A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) közelmúltban megjelentetett tanulmánya szerint hazánkban már rövidtávon is legalább 3000, hosszútávon pedig 7300 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás létesítése válik szükségessé a fogyasztói igények növekedése és a jelenlegi erőművek elöregedése miatt. Az újonnan épülő paksi blokkok teljesítménye ráadásul messze meghaladja majd a korábbiakét, így megnövekszik a kötelezően előírt gyorsindítású tartalék erőművi kapacitás is. A hirtelen változó villamosenergia-igények kiegyenlítésére, illetve szabályozására szolgáló erőművek gyakran kényszerülnek átmenetileg gazdaságtalan üzemre, hogy gyorsan megszüntethetők legyenek az országos szintű hálózatban keletkező „kilengések”.

A nagy teljesítményű energiatároló berendezések minden korábbinál hatékonyabb és rugalmasabb megoldást nyújthatnak a fölös és a kieső energia okozta problémákra. A magyar tulajdonban lévő AWE Mérnökszolgálati Kft. szakemberei az elmúlt öt év során olyan korszerű, lítiumion-akkumulátorokra épülő berendezéseket alkottak, amelyek új távlatot nyitnak az ingadozó termelés jellemezte nap- és szélerőművek, valamint az alap villamos erőművek számára egyaránt. Az akkus tároló decentralizáltan, a probléma helyén nyújt segítséget (az 1 megawattóra kapacitású egység szállítható méretű, így egyszerűen telepíthető), ezzel levéve a terhet a rendszerszabályozó válláról is. Alkalmas továbbá arra is, hogy nagy termelőüzemek számára szükség esetén veszteségmentes, tervszerű leállást biztosítson.

A hazai fejlesztésű termékcsalád része egyebek mellett a hálózati csatlakozást biztosító kétirányú inverter, valamint a rendszerirányítóval történő kapcsolattartást lehetővé tevő VPP (virtuális erőmű) elnevezésű irányítástechnikai megoldás is. Ezeknek köszönhetően az IntelliStore™ egyike az első, az Európai Unió (EU) villamosenergia-rendszeréhez (ENTSO-E) csatlakoztatott akkumulátoros energiatárolóknak. A teljes rendszert több éven át tesztelték üzemi körülmények között, és a kifogástalan működés okán mára Európa-szerte számos multinacionális energiaszolgáltató fókuszába került. A megközelítésében is új irányítástechnikai rendszer mintegy 400 megawattnyi, főként megújulóenergia-termelőt és gázmotort kapcsol össze országszerte és külföldön egyaránt.

A forradalmian új fejlesztés az első, a TÜV Rheinland által tanúsított energiatárolási megoldások között szerepel, amely iránt a világ számos jelentős piacán (az Egyesült Államok és Németország mellett több más európai és ázsiai ország) igen élénk az érdeklődés, és előrehaladott tárgyalások folynak a helyi hasznosításról. A fejlesztő cég várakozásai szerint a gyártás itthon tartása, továbbá az oktatás, az üzemeltetés és a szerviz globális szintűvé bővítése révén Magyarország az Európai Unió nagyhatalmává válhat a villamosenergia-tárolással kapcsolatos kutatás-fejlesztés és gyártás területén.

Az északi-sarkvidéki sziget úgynevezett szupraglaciális, azaz jégpáncélon kialakuló tavakkal fedett területei 2060-ra megduplázódhatnak – olvasható a brit Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában, amelyet a Nature Climate Change című szaklapban mutattak be, írja az MTI.

A szupraglaciális tavak akkor keletkeznek, amikor az olvadékvíz összegyűlik a gleccsermélyedésekben. Eddig a kutatók azt feltételezték, hogy ezeknek a vízfelületeknek csekély hatásuk van, a leedsi tudósok szerint azonban érezhetően felgyorsítják az olvadást.

A tavak jobban vonzzák a napfényt és több szivárgó vizet adnak le, ezáltal egyre inkább visszahúzódik a körülöttük lévő jég. A kutatók ezt többek között műholdas adatok alapján állapították meg.

Az 1970-es évek óta az olvadási zóna a sziget partjairól Grönland belseje felé kezdett terjedni. Akkoriban a szupraglaciális tavakkal borított parti terület 56 kilométer széles volt, 2060-ig azonban akár 110 kilométeresre is szélesedhet – vélik a szakértők.

