A Nissan eltökélt célja, hogy fenntartsa vezető helyét az elektromos járművek kategóriájában; ezen célkitűzés szellemében mutatta be az e-NV200 modellt, mely kifinomult működést kínál a zéró-emissziós technológia és kedvező üzemeltetési költségek mellett a kompakt haszongépjárművek kategóriájában. Az új modell, a 100%-ban elektromos Nissan LEAF e-hajtásláncát, magas EV értékét és TCO (teljes üzemeltetési költség) előnyét ötvözi az NV200 kishaszongépjármű praktikumával, raktér méretével és irányíthatóságával.

A Nissan e-NV200 hagyományos furgon, illetve ötszemélyes személyszállító kombi verzióban készül. Mindkét változat Acenta és Tekna felszereltségi szinteken érhető el. Mind a furgon, mind pedig a kombi változatok alapfelszereltségében olyanok kaptak helyet, mint a visszagurulás-gátló, töltő időzítő, a még takarékosabb vezetést biztosító ECO-B üzemmód, automata légkondicionáló, intelligens kulcs, fűthető kormánykerék és első ülések és a jobb oldali tolóajtó. A Tekna modellekben mindkét típus esetén megtalálható az automata fényszóróvezérlés és esőérzékelős első ablaktörlő, tempomat és sebességhatároló, valamint 15″-os könnyűfém keréktárcsák.

Mindkét változathoz opcióként elérhető a LEAF-ből már ismert NissanConnect navigációs rendszer 5,8″ érintőképernyővel és tolatókamerával, valamint a gyorsabb 220 voltos töltést biztosító 6,6 kW-os fedélzeti töltő. Ezen felül, típustól függően választható még bal oldali tolóajtó, raktérelválasztó fal és aszimmetrikus, kétoldalra nyíló hátsó raktérajtók.

Az alábbi árak nem tartalmaznak semmilyen flottakedvezményt, illetve a haszonjármű változat esetében nem a sajtóközleményben szereplő 10 160 000 forintos bruttó, hanem a 8 milliós nettó árral érdemes kalkulálni, ami a szemnek is kedvesebb, mint a 10 millió feletti ár.

Az e-NV200 furgon kezdő listaára: 8 000 000 forint +Áfa.

Az e-NV200 kombi kezdő listaára: 10 541 000 forint (bruttó).

forrás: portfolio.hu

Mint egy jobbfajta sportkocsi, álló helyzetből 60 km/óra sebességre 3,7, százra 7,2 másodperc alatt gyorsít fel a BMW i3. Mindezt nesztelen surrogással teszi, káros anyag kibocsátása nélkül, legalábbis a „cső végén” zéró emisszióval.

A benzines-dízeles hajtányból átülő autós számára alighanem ezek lehetnek az első vezetői élmények, amit fokozhat az „egypedálos” érzet. Vagyis az, hogy a hagyományos automataváltós kocsikhoz hasonlóan, az elektromos kis-BMW-ben is csak fék- és gázpedál van, ám amikor a vezető leveszi lábát a „gázról”, a motorfék oly hatásosan lassít, hogy némi gyakorlás után legfeljebb csak a hirtelen, erőteljes megállásokhoz kell a fékre lépni. Az előrelátó, egypedálos vezetési stílussal növelni lehet az elektromos hajtásrendszer energia-visszatáplálási teljesítményét. Ilyenkor az elektromotor generátor üzemmódra vált és szuflát tölt az akkumulátorokba.

A BMW i3 vezetőjét persze még feldobhatja a sokféle látványkörítés, a szemrevaló dizájn, a felhasznált újszerű anyagok, a márkától megszokott prémium kivitel. Ezek sorába tartoznak a furmányos formájú, a Mazda RX-8 sportkocsira hajazó ajtók, amelyek közül a kisebbik hátsó csak az első kinyitása után tárható ki hátrafelé. Nincs B-oszlop, ám ennek ellenére szűk marad a nyílás, kicsit macerás bemászni a hátsó fertályra.

–

Bent az utasfülkét, reciklált, tapétapapírra emlékeztető, de távolról sem ízléstelen dekorlemezek díszítik, műszerfalnak pedig megteszi a két tűéles rajzolatú, többnyire kék színben játszó lcd-kijelző. Ezek egyike a vezető előtt kapott helyet, a másik középen, amelyre a márka más modelljeiből ismert iDrive tárcsa csavargatásával lehet elővarázsolni a szórakoztató-információs tartalmakat.

