Crane újabb XXI. századi mókás dolgot ismerhet meg, a Ki vagyok én? nevű játékot játssza Abbie-vel. Egy kis szünetet tartanak anyu naplójának átnézésében, hisz tulajdonképpen az egészet már kívülről fújják, de Moloch meggyengítéséhez még így sem jutottak közel. Crane kommentje persze az, hogy minek a játékkal foglalkozni? Abbie magyarázata az, ha kikapcsolják az agyukat, a tudatalattijuk dolgozik, így lehet találnak egy megoldást. Amilyen kis mákos, Crane-nek Washington jutott, de ebbe is beleköt. Viszont meghallja Katrina hangját. Forog ide-oda, Abbie szúrja ki a nőt a tükörben. Nincs sok ideje, és ha Henry is megtudja, hogy tükörben társalog, baj lesz. Beszámol a párosnak, hogy kudarcot vallott a gyermek Moloch elintézésével, Abbie sokatmondóan bólogat erre. Olyan gyorsan nő, hogy napokon belül átveszi az emberek felett az uralmat. Crane biztatja a nőt, hogy van már fegyverük, tartson ki, de Katrinának mennie kell.
