Hizó Ferenc, a tárca zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta, a 2008-ban elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megújítását a gazdasági környezet átalakulása és a gyorsuló természeti változások tették szükségessé. Az új stratégia bemutatja majd az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásait, továbbá meghatározza az üvegházhatású gázok hazai kibocsátás-csökkentésének, az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodásnak, valamint az ezekkel kapcsolatos szemléletformálásnak a céljait, illetve az azok eléréséhez szükséges cselekvési irányokat is.

A helyettes államtitkár jelezte: az NFM a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szervezeti keretében működő Nemzeti Alkalmazkodási Központtal együttműködésben megkezdte a dokumentum felülvizsgálatát. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az új követelményekhez igazodva magában foglalja az üvegházhatású gázok 2050-ig tartó kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és a cselekvés irányait tartalmazó Hazai Dekarbonizációs Útitervet. Ennek a része lesz a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, amely az éghajlatváltozás várható hatásainak, gazdasági-társadalmi-környezeti következményeinek, valamint a belföldi ökoszisztémák és a nemzetgazdasági ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése.

Hizó Ferenc hozzátette: készül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is. Magyarországon a legtöbb energiát az épületek fűtésére, hűtésére használják fel. Ezért az ország köz- és lakóépület-állományának jelentős része energiahatékonysági korszerűsítésre szorul. A stratégia szakmai alapot teremt majd egy széleskörű épületenergetikai támogatási program elindításához.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarország jó úton halad a 2020-ra vállalt megújulóenergia-felhasználási célok teljesítésében. Sikerült elérni a 2009-2010-es évekre vállalt teljes megújulóenergia-részarányra vonatkozó európai uniós célkitűzéseket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes adatközlése szerint a megújuló források felhasználása az energiafogyasztáson belül tavaly elérte a 9,3 százalékot.

A kvótaértékesítés kapcsán a helyettes államtitkár kiemelte: Magyarország kiotói kvótatöbblete közel 172,9 millió tonna. Mivel a nemzetközi kvótakereskedelem 2008 óta kedvezőtlenül alakul, a kiotói kvóták értéke töredékére esett vissza. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy Magyarország teljes kiotói kvótatöbblete átvihető a 2013-2020-ig tartó második kötelezettségvállalási időszakára.

A bizottsági ülésen résztvevő szakértők – Bartholy Judit tanszékvezető egyetemi tanár, Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, valamint Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország Egyesület szakértője -, valamint a bizottság tagjai is egyetértettek abban, hogy a már mindenki által tapasztalható klímaváltozási folyamatok káros hatásainak megállításáért, illetve csökkentéséért, visszafordításáért globális szintű összehangolt cselekvésre van szükség.

A szakértők többsége szerint a hőmérséklet emelkedéséért az üvegházhatású gázok mennyiségi növekedése okolható. A klímaváltozás által leginkább érintett területek közé besorolható a Kárpát-medence, így Magyarország is. Ezért Magyarország érdekelt a klímaváltozás hatásainak csökkentésében.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pénteken nyilvánosságra hozott helyzetértékelő jelentése kapcsán hallgatott meg tájékoztatást a nemzetközi és a hazai klímapolitikai helyzetről.