Szokatlan formájú a kormányoszlopból jobbra kiálló fokozatváltó karocska is. A tenyérbe simuló bütyökszerűséggel lehet előre-hátra kapcsolgatni. A „váltócsonkon” van még két nyomógomb is, az egyik motorindításra, -leállításra, a másik pedig a parkoló állás elérésére szolgál.

A BMW még 2007-ben vágott bele a nagyra törő, i-project nevű elektromos programjába, becslések szerint nem kevesebb, mint kétmilliárd eurót feccölt a jövőt ígérő, de nem kevés üzleti kockázattal járó elektromos autók sorozatgyártásnak beindítására. Éppen egy éve, tavaly novemberben debütált az első két modell, az i3 mellett a plug-in, azaz a konnektorról feltölthető, 362 lóerős összteljesítményű, Ferrari gyorsaságú i8-as hibrid sportkocsi.

Az idei november azonban a hazai elektromobilitás szempontjából fontos dátum, mivel hivatalosan most rajtol a bajor e-autók értékesítése, szervize. Ám ahogy mondani szokták, a kereskedésekbe alighanem ezután sem fognak csapatostul tódulni a vevők: az i3 jóval 11 millió forint felett, az i8 pedig 40 millió tájékán startol.

A magas vételár – a márka presztízsértékén túl – az innovatív műszaki megoldásoknak, mindenekelőtt a szénszál erősítésű műanyagból (carbon fiber-reinforced plastic – CFRP) készült járműcellának tulajdonítható. Ebben az eddig csak a harci repülőgépek és a verseny-, illetve a méregdrága luxus sportkocsik kiváltságának számító matériában az a pláne, hogy olyan erős, mint az acél, súlya viszont feleakkora, ugyanakkor rozsdaálló és szélsőséges hőmérsékletingadozás esetén sem veszít formájából.

A teljes cikk itt olvasható.

Egy új békafajt találtak a kutatók – szinte az orruk előtt, az amerikai nagyvárosi dzsungel közepében, New Yorkban. Mentségükre szolgál, hogy a most felfedezett Rana kauffeldi (Kauffeld békája) külsőre megszólalásig hasonlít a nagyvárosban élő két leopárdbéka fajra, a Rana pipiensre és a Rana sphenocephalára, ám géntérképe szerint külön fajt alkot. A kutatók egyébként eltérő párzási hangja (brekegése) miatt kezdtek el gyanakodni a mindeddig észrevétlen fajra.

Egyébként a „névadó” Carl F. Kauffeld már évtizedekkel ezelőtt megjósolta, hogy a régióban egy harmadik rana faj is él. A New Yersey-ben lévő New Brunswick Egyetem kutatója, Jeremy Feinberg ezért összehasonlította több száz példány hangját, külső jellegzetességeiket és genetikai térképüket. Ez alapján bizonyosodott be, hogy bizony nem kettő, hanem három fajta béka ugrál a városiak orra előtt. A békafajt ugyanis New York belvárosában, a Szabadságszobortól néhány kilométernyire sikerült azonosítani.

Az új fajok felfedezése szinte mindennapos a mélytengerekben és a még felderítetlen esőerdőkben, azért ha nem is gyakran, de előfordul, hogy egy-egy állat a sűrűn lakott területekről kerül elő. 2012-ben egyébként éppen egy állatkertben döbbentek rá a kutatók, hogy az egyik akváriumuk lakója tökéletesen új fajt alkot. A Tethya wilhelma nevű szivacsfaj például a Stuttgart-i állatkertben „rejtőzött”. A néhány centiméter átmérőjű szivacs egyébként különlegesnek számít, azon ritka szivacsok közé tartozik, amelyek képesek mozogni és köztük is szupergyors: 100 métert öt év és 226 nap alatt száguld be 2 milliméter per órás végsebességével.

forrás: piacesprofit.hu

Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente.  Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a Bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az Irányelv követelményeit.  Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével.

