bár a felszínre nem emelkedő tengeri élőlények kerülnek veszélybe, de a mentésen dolgozó, a felszín felett tartózkodó katasztrófavédők is.

A kutatás az olajömlések első 24 órájának pontos krónikáját akarja megírni, a szakemberek azt figyelik, mi történik a szénhidrogénekkel ebben a kritikus időszakban. „Az olaj összetétele abban a pillanatban elkezd megváltozni, ahogy ebbe az új környezetbe kerül, és a folyamat nagyrészt az első nap alatt le is játszódik” – mondta Samuel Arey, a kísérletben részt vevő svájci kutatóintézet munkatársa.

A kísérlethez a kutatók mentési szakértőkkel közösen alakítottak ki egy helyszínt, négy köbméternyi olajat engedve a vízbe nagyjából 200 kilométernyire a holland partoktól. A helyszínt úgy választották ki, hogy egy sűrű hajóforgalmat bonyolító, tehát eleve szennyezett részen dolgozzanak.

A kutatók szerint a víz mellett más körülmények is számítanak abban, mi is történik a vízbe került olajjal. Ezek a szél, a hullámok és az érintett vízterület hőmérséklete. Az olajfolt gyorsabban szétoszlik nyáron és nagy hullámzásban, de hidegebb időszakban és kisebb hullámok esetén jóval tovább egyben maradhat. Az északi-tengeri kísérletet nyáron, kétméteres hullámok között végezték.

forrás: index.hu

Több mint 10 millió köbméter szennyvíz és 4.5 millió mérgező bányaiszap ömlött Brit Kolumbia folyóiba és tavaiba. A Vancouver Observer információi szerint, a zagy ciánt (a nátrium-cianidot az arany kinyeréséhez használják), kénsavat és higanyt is tartalmazhat. A Mount Polley zagytározójának a gátja a bányából származó meddő kőzetből épült, ugyanúgy ahogy azt Verespatakon és Csertésen is tervezik.

Az esetek többségében a bányák tervezésekor a helyszíni környezeti feltételek valamint a zagytározók elhelyezésének és stabilitásának felületes és részrehajló elemzése, a minél költséghatékonyabb bányaépítés elsődleges szempontként való kezelése együttesen a hatóságok cinkos engedékenységével teremtik meg a feltételeit a hasonló katasztrófák bekövetkezésének.

Az Imperial Metals által üzemeltetett  Mount Polley bánya átszakadt zagytározóját az a Knight Piésold szaktanácsadó cég tervezte, amelyik a verespataki aranybánya zagytározójáról készített szaktanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az maximálisan biztonságos és annak alját nem is szükséges leszigetelni. A kanadai Mount Polley bányakatasztrófáját okozó zagytározó 30 kilométerre volt a legközelebbi településtől, ahol mintegy 300 ember egészséges vízellátását veszélyezteti közvetlenül. A verespataki aranybánya zagytározójának gátját 185 méter magasra tervezik, csupán két km távolságra a 6.000 ember által lakott Abrudbánya fölé, Romániába.

A kanadai bányából kiáramló zagy, amely 4000 olimpiai úszómedence megtöltésére lenne elegendő, továbbra is fenyegeti Quesnel és Likely városokat, ahol megtiltották a vízfogyasztást és Cariboo körzetben szükségállapotot hirdettek ki. A szakértők még vizsgálják a gát sérülésének okait, a kanadai Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője szerint, a bányavállalat csak májusban öt figyelmeztetést kapott, mert a zagytározójában a vízszint túllépte a megengedett értéket. A helyi őslakosok képviselője, Bev Sellers azt nyilatkozta, hogy az ő figyelmeztetéseiket a zagytározó nem biztonságos üzemeltetésével kapcsolatosan folyamatosan figyelmem kívül hagyták.

A kanadai ökológiai katasztrófát okozó bányabaleset nem egyedi eset, csak egyike a legújabb bejegyzéseknek a hasonló esetek hosszú listáján, amit mind a zagytározók gátjainak kisebb-nagyobb sérülései okoztak. Két különösen súlyos eset már Romániában is történt: Csertésen (1971) 89 ember halt meg, a nagybányai (2000) ciánkatasztrófa pedig végigpusztított a Tiszán és a Dunán. Ekkor Magyarország mintegy 30 milliárd forintos kárigényt jelentett be, de a katasztrófát okozó bányavállalatot csődeljárással gyorsan megszüntették és alperes hiányában a kártérítési pert is lezárták.

„Ez a meztelen igazság a modern bányászatról. Olyan katasztrófákat okoznak, amiket nem lehet megindokolni vagy megbocsátani. A bányavállalatok minden projektjüket a legújabb technológiákat használó és a legszigorúbb környezetbiztonsági intézkedéseket betartó tervként mutatják be, amelyek megvalósításakor és üzemeltetésekor a balesetek előfordulásának lehetősége még a legvalószerűtlenebb körülmények között sem állhat fenn. Így tesz Romániában a verespataki RMGC is, amikor azt állítja, hogy a bányatervében szereplő zagytározó gátját alaposan megtervezték és azt mind a romániai, mind a nemzetközi szakértők szerint 100-szor biztonságosabb lesz az összes hasonló zagytározónál. Aztán a minduntalan bekövetkező katasztrófák után ezek a vállalatok csődöt jelentenek és az állam feladata és az állampolgárok költsége lesz a kárelhárítás. Ez történt 2000-ben Nagybányán is” – nyilatkozta Tudor Bradatan a Mining Watch Románia egyik képviselője.

„Figyelemmel kísértem a helyi őslakosok képviselőjének nyilatkozatát és Likely város polgárainak aggodalmát, akik próbálják megérteni mi is történt velük. Az ilyen katasztrófák mindig a helyi közösséget súlytják a leginkább. Teljesen átérzem a helyzetüket és mellettük állok.” – mondta Eugen David, a verespataki Alburnus Maior Egyesület elnöke.

forrás: greenfo.hu

Az idén az első fél évében többen váltottak áram- és gázszolgáltatót, mint 2012-ben és 2013-ban együttvéve – áll az osztrák gazdasági minisztérium és az osztrák árampiacot szabályzó E-Control közös közleményében. Az idei számok szerint a szolgáltatóváltás 155 százalékkal meghaladja a 2013 első félévében zajlott fogyasztói változásokat. Az osztrák fogyasztóvédelmi egyesület költséghatékony és tudatos fogyasztásra buzdító kampányának pozitív hatását hangsúlyozta közleményében Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter is, kiemelve, hogy könnyebb és gyorsabb lett a szolgáltatóváltás.

Az E-Control felmérése szerint 2014 első félévében mintegy 158 ezer áramfogyasztó, közülük 126 ezer háztartás váltott áramszolgáltatót, és 47 ezren – ebből 45 ezer háztartás – kerestek új gázszolgáltatót. Áramszolgáltatót a lakossági és ipari ügyfelek 2,6 százaléka, gázszolgáltatót 3,5 százaléka váltott. Egy háztartás ezzel átlagosan 454 eurót tud megspórolni évente – áll a közleményben.