Az E.ON Hungária Zrt. révén Magyarországon is tevékenykedő cég igazgatótanácsának elnöke, Johannes Teyssen düsseldorfi tájékoztatóján kiemelte, hogy a kőszénre, a földgázra, a vízre és a nukleáris energiára mint az energiatermelés hagyományos formáira, valamint a megújuló forrásokra együtt alapozó “széles üzleti modell” a gyorsan változó környezet miatt nem felel meg a kihívásoknak, ezért szét kell választani a két fő tevékenységet.

Az egyik cégben a széntüzelésű erőműveket, a földgázzal üzemeltetett erőműveket, a vízierőműveket és az atomerőműveket, valamint a kapcsolódó energia-kereskedelmi és energiahordozó-kitermelési tevékenységek legnagyobb részét fogják össze, és 20 ezer embert foglalkoztatnak majd.

Az E.On nevet megtartó másik cég a megújuló energia “tiszta, fenntartható, összetett és dinamikus világát” képviseli, 40 ezer munkatárssal a megújuló forrásokra alapuló áramtermeléssel, a több mint egymillió kilométer hosszúságú hálózat üzemeltetésével és a nagyjából 26 millió fogyasztó kiszolgálásával foglalkozik majd – tette hozzá Johannes Teyssen.

A német sajtóban a társaság lépését egyrészt a németországi, úgynevezett energiapolitikai fordulattal magyarázzák, amelynek lényege az atomerőművek felszámolása és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlása, másrészt pedig az áram nagykereskedelmi árának zuhanásszerű csökkenéséből adódó válsággal, és kiemelik, hogy a hagyományos tevékenységi körök leválasztásával olyan lépés, mint a kockázatos vagy nem teljesítő banki hitelek kiszervezése egy úgynevezett rossz bankba, ami a hitelező tehermentesítését szolgálja.

Sigmar Gabriel gazdasági miniszter hétfői nyilatkozatában üdvözölte az E.On döntését. A társaság elsőként vonta le az energiaellátás gyökeres átalakulásának tanulságait – emelte ki.

Az ellenzéki Zöldek attól tartanak, hogy a cég végül az adófizetőkre próbálja majd terhelni az atomerőművei felszámolásának – lebontásának és a fűtőanyag elhelyezésének – több tízmilliárd eurós költségeit.

Ugyanakkor Johannes Teyssen tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az atomerőműveket gondozó cég adósság nélkül indul majd és megkapja azt a mintegy 14,5 milliárd eurót, amelyet az E.On hét németországi atomerőművének felszámolására különítettek el.

A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után meghirdetett energiapolitikai fordulat programja szerint az atomerőműveket 2022-ig kell leállítani.

A napokban zárult le a 2014-2020-as uniós forrásokat elosztó operatív programok utolsó társadalmi egyeztetése. Az új operatív program-tervezetek az eddigieknél sokkal részletesebben mutatták be, hogy a Kormány mire kívánja fordítani az uniós forrásokat. Kiderült, hogy az eddigieknél jóval több pénzt költhetünk majd energiahatékonyságra. Összesen évi 63 milliárd forintot kaphat az ágazat, amiből mintegy 20% jut a KKV-knak, 50% a lakosságnak, és 30% a középületekre fordítódhat. Összehasonlítva a 2,7 milliárd forinttal, ami idén eddig energiahatékonysági pályázatokra jutott, ez huszonháromszoros növekedés. A teljes időszakban az ágazatnak jutó 380 milliárd Ft csak 10%-kal marad el attól az állami támogatási összegtől, amit az energiahatékonysági ágazat képviselői javasoltak 2013-ban a Hazai Hatékonyság programban.

Egyelőre azt nem tudni, hogy hány épület lesz ebből felújítva, az operatív programok (OP) ugyanis erről nem szólnak. Az OP-k ugyan tartalmaznak PetaJoule-ban kifejezett megtakarítási célokat, de ezek egyrészt a teljes hazai energiafogyasztásra vonatkoznak, és nem az egyes intézkedések által generált energiacsökkenésre, másrészt messze elmaradnak a hamarosan Kormány elé kerülő Nemzeti Épület-energetikai Stratégia célértékeitől is. Ha feltesszük, hogy a pénz hatékonyan kerül elköltésre, ebből akár évi 30 ezer lakás energetikai felújítása megvalósulhat, nem beszélve a jelentős vállalati és középületi beruházásokról.