Az NFM, az NGM és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársai előadásaikban  pillanatképet mutattak a 2014-2020-as operatív programokról (KEHOP, GINOP, TOP), hiszen épp gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt.  A három OP több száz milliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 100 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez.  Az előadók felhívták a figyelmet arra is, hogy még novemberben egy – rövid határidejű – társadalmasítás is lesz.  Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését biztosítják.

Az ipari energiahatékonyságra eddig kevés figyelem irányult, holott már kis odafigyeléssel, energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával is gyors és jelentős megtakarítás érhető el, tudtuk meg az ipari energiahatékonysági források tervezésében részt vállaló Virtuális Erőmű Program és a Századvég Energetikai Üzletágának vezetőitől. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez akár 9-14 PJ is lehet, hazai szakemberek 15 PJ megtakarítást prognosztizálnak a következő 20 évre, de a felmérések még folynak. Az ipari energiahatékonyság finanszírozásának is több lábon kell állnia, beleértve az EUs forrásokat, az Energiahatékonysági Irányelv alapján az energiaszolgáltatói finanszírozás lehetőségét, vagy akár egy esetleges önkéntes megállapodások rendszerét is.  A vállalkozásoknak a GINOP 4-es  prioritására lesz érdemes figyelniük, ezen belül a várható forráskeret mintegy 70 milliárd forint vissza lesz nem térítendő támogatás formájában. Ehhez adódik még a pénzügyi eszközök kb. 100 milliárdos forráskerete is, melyből vissza nem térítendő források formájában valósulhatnak meg fejlesztések.

Az önkormányzatoknak a TOP-ra kell koncentrálniuk, minden megye – Közép-Magyarországot kivéve – dedikált forrástömeggel számolhat a 7 éves ciklusban. Energiafelhasználás-csökkenést eredményező beruházásokra konkrétan a 3. prioritás 2. intézkedése ad majd lehetőséget 180 milliárd forintnyi nagyságrendben.

Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 300 milliárd forint lesz az 5. prioritáson belül. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.

Az energiahatékonyság újszerű megközelítését javasolja Bart István, a MEHI vezetője is:

„Az energiahatékonyság befektetés: a jelenlegi kamatszintet figyelembe véve gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházások révén elért értéknövekedést (pl. ingatlan esetén) és a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatásokat, tovább javul e beruházások jövedelmezősége.  Tudjuk azonban azt is, hogy a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez –  így csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások.  Ezért örülünk nagyon annak, hogy a 2014-20-as uniós források elosztásakor erre már lesz lehetőség, és így elmondhatjuk, hogy nemsokára új fejezet nyílik az energiahatékonysági beruházások hazai történetében.”

Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.

Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson – közölte Herman Van Rompuy.

Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. “De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiára, 2021 pedig Van Rompuy szavai szerint ha nem is a holnap, de a holnapután, a gazdasági szereplőknek pedig kiszámíthatóságra van szükségük, és ezen a téren az Európai Unió állta a szavát, bizonyosságot kínál.

“Nem volt könnyű, egyáltalán nem” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül. Ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető – foglalta össze a belga politikus, aki egy példát is hozott erre.

Mint mondta: ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét.

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján elmondta: Németország már jelenleg is 25 százalékkal javította az energiafelhasználás hatékonyságát, így hamarosan el is érheti a 27 százalékos célt.

Van Rompuy azt is elmondta, hogy az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A megújuló energia felhasználása terén az EU gyakorlatilag a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte maga elé célként – mutatott rá Herman Van Rompuy. A politikus arra is kitért, hogy a technológia ezen a téren gyorsan fejlődik, a kitűzött célt pedig az unió egészének kell teljesítenie, nem a tagállamoknak külön-külön.

Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben – vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia.

“Akkor sokan azt mondták, ez rossz terv rossz időpontban. De bebizonyosodott, hogy a kétkedők tévedtek” – hangsúlyozta Barroso. A portugál politikus az összeköttetéseket létfontosságúnak nevezte az egységes energiapiac szempontjából.

Mindkét politikus kitért az ebola elleni fellépésre is. Van Rompuy megerősítette, hogy Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz az EU ebola elleni erőfeszítéseinek koordinátora, valamint, hogy a témáról még pénteken is lesz szó az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán. Barroso szerint a járványt még közel sem sikerül megfékezni, és nagyobb erőfeszítésekre van szükség