Az államtitkár a nyíregyházi székhelyű Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. húszéves alapítása alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen elmondta, hogy a telepítések felgyorsításával a jelenlegi 20-ról 27 százalékra nő az erdő által borított területek nagysága. Úgy vélte, az erdőgazdálkodás Magyarország egyik kitörési pontja lehet a 2020-ig tartó vidékfejlesztési ciklusban.

Nagy István szavai szerint a hazai erdők fejlesztésére és ápolására uniós forrásból már eddig is közel 90 milliárd forintot fordítottak, az ágazat pedig jelenleg mintegy százezer ember megélhetéséhez járul hozzá. Az erdők a nemzet közös örökségének részét képezik, amelyek védelme, fenntartása és megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk kötelessége – fogalmazott Nagy István. Hozzátette: az erdők fenntartásában továbbra is számítanak az erdészek és a vadászok “felelősségteljes tevékenységére és nélkülözhetetlen szakértelmére.” A cég történetét felidézve elmondta, hogy a Nyírerdő Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. A társaság az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és vadgazdálkodás területén kiemelkedően teljesít, miközben több száz család megélhetését is biztosítja. A Nyírerdő Zrt. tevékenységében jelentős szerepet játszik az akác, a “térség aranya”. A fafaj jelentőségének hazai és nemzetközi elismertetésében fontos lépés volt, hogy idén májusban hungarikummá minősítették az akácfát és az akácmézet – emlékeztetett az államtitkár.

Szalacsi Árpád, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a társaság által felújított Krajczárhegyi Pihenőcentrumban megtartott rendezvényen elmondta, hogy a társaságot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 1994. szeptember 30-án a korábbi FEFAG átalakításával, annak jogutódjaként hozta létre. Jelenleg az állami tulajdonú erdészeti társaságok között a Nyírerdő eredményességben hosszú évek óta stabilan az első harmadban helyezkedik el. A társaság eredményességének alapja a fehér akác, a fafajból és erdészeti választékaiból közel százféle, Nyugat-Európában is keresett termék készül – hangsúlyozta a vezérigazgató. Hozzátette: a magyar erdőgazdálkodást európai rangra csak az akác és a vele való foglalkozás emelheti. Szalacsi Árpád szerint az akác mellett a dámszarvas lett a Nyírerdő Zrt. másik “emblémája”: a nemzetközileg is kiemelkedő gúthi vadászterület elismertségét az évről-évre visszatérő hazai és külföldi vadászok, illetve több kiemelkedő trófeájú dámbika bizonyítja.

Az ünnepségen átadták a cég által alapított Nyírliget-díjat is, amelyet a Nyírerdő Zrt. három dolgozója vehetett át.

Újszerű ötlettel állt elő a SolarCity, mely ezúttal közvetlenül a lakosságnak (egyelőre csak amerikaiaknak) értékesítene maximum 4 százalékos kamatot kínáló, 1-7 éves futamidejű kötvényeket. Az értékesítés a társaság által létrehozott honlapon keresztül történik, minimum 1000 dolláros összegben. A napelemeket telepítő vállalat első körben 200 millió dollár értékben értékesítene a papírokból, melyek törlesztését a telepített rendszerekből érkező cashflow fedezné. Ezzel azok is profitálhatnak a napenergia növekvő népszerűségéből, akik nem rendelkeznek napelem-rendszerekkel.

Bár közvetlenül a lakosságnak most először értékesít kötvényeket a vállalat, nem ez az első kötvénykibocsátása. Idén júliusban már 201,5 millió dollár, áprilisban pedig 70,2 millió dollár, tavaly novemberben pedig 54,4 millió dollár értékben vont be forrást.

A társaságnak szüksége is van a külső forrásra, az elmúlt években rendívül gyorsan növekedett. Az ügyfélszám két év alatt több mint a 4-szeresére emelkedett.

A teljes cikk itt olvasható.

Az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) több mint száz, különböző műszaki alapképzéseken részt vevő hallgatója vett részt a jármű elkészítésében, amellyel júliusban sikerült megdönteni az eddigi rekordot, az eredmény hivatalos elismerése azonban mostanáig váratott magára a Nemzetközi Automobil Szövetség részéről – számol be a sikerről a Sydney Morning Herald online kiadása.

Az elektromos autó egyetlen feltöltéssel csaknem 107 kilométer/órás átlagsebességet produkált 500 kilométeres távon, amivel jelentősen megdöntötte a magát 26 éven át tartó 73 kilométer/órás rekordot.

Az eredményt Geelong környékén rögzítették, ahová a diákok sátrazva érkeztek, hogy pénzt takarítsanak meg. Néhányuk a projekthez kapcsolódóan írja szakdolgozatát, de a legtöbben egyetemi tanulmányaik mellett, kreditek nélkül vettek részt a kétéves fejlesztésben. A mostani áldozatok azonban várhatóan kifizetődnek majd: a korábban végzett diákokat előszeretettel “szívják fel” olyan cégek, mint a feltörekvő amerikai e-jármű gyártó Tesla Motors.