Mindez azonban csak akkor indulhat meg, ha felállnak az ehhez szükséges lebonyolító és finanszírozási rendszerek. Az uniós szabályok szerint magánszemélyek ugyanis nem kaphatnak közvetlenül uniós támogatást, így közvetítő szervezetekre (pl. bankok, takarékpénztárak) beiktatására van szükség.  E közvetítők ahhoz is kellenek, hogy a támogatást kiegészítő hiteleket eljuttassák az ügyfelekhez.  A rendszer előkészítése és kialakítása, a közvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása.

“Nagyon elégedettek vagyunk, mert az energiahatékonyságra tervezett összforrás igen közel van ahhoz a 420 milliárdos összeghez, amit az ágazat a tavalyi Hazai Hatékonyság c. programjában javasolt.” – mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója. “Ha minden jól megy, ebből már jövőre sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására. Ehhez azonban az kell, hogy a Kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, és minél több bankon keresztül minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása.  Így is jelentős késésben vagyunk, 2014-nek lassan vége, és már 2013-ban is tudtuk, hogy szükség lesz erre a pénzügyi közvetítői rendszerre.  Reméljük egyúttal, hogy a Kormány az energiahatékonysági szakmát és a bankokat is bevonja a rendszer kialakításába.”

Lehet, hogy a Toyota, a Hyundai, a Honda viszik a prímet a hidrogén-üzemanyagcellás technológiák terén, de valójában a német gyártók sincsenek lemaradva: a Mercedes, az Opel mellett a Volkswagen is kifejlesztette már ilyen rendszereit, amelyeket most a Golf Variant (Észak-Amerikában Golf SportWagen) fedélzetén tártak a nagyérdemű elé.

A Golf FCV adu ásza az MQB padlólemez, amelyet eleve felkészítettek minden lehetséges hajtási módozat, így a hidrogén-üzemanyagcella befogadására is. Ennek köszönhetően a lítiumion-akkuk elférnek az üzemanyag-tartály helyén, a hidrogéntartályok pedig az ülések alatt, illetve a csomagtér padlójában (nem alatta), így a csomag- és az utastér kapacitása nem csorbul.

A lítiumion-akkuknak itt nincs más szerepük, mint a regeneratív fékrendszer által megtermelt áramot tárolni, illetve besegíteni az üzemanyagcellának az indításkor, illetve gyorsítás során – amikor minden üzemel, 100 kW, azaz 136 LE a teljes rendszerteljesítmény. Az akkuk, akárcsak a villanymotor, az elektromos Golfból került át a HyMotion modellbe.

A motortérben kapott helyet a frissen kifejlesztett, egysebességű, kétfázisú erőátviteli rendszer, valamint maga az üzemanyagcella-köteg, a hozzá tartozó hűtőrendszerrel és egy turbófeltöltővel. Utóbbi ugyanazt csinálja, mint egy normál belsőégésű motorban: a működéshez szükséges friss levegőt szállítja az üzemanyagcellához.

A vezérlő elektronika a padlóalagútban kapott helyet; itt alakítják át az üzemanyagcella nagyfeszültségű egyenáramát a meghajtáshoz szükséges, háromfázisú váltóárammá, illetve 12 voltos egyenárammá, amelyről a normál fedélzeti fogyasztókat táplálják.

http://www.vezess.hu/

Áder János közel egyórás, prezentációval kísért előadásában a Földet veszélyeztető folyamatokról, köztük a légkör széndioxid koncentrációjának a növekedéséről, a vízkészletek csökkenéséről beszélt a magyar tudomány ünnepe alkalmából megrendezett Messzelátó tudomány: felelős válaszok a jövőnek című konferencia záró előadásában.

A vízügyi mérnököket, tanárokat és gazdasági szakembereket képző főiskola több száz diákja kísérte figyelemmel az előadást az intézmény nagyelőadójában.

