A Süddeutsche Zeitung című német lap a hétfői számában azt írta, hogy a berlini vezetés megküldött egy listát az EB-nek, ez 58 beruházási projektet ismertet. Berlin ezeket javasolja megvalósításra a brüsszeli testület novemberben felvázolt tervének keretében, amely szerint a 21 milliárd eurós, közpénzből létrehozandó Európai Stratégiai Befektetési Alap segítségével még tizenötször annyi pénzt, vagyis további 315 milliárd eurót fordítanak a köz- és magánszektor együttműködésével a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést szolgáló fejlesztésekre.

A berlini listán a legnagyobb tételt, mintegy 24 milliárd euró magántőkét a szélessávú internet infrastruktúrájának kiterjesztését célzó projektek jelentik. A hozzáférés főleg a vidéki régiókban korlátozott, például a német-francia határ viszonylag ritkán lakott részein. Az ilyen térségekben éppen a nagy távolságok és az alacsony népsűrűség miatt tisztán piaci alapon nem éri meg beruházni, ezért állami ösztönzőkre is szükség van.

A második legnagyobb tétel, 13,5 milliárd euró szélerőmű-építési és -fejlesztési projektekből áll össze. A javasolt projektek egyebek között arról szólnak, hogy a termelési ingadozás csökkentése céljából kapcsolják össze azokat a rendszereket, amelyek a tengerre telepített szélerőmű-parkok termelését betáplálják a távvezeték-hálózatba.

Nagyjából 10 milliárd euró értékben szerepelnek a köz- és a magánszféra együttműködésével – az úgynevezett PPP konstrukcióban – tervezett autópálya-fejlesztési projektek, amelyek 670 kilométernyi autópálya szélesítését, felújítását, illetve új szakaszok építését irányozzák elő.

Egy sor további infrastrukturális porjektet is javasol a német kormány, így például a frankfurti repülőtér harmadik termináljának megépítését. A tervek már elkészültek, és a 3 milliárd eurós beruházás finanszírozása is biztosított. A berlini vezetés azt reméli, hogy felgyorsíthatja a bürokráciát, ha a projekt bekerül a brüsszeli bizottság programjába.

A pénzügyminisztérium szóvivője megerősítette a Süddeutsche Zeitung értesüléseit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az 58 projektet tartalmazó lista megküldése Brüsszelnek nem azt jelenti, hogy az összes projekt bekerül a bizottsági befektetésösztönző programba, és az is előfordulhat, hogy egyes projektek soha nem valósulnak meg.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke november végén ismertette a befektetésösztönző csomag tervét, amely azon a feltételezésen alapul, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket.

A Juncker-terv szerint ki kell választani a közös célokhoz legjobban illeszkedő fejlesztési, beruházási projekteket, megfelelő finanszírozási programokat kell társítani hozzájuk, és a következő három évben végre kell hajtani valamennyi projektet. A terv fontos eleme, hogy el kell távolítani a túlszabályozásból adódó akadályokat, aminek révén Európa vonzóbbá válhat a befektetők számára. A december 18-19-i EU-csúcs napirendjére kerülő tervezettel Juncker szerint azt az egyértelmű üzenetet kell intézni a világhoz, hogy “Európa visszatért az üzletbe”.

Az Európai Unió minden tagállam számára kötelező előírása szerint azokon a területeken, ahol a légszennyezettség tartósan meghaladja a határértékeket, légszennyezés-csökkentő intézkedéseket kell végrehajtani a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. A szabályozás úgy fogalmaz, hogy az intézkedéseket a „lehető leghamarabb” kell végrehajtani. Az Egyesült Királyság egyik érintett területének hivatalos intézkedési terve azonban a nitrogén-dioxid szennyezettséget csak az irányelvben előírt határidő után 20 évvel, 2030-ra tervezi határérték alá szorítani. A ClientEarth nevű nemzetközi jogvédő szervezet nem értett egyet ezzel az értelmezéssel, és ezért pert indított. Először a brit igazságszolgáltatás útját járták végig az értelmezési kérdéssel, és végül a szigetország legfelsőbb bírósága kimondta, hogy az intézkedési terv tágan meghatározott teljesítési határidői nem férnek bele a „lehető leghamarabb” fogalmába.

A környezetvédők értelmezését végül a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság is helyesnek találta, az ítélet megerősítette, hogy a légszennyezést csökkentő intézkedéseket azonnal, halogatás nélkül kell elfogadni és végrehajtani azokon a helyeken, ahol a határértékek túllépése tapasztalható. A döntés kétség kívül óriási jelentőséggel bír, az Európai Unió mind a 28 tagállamának bíróságain iránymutató értelmezés született.

