Beszédek címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán: a kormány létrehozza a reformáció emlékbizottságát

A kormány az egyházakkal egyetértésben létrehozza a reformáció emlékbizottságát, amely 2013. október 31-től 2017. december 31-ig működik, elnöke Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor lesz – jelentette be Balog Zoltán a reformáció emlékhónapja keretében tartott gálaesten vasárnap Budapesten.

Az emberi erőforrások minisztere a Protestáns közéletiség-hagyomány és jövő című előadásának keretében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) rendezvényén elmondta: a testületbe állandó tagokat delegálhatnak a magyarországi és a Kárpát-medencei protestáns egyházak, a MEÖT, állandó meghívott lesz Németország, Svájc és Hollandia magyarországi nagykövete, és tagot delegálhat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2017-ben együtt ünneplik az egyházak a reformáció kezdetének 500. évfordulóját, ezen a fórumon pedig “azon gondolkodhatunk, hogy mit is jelent kegyelemből élni”. Kiemelte: a protestánsoknak meg kell mutatniuk, hogy nem saját magukért, nem saját érdekből cselekednek, hanem a többiekért küzdenek.

A miniszter hangsúlyozta: a magyarság jövője és sikere, illetve az, hogy lesz-e áldás a jövő Magyarországán, azon múlik, hogy mindenki, aki értéket hordoz, hozzá tudja-e adni az értékét a “közösbe”. Úgy vélte, a legdöntőbb az, hogy a mélyszegénységben élők hozzáadják-e mindazt, “amivel ők tartoznak ennek az országnak”. Ha a különböző társadalmi rétegek által képviselt értékek nem adódnak össze, akkor nem lesz felemelkedés – mondta.

Utalt arra: ahhoz, hogy összeadódjanak az értékek ebben az országban, “kell egy közép, valamifajta közmegegyezés” arról, hogy mi az érték a múltunkban és milyen jövőt szeretnének ennek az országnak. Mint mondta, a keresztény közösségek azok, “akik nem az egész nevében, de az egészért szólnak, az egészért tesznek, az a dolguk, hogy mutassanak túl önmagukon”.

Az eseményen részt vett Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Nicola Beer, a németországi Hessen tartomány oktatási és kulturális minisztere is.

(Szöveg: MTI, videó: Kormany.hu)

Balog Zoltán beszédet mondott a Szentendrei Református Gimnázium új orgonájának felavatásán

Ünnepi koncerttel avatták fel szombaton a Szentendrei Református Gimnázium új orgonáját. Az eseményen köszöntő beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

“Arra vannak az iskoláink, a magyar oktatási-köznevelési rendszer, hogy élvezettel adjuk tovább a tudást” – mondta a miniszter az új orgona ünnepélyes felavatása alkalmából rendezett koncerten.

Mint fogalmazott, orgonát építeni a világ harmóniájának leképezése, olyan hangszerről van szó, amelynek közösségi szimbolikája is van. Az orgonát hallgatva lehet élvezni a zenét, de a tudást, a hitet és a tudás átadását is – tette hozzá.

Balog Zoltán emlékeztetett: amikor a Szentendrei Református Egyházközség a kilencvenes években csaknem tízéves küzdelem után nem adta fel és elindította az iskolát, majd a következő tíz évben nemcsak fenntartotta, de gyarapította is, akkor ez azt is üzeni, hogy nemcsak kitartottak, de egyre több örömöt is látnak abban, hogy a városban van egy református gimnázium. Ennek egyik legerősebb bizonyítéka az orgona, amely “a lélek és a szellem luxusa, a lélek és a szellem gyönyörűsége”.

Balog_Zoltán_Szentendre2

Az egyházközség presbitériuma 2012 júniusában döntött arról, hogy egy 25 regiszteres, kétmanuálos orgona épüljön a református gimnázium kápolnájában Zászkaliczky Tamás orgonaművész tervei szerint. A megbízást a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra nyerte el. A hangszer ez év augusztusára készült el, a csaknem 60 millió forintos költséghez az Emberi Erőforrások Minisztériuma hárommillió forinttal járult hozzá.

(Szöveg: MTI, fotó: Árvai Károly, Kormany.hu)

Balog Zoltán: „A magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar áldozat lenni”

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Lungo Drom idén Szolnokon tartott kongresszusát szombaton. A társadalmi felzárkózásért is felelős tárcavezető megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „Az új cigány politika azt jelenti, hogy a magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar kizárólag áldozat lenni.”

A miniszter megnyitójában kiemelte: „Azok, akik úgy viszonyulnak a magyarországi cigánysághoz, hogy ők mindig csak áldozatok és valahogy, mint egy kis butuska kistestvért, mindig segíteni kell őket, azok nagyon mellényúlnak a romapolitikában és ezt látjuk, láttuk az elmúlt 20 évnek a csődjét ebből a szempontból.”

A tárcavezető aláhúzta: az új cigány politika lényege, hogy egymást komolyan fogjuk venni, s nem áldozatként, nem bűnösként, hanem partnerként, társként tekintünk egymásra.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, a Lungo Drom újraválasztott elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a cigányságnak kell kivetnie soraiból azokat, akik gátolják a magyarok és a romák békés egymás mellett élését.”

(Fotó: Botár Gergely | Kormány.hu)

Polgári Gondola a budapesti kultúráról

Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – szombaton Budapesten. A beszélgetésen részt vett az MPEE elnöke, Balog Zoltán is.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. “Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat” – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.

“Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése” – értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat – így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését – sikerült véghez vinni, “de történhetett volna több is”.

A kultúráért felelős tárcát is irányító emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is.

“A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek” – jegyezte meg.

(Forrás: MTI, fotó: MTI / Kallos Bea)

Balog: az ország keleti része is fejlődni akar

A Magyarország keleti részén élők munkáját és erőfeszítéseit méltatta az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcot és a romániai Szárazbereket (Bercu) összekötő út átadási ünnepségén.

Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az ország keleti szélén lévő települések leszakadóban vannak a nyugatiaktól, a keleten élőknek küzdelmesebb és nehezebb az életük, ennek ellenére ez a térség élni és fejlődni akar.

A lemaradás behozásához szükség van útra, kultúrára, munkahelyre és felzárkózásra, az akaratra pedig jó példát mutatnak a helyiek – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól. A most átadott, több mint 2,1 kilométer hosszú útszakasz révén ismét kapcsolat alakult ki a két település között.

A következő lépés a schengeni határnyitás lesz, amikor útlevél-ellenőrzés nélkül lehet átmenni egyik községből a másikba – tette hozzá.

A magyar-román-ukrán hármas határ közelében fekvő, 157 lelkes Garbolc eddig zsákfalu volt, a szomszédos román településre csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Az 1 millió 256 ezer euró összköltségű beruházás keretében megépült útszakasz kétharmada Magyarországon valósult meg. Az utat határátlépésre csak Románia schengeni csatlakozása után lehet használni.

Balog Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútján megtekintette az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával felújított középkori római katolikus templomot Zajtán, és tájékozódott a minisztérium koordinálásában zajló Gyerekesély programról Tisztabereken.

(Forrás: MTI)