A bizottság hangsúlyozta, hogy a kiválasztott projektek nem részesülnek automatikusan uniós támogatásból, a pénzre külön pályázni kell, de csak a listán szereplő infrastrukturális beruházások pályázhatnak. A listára kerüléshez az infrastruktúrafejlesztési beruházásoknak meg kellett megfelelniük öt feltételnek: legalább két tagállamot kell érinteniük, javítaniuk kell a piac integrációját és a tagállamok energiahálózatainak összekapcsoltságát, növelniük kell a versenyt azáltal, hogy nagyobb választékot tesznek elérhetővé a fogyasztók számára, javítaniuk kell az ellátás biztonságát, és elő kell segíteniük a megújuló forrásokból származó energia integrálását a rendszerbe.

A listán több Magyarországot érintő beruházás is szerepel. Így rajta van a magyar-horvát-szlovén, valamint a magyar-szlovák villamosenergia-hálózat több ponton történő összekapcsolása, a szlovákiai Felsőzellő és Vecsés összekapcsolása gázvezetékkel Balassagyarmaton keresztül, a Románia és Ausztria közötti gázvezeték Ercsi és Győr közötti szakaszának megépítése, a román-magyar gázvezeték kétirányúsításának támogatása, az Azerbajdzsánból Grúzián át Romániába tartó AGRI gázvezeték meghosszabbítása Konstancából Aradon át Csanádpalotáig, a magyar és a szlovén gázhálózat összekötése Nagykanizsa, Tornyiszentmiklós, Lendva és Kidricevo között. Ott van a listán egy olyan gázvezeték megépítése is, amely vagy Délkelet-Európán keresztül Ausztriába, vagy az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba szállítana évi 10 milliárd köbméter földgázt. Ebből a Bulgáriát és Ausztriát összekötő vezeték egy része épülhet meg Magyarországon keresztül.

A közös érdeknek tekintett beruházásokat ismertető sajtótájékoztatón Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős német tagja arra az álláspontra helyezkedett, hogy az unió, pontosabban a tagállamok energiapiaca továbbra is széttagolt a regionális és országhatárok mentén, és ezzel a gazdaság sok más területéhez képes lemaradásban van az európai együttműködés, az integráció. A cél a hálózatok összekapcsolása, a határokon átnyúló hálózatok, összeköttetések megteremtése – jelentette ki Oettinger, aki szerint enélkül minden más energiapolitikai cél elérhetetlen.

A listára kerülő beruházások – amellett, hogy pályázhatnak uniós pénzre – a bizottság szerint gyorsabban és egyszerűbben juthatnak hozzá a hatósági engedélyekhez, finanszírozásuk átláthatóbbá, a projektek pedig láthatóbbá válhatnak, továbbá vonzóbbak lehetnek a befektetők számára. Támogatásra azok a projektek pályázhatnak, amelyek “nehézségekkel küzdenek a kereskedelmi életképesség terén”, vagyis amelyek megvalósítása nem kecsegtet olyan jövedelmezőséggel, hogy magánbefektető érdemesnek tartsa megvalósítani, stratégiai szempontból ugyanakkor jelentős, és megfelel a felállított feltételrendszernek.

A bizottság azt is közölte, hogy a lista nincs kőbe vésve, a közös érdeknek tekintett energiaberuházások listáját kétévente felülvizsgálják.