A grönlandi gleccserek olvadása fontos tényező az óceánok várható vízszintemelkedésének kiszámításában. A jelenlegi becslések szerint 2100-ig a grönlandi olvadékvíz 22 centiméterrel megnövelheti a tengervíz szintjét.

A nyári első kút fúrási munkálatai után december 7-én megkezdődtek a második kút fúrásának munkálatai is. Valószínűleg 2400 méterig kell lefúrni, hogy elérjék a megfelelő szinteket, jelenleg pedig 626 méternél jár a fúrófej. Az előző kút fúrásának tapasztalataiból kiindulva nagyjából 2 hónapot vesz majd igénybe a lemélyítés.

Ezen túlmenően megkezdődött a geotermikus kutak körzetében tervezett Bőnyi Hőközpont terület-előkészítő, illetve a távvezetéki rész első ütemének kivitelezését is. A közel 13 km hosszú nyomvonal megvalósítása több ütemben készül majd el, amiből a jelenleg zajló több mint 8 km hosszú távvezetéki szakasz befejezése 2015. év első felére várható. Ezzel párhuzamosan

további szakaszok kivitelezését is megindítja majd a cég.

A hír mindenképpen pozitívumként értékelhető, hiszen úgy tűnik a tervezettnek megfelelően haladnak a munkálatok, bár egyelőre konkrétumokat nem tudunk például a vízhozamot illetően. A tőzsdén egyelőre nem is látszik a nagy optimizmus, sőt a bejelentés előtt 300 forint alá is benézett az árfolyam, ahonnan azonban vissza is kapaszkodott, jelenleg 307 forintig.

forrás: investor.hu

Az elmúlt bő öt évtizedben összesen 7600 négyzetkilométernyit zsugorodtak a Kína területén található gleccserek, ez a teljes terület 18 százalékos csökkenését jelenti – közölte a Kínai Tudományos Akadémia a témáról szóló legfrissebb tanulmányában. Az 1950-es évek óta évente átlagosan 243,7 négyzetkilométernyi gleccserjég olvadt el. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Altáj-hegységben például a jég 37,2 százaléka, a Tibeti Autonóm Régió Gangdise-hegységben 32,7 százaléka tűnt el az elmúlt fél évszázadban. Leggyorsabb az olvadás a Himalája-hegység déli és nyugati részén, itt évente 2,2 százalékkal kevesebb a gleccserek jege.

Az ország nyugati régióiban összesen 48 571 gleccsert számoltak össze a tudósok, először frissítve a 2002-ben publikált adatokat. A mostani kutatás során a szakértők a legújabb technológiákat is segítségül hívták, így például távoli érzékelős adatgyűjtést is végeztek.

Bár a tanulmány az okokat nem említi, a korábbi kutatások egyértelműen a globális felmelegedés kiváltotta hőmérsékletemelkedést jelölik meg a jelenség okozójaként. Ahogyan arra egy május végi, szintén a Tudományos Akadémia által jegyzett jelentés rámutat, a magas régiókban fekvő kutatóállomások 80 százalékán jegyezték fel az elmúlt 30 évben a Celsius-fokok növekedését, de nemcsak Kínát, a teljes ázsiai régiót érinti a probléma.

Liu Si-jin, a mostani, friss kutatás vezetője a kínai sajtóban a jelenség hosszú távú negatív hatását hangsúlyozta. Bár a gleccserjég olvadása kezdetekben a folyók vizének felduzzadását eredményezi, a jég teljes eltűnése a folyók apadását, szezonálissá válását hozhatja magával.

A legújabb fogkefe(őrület) Brush with Bamboo névre hallgat és nehéz kikerülni a bűvköréből. A minimalista fogkefék egyszerűen arra az alaptézisre építenek, hogy az egyszerűség szép, nem kell nagy innováció, sem rengeteg trükk. A szájápolás nem a speciális fogkefétől lesz hatékony, hanem a jó fogmosási technikától és a fogkefék rendszeres cseréjétől. Utóbbiból adódik, hogyha egy ember évente legalább négy fogkefét használ el, akkor nem árt, ha a fogkefe gyorsan és biológiailag lebomlik, mert földnyi ember szorozva néggyel, az rengeteg szemét. A fogkefék bambuszból és biológiailag lebomló anyagból készülnek.

bambusz fogkefe

Tehát Brush with Bamboo fogkefét venni és használni nem csak trendi, de jófejség is, és ez naponta többször eszedbe fog jutni, amikor a fogkefét a kezedbe veszed.