Az államfő előadásában hangsúlyozta, hogy eddig az Egyesült Államok volt a legnagyobb széndioxid kibocsájtó, de ma már Kína megelőzte.

Álláspontja szerint hihetetlen energiapazarlás folyik az Egyesült Államokban, amit az is bizonyít, hogy az egy főre eső széndioxid kibocsátás tekintetében továbbra is a világ vezető állama. Emlékeztetett arra, hogy a kiotói megállapodást nem írta alá Washington, ennek ellenére csökkenti a széndioxid kibocsátást, míg Kína növeli.

Adatai szerint száz esztendő alatt háromszorosára nőt a Föld népessége, nőtt az élelmiszertermelés, továbbá a vízfogyasztás és a motorizáció növekedése exponenciálisan növelte a széndioxid kibocsájtást.

Áder János Kína legnagyobb problémájának a szén alapú az energiatermelést nevezte. Ma már egyre súlyosabbak a környezetszennyezés egészségügyre ható következményei – mondta, hozzátéve, hogy Kínában évente 600-700 ezer ember hal meg tüdőrákban.

Az 1997-ben kötött kiotói megállapodásról azt mondta, hogy nem lehet egyértelműen pozitívnak nevezni az azóta eltelt időszakot, mert a légköri széndioxid koncentrációja 30 százalékkal nőtt.

Az államfő a vízfogyasztás növekedését, a vízkészletek csökkenését drámainak nevezte, amely háborúkhoz is vezethet. Példaként hozta fel, hogy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vizet használnak fel.

Drámainak nevezte, hogy naponta 10 ezer, 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztásának következtében.

A víz miatt háborús konfliktusok alakulnak ki – emelte ki, példaként felhozva Etiópia és Egyiptom vitáját a Nílus miatt.

Előadásában pozitív példaként beszélt arról, hogy az ózonlyuk csökkentésében a nemzetközi összefogás eredményre vezetett.

Felidézte, hogy 1974-75-ben mutatták ki azt, hogy a földet védő ózonréteg károsodik, amely a CRC gázok gyártásának következménye volt. Örömtelinek nevezte, hogy két hónappal ezelőtt már azt állapították meg, a Montrealban kötött megállapodás óta először kezdett vastagodni az ózonréteg.

A köztársasági elnök kitért Magyarország veszélyeztetettségére, kiemelve a Duna egyre gyakoribb áradásait.

Mi sem vagyunk védettek, a klímaváltozás összes kárát érzékeljük – mondta, hozzátéve, hogy készülni kell a Duna folyamatos áradására.

“Önök lesznek az a generáció, amelyik nem csak érintettje lesz a klímaváltozásnak, hanem önöknek kell tenni azért, hogy megóvják lakott területeinket az árvizekről” – fejezte be előadását az államfő, aki ezután válaszolt a hallgatók kérdéseire.

A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. először – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet immár több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.

Az Európai Parlament volt elnöke, Pat Cox szerint 50 és 100 ezer euró (15-30 millió Ft) körüli veszteség vár a Toyotára minden egyes eladott hidrogén üzemanyagcellás gépkocsi után, derült ki a Green Autoblog beszámolójából. A politikus, aki jelenleg a transzeurópai közlekedési hálózat magas beosztású koordinátoraként dolgozik, egy öko-mobilitási konferencián beszélt a hidrogén üzemű közlekedés elterjedését lassító nehézségekről.

A Toyota FCV piaci ára 50 ezer euróra várható, de valószínűleg 50-100 ezer eurót veszít minden egyes példányon a gyártó, tette hozzá Cox. A Toyota illetékesei sem a tervezett vételárat, sem az állítólagos veszteséget nem erősítették meg.

A Toyota FCV (amely várhatóan Mirai néven kerül piacra) hatótávolsága meghaladja a 480 kilométert, álló helyzetből 10 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, nagynyomású üzemanyagtartályát (ld. alább) pedig mintegy 3 perc alatt lehet teljesen feltölteni cseppfolyós hidrogénnel.

A különleges modell áprilistól Japánban kapható, az észak-amerikai és európai forgalmazás 2015 nyarán veszi kezdetét.

A teljes cikk itt olvasható.