Az olajömlésnél ugyanis nem csak a víz felszínén lebegő olajfolt okoz problémát, bár ennek hatásait jól ismerjük az olajjal borított állatokról készült képek miatt. Az olaj egy része ugyanis vagy beleoldódik a vízbe, vagy kigőzölög a levegőbe, így nemcsak a közelben tartózkodó, bár a felszínre nem emelkedő tengeri élőlények kerülnek veszélybe, de a mentésen dolgozó, a felszín felett tartózkodó katasztrófavédők is.

A kutatás az olajömlések első 24 órájának pontos krónikáját akarja megírni, a szakemberek azt figyelik, mi történik a szénhidrogénekkel ebben a kritikus időszakban. „Az olaj összetétele abban a pillanatban elkezd megváltozni, ahogy ebbe az új környezetbe kerül, és a folyamat nagyrészt az első nap alatt le is játszódik” – mondta Samuel Arey, a kísérletben részt vevő svájci kutatóintézet munkatársa.

A kísérlethez a kutatók mentési szakértőkkel közösen alakítottak ki egy helyszínt, négy köbméternyi olajat engedve a vízbe nagyjából 200 kilométernyire a holland partoktól. A helyszínt úgy választották ki, hogy egy sűrű hajóforgalmat bonyolító, tehát eleve szennyezett részen dolgozzanak.

A kutatók szerint a víz mellett más körülmények is számítanak abban, mi is történik a vízbe került olajjal. Ezek a szél, a hullámok és az érintett vízterület hőmérséklete. Az olajfolt gyorsabban szétoszlik nyáron és nagy hullámzásban, de hidegebb időszakban és kisebb hullámok esetén jóval tovább egyben maradhat. Az északi-tengeri kísérletet nyáron, kétméteres hullámok között végezték.

forrás: index.hu