Az ítélet különös hangsúlyt kap azokban az országokban, amelyek ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat a határértékek betartásának elmulasztása miatt. Magyarország is ebbe a körbe tartozik, ráadásul a hazánk elleni eljárás már abban a fázisban van, ahol azon múlik, hogy megindul-e a feltehetően súlyos anyagi következményekkel végződő bírósági eljárás, hogy a még 2011-ben elfogadott légszennyezés-csökkentő intézkedéseket milyen hatékonysággal és – a mostani döntés értelmében – milyen gyorsan hajtjuk végre. Immár jogi szempontból is elkerülhetetlennek látszik tehát az intézkedések végrehajtásának felgyorsítása, elsősorban a közlekedési és a lakossági tüzelésből eredő légszennyezés csökkentése érdekében.

Az Európai Bíróság döntésének másik, a környezetvédelem szempontjából hátrányos hatása lehet, hogy az előző Európai Bizottság által előkészített és a levegőminőség javítása felé vezető lassú lépésnek tekinthető levegőtisztasági szabálycsomagot visszavonják. Az új, Jean-Claude Juncker vezette Bizottság már a mostani ítélet előtt bejelentette, hogy elképzelhető a teljes levegőtisztasági csomag törlése a napirendről.

Az Európai Bíróság szigorú jogértelmezése és egyes tagállamoknak a határértékek betarthatóságára vonatkozó aggályai még inkább arra sarkallhatják a Bizottságot, hogy inkább a szabályok lazításán és ne azok szigorításán dolgozzanak. Reménykedünk benne, hogy a pillanatnyi, tünékeny vagy félreértett gazdasági és politikai érdekek végül nem vakítják el a döntéshozókat, hiszen hosszú távon a szigorú légszennyezési szabályok és azok betartatása komoly versenyelőnyhöz is vezet.

forrás: levegomunkacsoport.blog.hu

Lengyel László elmondta: elsősorban a Magas-Börzsöny, a Nógrád megyei Diósjenő és a Pest megyei Kemence térségében keletkeztek károk, a 400 méter fölötti térszinteken. A jég megtörte a lombkoronákat, derékba törtek, illetve kidőltek a fák – tette hozzá.

Lengyel László tájékoztatása szerint mindenütt mérlegelni kell, hogy hol szükséges új erdő telepítése, hol lehet beavatkozással visszafordítani a folyamatot, ennek terveit most készítik elő.

Mint mondta, több hétig fog tartani a közvetlen károk elhárítása, az Ipoly Erdő Zrt. munkatársai most elsősorban a veszélyelhárításokon, az utak felszabadításán dolgoznak, illetve sok esetben azért kell gyorsan beavatkozni, hogy a jég és a törések okozta sebekben kialakuló gomba- és rovarfertőzések ne terjedhessenek el, és ne rontsák azoknak a fáknak a minőségét, amelyek jövő tavaszra még ki tudnak hajtani.

Hozzátette: a károsult fák nagy része már csak arra alkalmas, hogy energia- illetve tüzifa legyen.

A börzsönyi erdőkben most 12 fakitermelő vállalkozás, és az Ipoly Erdő Zrt. mintegy harminc szakembere dolgozik folyamatosan.

Lengyel László azt kérte a túrázóktól, hogy a Magas-Börzsönybe egyelőre ne induljanak.

Arra is kitért, hogy vannak technikák a hasonló károk elhárítására, amelyeket sikeresen  alkalmaznak is, a mostani azonban más jellegű volt: nem elsősorban az ónos eső tapadt a faágakra, inkább jégkiválás történt a párából. Ezért a tengerszint alatti magasságú területeket – mint a Cserhát vagy a Karancs-Medves vidéke – kevésbé érintette  – tette hozzá.

A balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Zrt. 64 ezer hektáron gazdálkodik, ebből 28-30 ezer hektárnyi terület a Börzsöny.

Lengyel László azt is elmondta: korábban 1978-ban, 2001-ben és 2004-ben néztek szembe hasonló helyzettel, de a mostani ónos eső okozta a legnagyobb kárt.

„Napjainkban népszerűvé váltak a energia növények, amelyek rövid idő alatt, nagy produktumot képesek hozni. Nagy teljesítőképességüknek köszönhetően, gazdasági jelentőségük kiemelkedő” – mondta el hírportálunknak Walterné Böngyik Terézia, a Környezeti Információs Központ szakmai vezetője. Mint környezeti nevelő azonban mégis kétkedve közeledik ezen tájidegen, inváziós fajokhoz – tudtuk meg. „Az új fajok nagy hasznot ígérnek, de a másik oldalát is kötelességünk ismertetni. A fát úgy hirdették, mint a hátrányos helyzetű települések nagy lehetőségét. Három-négy év alatt akár 25 méteresre is megnőhet a „szuper fa”. Miért nem cserélhetjük le mégis a hazai tölgyfát?”- folytatta Walterné Böngyik Terézia. Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre adta meg a választ Éles György, a bblue Network Division vezetőjének prezentációja.

