Kétszáz métert vékonyodott, és átlagosan 20 kilométert húzódott vissza a mélyben az antarktiszi Pine Island-gleccser húsz év alatt, derült ki az Európai Űrügynökség (ESA) vizsgálatából. Az ESA ERS-1 és ERS-2 műholdjainak mérései azt mutatják, hogy rendkívüli mértékben vékonyodik a nyugat-antarktiszi jégmező legnagyobb gleccsere.

A jégtáblák pereménél a jég elemelkedik a mélyben húzódó szárazföldtől, és az így vízbe nyúló jeget nevezik selfjégnek. Ezeknek a tanulmányozása ugyanakkor a földről nehézkes, mert bár fúrással és tengeralattjárókkal tanulmányozható a selfjég, azok csak pillanatnyi állapot megörökítésére alkalmasak. A műholdak ezzel szemben lehetővé teszik a szinte folyamatos és hosszú távú mérést, ráadásul nem befolyásolja őket az időjárás és az évszakos sötétség.

Az ESA műholdjai 1992 és 2011 között végeztek méréseket a Pine Island-gleccser területén, és a kutatók megállapították, hogy a melegedő óceán miatt a gleccser alapja átlagosan 20 kilométert húzódott vissza, de a középső területeken ez elérte a 40 kilométert is. Eközben pedig a jég több mint 200 méterrel lett vékonyabb az eltelt idő alatt.

A Pine Island-gleccser az Antarktisz leggyorsabban mozgó gleccsereként is ismert. A nyugat-antarktiszi jégmezőről indul, és több mint 150 kilométer megtétele után éri el az Amundsen-tenger Pine Island-öblét. Itt azonban nem ér véget, óriási selfjégként folytatódik a víz felszínén. A peremét alkotó jégfal 750 méterre emelkedik ki az óceánból, és kétszer ilyen hosszan folytatódik a tengerszint alatt. A gleccserről tavaly egy jelentős, 35-ször 25 kilométeres darab vált le.

forrás: origo.hu