Novembertől az egészségügyi alapellátás finanszírozását 6,14 milliárd forinttal emeli meg a kormány – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán egy háziorvosi rendelőben, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral közös tájékoztatóján azt mondta, az alapellátás megerősítése azért lényeges, hogy kevesebb beteg kerüljön a szak-, illetve a kórházi ellátásba.

Az intézkedés által megnő a háziorvosok, az alapellátási ügyeletek, a fogászati ellátás, a védőnői és iskola-egészségügyi szolgálatok havi finanszírozási összege, így erősödik a fenntarthatóság – közölte a miniszter.

Az emelést a novemberi, rendszerszintű finanszírozásba építik be, amelyet tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapnak meg a szolgáltatók. A felosztás szerint a háziorvosi praxisfinanszírozásban és ügyeleti szolgálatban körülbelül 45-50 ezer forintos, a háziorvosi ügyeleti ellátásban plusz 106 ezer forintos havi emelkedés várható; ezek teljes összege több mint 4,1 milliárd forint. A különböző védőnői szolgáltatásokra 928 millió forintos plusztámogatás jut, ami havi bontásban 18 ezer 500 forintot jelent – ismertette Balog Zoltán.

Hozzátette: a fogászati ellátás támogatása havonta 26 ezer forinttal, ezen belül az ügyeleti díjak finanszírozása 45-60 ezer forinttal emelkedik jövő hónaptól, ami a korábbi összeghez képest összesen több mint egymilliárd forintos növekedés.

A következő évben a védőnői szolgáltatás és vidéki fogászati ellátás támogatása prioritást fog élvezni – közölte a miniszter.

Balog Zoltán egyben bejelentette, az alapellátás fejlesztése során az eszközbeszerzést és a rendelők felújítását egyaránt támogatják, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban csaknem 6 milliárd forintos keretemelés valósul meg uniós forrás segítségével.

A már befejezett 371 rendelőfelújítási- és eszközbeszerzési projekt mellé 105 új projektet sikerült felvenni a tartaléklistáról – közölte a miniszter. Tájékoztatása szerint ebből a forrásból Fehérgyarmatra körülbelül 60 millió forint jut.

A tájékoztatón Szócska Miklós bejelentette, hogy a helyi kórház 150 millió forintos támogatást kap intenzív osztályának fejlesztésére.

A Pető Intézet esetleges állami fenntartásba vételével kapcsolatos kérdésre Balog Zoltán úgy fogalmazott, humorosnak tartja, hogy az ellenzéki sajtó “államosításról” beszél. Aki foglalkozott az intézettel, az tudja, hogy száz százalékig állami tulajdonban van az a nonprofit kft., amely fenntartja az intézetet – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: két héttel ezelőtt alakult egy munkacsoport, amely konkrét kéréssel fordult a minisztériumhoz: hogyan lehetne ezt az állami felelősségvállalást megerősíteni? A “Pető-szakmának” az igényeit próbálják kielégíteni ebben az ügyben, mert ez a szakma egy hungarikum. A finanszírozási problémákra kell megoldást találnunk, erre pedig állami felelősségvállalással lehetőség lesz – közölte Balog Zoltán.

(Forrás: MTI)

A roma kisebbséghez tartozók “gettósportolásának” felszámolására hívta fel a figyelmet hétfőn Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Gyermekek társadalmi befogadása és védelme a sportban és a sport által című kétnapos budapesti konferencián elmondott nyitóbeszédében.

A tárcavezető kifejtette, örömteli kezdeményezés a szolnoki roma boksziskola vagy a roma labdarúgó-válogatott létrejötte, ám ugyanilyen fontos, hogy a következő lépésben ezek a sportolók sikeresen beilleszkedjenek és felzárkózzanak a többi sportolóhoz Magyarországon.

“A közösségépítésben kiemelt szerep jut a tavaly bevezetett mindennapos testnevelésnek is, mert a tehetséges gyerekeket így könnyebben lehet a sport felé irányítani” – tette hozzá Balog Zoltán, aki kiemelte: “a társadalmi felzárkózás és a sport ügye egymást segítő dolgok”, s a két terület hatékony együttműködését biztosítja, hogy egy tárcán belül, az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) kaptak helyet.

A miniszter szerint a kormány egyik legfontosabb intézkedése a mindennapos testnevelés bevezetése volt. “Az a célunk, hogy a gyermekek az általános és a középiskolában mindennap mozogjanak, legalább egy tanórát” – hangsúlyozta, s hozzátette: a mindennapos testnevelés emellett az esélyteremtés eszköze is, hiszen a sportban a tehetségek a szociális helyzettől függetlenül is kibontakozhatnak.

Emlékeztetett rá, Magyarország soros uniós elnöksége idején, 2011-ben kezdeményezte az Európai Bizottságnál az európai roma keretstratégiát, amely előírta a tagállamoknak saját felzárkózási stratégiájuk elkészítését. A magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában – melyet Magyarország elsőként nyújtott be a Bizottságnak a tagállamok közül – a sport nagyon fontos szerepet játszik – jelentette ki Balog Zoltán. Mint mondta, ugyanakkor “nem automatikus a hatása a sportnak akár a faji előítéletek, akár a szociális hátrányok leküzdésében.”

Emilio Butragueno legendás spanyol futballista jelenlétére reflektálva a tárcavezető kiemelte: fontos, hogy legyenek ikonjaik, sztárjaik a fiatal sportolóknak, akik képesek példát mutatni, de legalább ugyanennyire fontos a sport közösségépítő szerepe, mert a valahová tartozást, a valódi teljesítményt erősíti.

A miniszter szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e értelme sportot szervezni etnikai alapon. Amellett érvelt, hogy ne legyenek külön sportklubok romáknak, mert ez a jó színvonal ellenére is “gettósportolás”: a cél az, hogy együtt sportoljanak az emberek, “cigány-nem cigány magyar emberek, fiatalok, mert akkor valósul meg az együttélés” – mondta a miniszter.

Az Emmi sportért és ifjúságért felelős államtitkársága és az Európa Tanács Sport részegyezménye által közösen rendezett szimpózium díszvendége az 1998-ban visszavonult, 69-szeres válogatott Butragueno volt, aki a Real Madrid Alapítvány intézményi kapcsolatok igazgatójaként érkezett Budapestre.