„Azzal szembesült az emberiség, hogy rohamosan csökkenek az erdőfelületek” – vezette fel  bemutatóját Éles György. Az egyre nagyobb lélekszámú emberiség számos problémáját oldhatná meg a „szuper fa”, amely egy kínai császárfa hibrid. Másfélszer, kétszer annyi oxigént köt meg, mint az ismert lombos fák. Ez a fa 4-5 évente vágható, azaz 4-5 évente megújuló energia. A bemutatott képeken látható volt, hogy szokatlanul nagyok a levelei e fa csemetéinek. Az adatok döntően az energia növény mellett szóltak. Többek között megtudhattuk, hogy hatalmas levelei jól helyettesítik a műtrágyát, tápértéke a lucernáéval vetekszik és a szélsőséges időjárást is jól tűri. Levelei jelentős szén-dioxidot kötnek meg, miközben oxigént is termelnek. Szállóport kötnek meg, párologtatnak, azaz tisztítják a levegőt közvetlen környezetükben.

A Környezeti Információs Központ fő feladatai az ismeretterjesztés és szemléletformálás a környezetvédelemmel kapcsolatban. Ennek első állomása volt a keddi rendezvény. Olyan témákat érintenek majd a későbbi előadások is, amelyek aktuálisak, vagy éppen divatosak. Szó lesz növényi eredetű üzemanyagokról, különféle alternatív energiaforrásokról, és az újra felfedezett hagyományos építészetről is – tájékoztatta a promenad.hu-t Törzsik József, a Környezeti Információs Központ környezeti nevelője.

forrás: promenad.hu

Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aktuális kérdésekről szólva Áder János kifejtette: fenntartható fejlődés helyett érdemes lenne inkább környezeti fenntarthatóságról beszélni, és azt a középpontba állítani.

A köztársasági elnök előadásában egyebek mellett kitért a légkör szén-dioxid szintjének növekedésére, a légszennyezettségért való felelősségre, a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási viszonyokra, veszélyekre és természeti katasztrófákra.

A környezeti problémák megoldásához nemzetközi összefogásra van szükség – hangsúlyozta Áder János, hozzátéve, hogy a környezeti katasztrófák száma egyre nő, ezek elhárítására és megelőzésére egyszerre kell felkészülni.

A köztársasági elnök elmondta: az 1980 és 2006 közötti adatokat tekintve az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Jelentős volt viszont a növekedés az ázsiai térségben, ahol Kína a domináns.

Kína a teljes szén-dioxid-kibocsátásban megelőzte az Egyesült Államokat, ugyanakkor az Egyesült Államokban az egy főre jutó kibocsátás még mindig három és félszerese a kínainak – tette hozzá.

Az Egyesült Államok nem írja alá a kiotói jegyzőkönyvet, de csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, aminek döntően a technológiaváltás az oka – mondta el Áder János.

Kína várhatóan 2030-ig még növelni fogja szén-dioxid-kibocsátását, utána kezd el csökkenteni. Az ország gyors gazdasági fejlődésének ára van, egy közelmúltban készült tanulmány szerint a gazdasági növekedés mértékét meghaladja az okozott környezeti károk értéke – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Áder János úgy fogalmazott: messze van a világ attól, hogy két Celsius-fokon belül tartsa a globális hőmérséklet-emelkedést, és úgy tűnik, hogy ez reális célként a jövő év végén Párizsban tartandó tárgyalásokon sem tűzhető ki.

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a Föld édesvizeit.

Várhatóan 2050-re 9 milliárdra nő az emberiség létszáma, legalább 60 százalékkal emelkedik az élelmiszerfogyasztás és minimum 20 százalékkal a vízfogyasztás. Ahol elfogy a víz, elfogy az élelem is, és megindul a migráció, illetve a vízhiány miatt háborús konfliktusok veszélye is fenyeget – emelte ki.

Áder János ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nagyon hosszú távon van esély a kedvezőtlen folyamatok megfordítására. Példaként hozta fel, hogy a technológiaváltás eredményeképpen 25 év után a közelmúltban az ózonréteg vastagodását mérték tudósok.

A köztársasági elnök előadásában kiemelte: az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a folyók vízszintje korábban soha nem látott módon változik, ezért folytatni kell a Vásárhelyi Tervet. A klímaváltozás hatásai az életünk részévé válnak, erre fel kell készülnünk – fogalmazott.