Igaz, az ilyen konstrukció egyelőre többe kerül a nyomottvizes atomreaktoroknál, de már több országban dolgoznak a keletkező radioaktív hulladék újrahasznosítására alkalmas gyorsneutronos megoldáson. A zárt ciklusú rendszer szakértők szerint azért is fontos, mert az előrejelzések szerint 2050-re a világon már mintegy kétmillió tonnányi olyan kiégett üzemanyagot kell kezelni és tárolni, amely nyomottvizes reaktorokból került ki.

Korábbi tervek szerint Dél-Franciaországban 2020-tól épül ilyen gyorsneutronos reaktor, de Oroszországban is tartanak az előkészületek. A közelmúltban a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Fizikai és Energetikai Intézetének főigazgatói tanácsadója több magyarországi fórumon is beszámolt cége ezen eredményeiről.

Vlagyimir Kagramanjan elmondta, hogy már az 1980-as évek óta működik egy ilyen, BN-600 típusú reaktor a Belojarszki Atomerőműben, ahol jövőre készül el egy 800 megawattos, BN-800-as reaktorú energiablokk. Fűtőelemeiket a hagyományos reaktorok kiégett üzemanyagaiból állítják elő. A szakértő szerint kedvező esetben 2030-ra jönnek létre azok a műszaki feltételek, amelyek révén más országokban is megjelenhet a rektorok új generációja, és az is remélhető, hogy az áruk is versenyképes lesz. Az első gyorsneutronos reaktor építése még 40-50 százalékkal többe került, mint a nyomottvizes, VVER típusé, a BN-800-asnál már csak 20-30 százalékos a különbség, a még csak tervezett, BN-1200-as egy megawattra vetített építési költsége megközelítheti a hagyományos reaktorokét.

Az oroszok szerepe az előkészületekben nem véletlenül meghatározó, hiszen Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese szerint Oroszország 2030-ra harminc százalékra növelné az atomenergia arányát az energiaellátásban. A Roszatom a következő hét évben Oroszországban 10 új nukleáris blokkot épít, illetve ad át, és további tizet 2030-ig. Ezen belül az említett, BN-800-as reaktor mellett jövőre helyezik üzembe a Rosztovi Atomerőmű 3. és a Novovoronyezsi Atomerőmű 2. blokkjait, írja a vg.hu.