A diákcsapat által kitűzött következő cél, hogy lehetőleg márciusra – de legkésőbb egy éven belül – hivatalosan elfogadtassák az autót a közúti forgalomban. Ehhez többek között fényszórókat és ablaktörlőket kell felszerelniük, melyeket a rekordállításkor elhagytak, hogy a lehető legkisebbre szorítsák a jármű súlyát – az autó 320 kilogrammot nyom, amiből 60 kilót az akkumulátor tesz ki.

Az egyetem honlapja (newsroom.unsw.edu.au) szerint az autó korábbi verziói is sikereket értek már el: az egyik típus a leggyorsabb napelemes utazás rekordját állította fel Perth és Sydney között, egy másikkal Guinness-rekordot értek el a leggyorsabb napelemes jármű kategóriájában. A mostani, 500 kilométeres rekordállításnál a jármű felületét borító napelemeket nem használták.

Gyarmat Községi Önkormányzata idén márciusban európai uniós támogatást nyert az Óvoda utcai Aranydió Óvoda épületenergetikai fejlesztésére. A 32 millió forintot meghaladó támogatási összegből korszerűsítették az intézményt, aminek köszönhetően a település egy modern és energiatakarékos óvodával gazdagodott. A munkálatokkal kevesebb, mint három hónap leforgása alatt végeztek.

A Gyarmati Aranydió Óvoda energetikai fejlesztésére azért volt szükség, mert az épületnek nem volt megfelelő szigetelése, korszerű fűtési rendszere, illetve a nyílászárói is elavultak voltak. A korszerűsítés során megújuló energiaforrásokat is használtak, úgy mint a kondenzációs kazánt és a napkollektort, napelemet. Ezek az újítások környezetbarát megoldások, ráadásul energiatakarékosak is.

Az épületenergetikai fejlesztésre 2014 márciusában nyert el több mint 32 millió forintot az Önkormányzat. A támogatási összeg 85 százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapja, míg a fennmaradó 15 százalékot (a sikeresen elnyert önerő pályázat révén) a Magyar Állam finanszírozta. Az óvoda épületén a munkálatokat idén nyáron kezdték el, és alig három hónap alatt, vagyis szeptember végével be is fejezték.

Az épületen az elmúlt 20 évben csak a legszükségesebb karbantartási munkálatokat végezték el, illetve a tetőt újították fel. A falak, padlásfödém szigetelése már nagyon időszerű volt, akárcsak a nyílászárók cseréje. A régi típusú gázkazán nem volt se energiatakarékos, se környezetkímélő, azonban az új, kondenzációs gázkazán amellett, hogy korszerű, alacsonyabb a káros anyag kibocsátása is. A napkollektoros és napelemes rendszer kiépítése szintén a fenntartható fejlődést szolgálja.

A Győr-Moson-Sopron megyei község az épületenergetikai fejlesztésnek köszönhetően egy modern és energiatakarékos intézménnyel gazdagodott. Az európai uniós forrás sokat segített az Önkormányzatnak abban, hogy az óvoda fenntartása gazdaságosabb legyen a jövőben.

forrás: zoldtech.hu

Államcsőd fenyegeti Venezuelát annak ellenére, hogy a világ egyik legnagyobb kőolajmezője fölött terül el – írta a hétfői Világgazdaság. A készletet 300 milliárd hordóra becsülik.

A jelenség egyik oka, hogy az állami olajvállalat elavult eszközeivel képtelen felszínre hozni az olajkincset. A világ legnagyobb olajkitermelői közé tartozó ország mára a 12. helyre csúszott vissza.

A legfrissebb jelentések szerint az infláció a dél-amerikai államban meghaladja a 63 százalékot annak ellenére, hogy a kormány árrögzítéssel próbálkozik, aminek köszönhetően több multi kivonult az országból. Így tett például a Clorox, amelynek termékei kétharmadát érintette a kormány intézkedése. Az állam törvénytelennek minősítette a kivonulást és rekvirálta az üzemegységet, igaz, nem indította benne újra a termelést.

Ehhez hasonló húzásai miatt Venezuelát kártérítési perekben is elmarasztalták: 1,6 milliárd dollárral tartozik például az Exxon Mobilnak, mert 2007-ben államosították a vállalat egy kitermelését.

Más intézkedésekkel is próbálja megfékezni a kormány a gazdasági összeomlást: bevezették a vásárlásnál kötelező ujjlenyomat-azonosítást, valamint sötétedés után lezárják a kolumbiai határt, hogy megakadályozzák a csempészek munkáját.

Nagy gondot jelent az ország tartalékainak hiánya: jelenleg 20 milliárd dollár a tartalék, de ebből idén 7, jövőre pedig 10 milliárd dollár kifizetése esedékes a 2012-ben osztogatott államkötvények után. A tartalék jó része ráadásul a viharos gyorsasággal gyengülő bolivárban van, a külföldi deviza mindössze 2 milliárd dollárt tesz ki.

A költségvetési hiány a GDP 17 százalékát teszi ki, az államadósság pedig 50 százalékra rúg – mindezzel együtt Bolívia Argentína után a világ második legkockázatosabb országa.

forrás: hvg.hu