Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere születésnapja alkalmából levélben köszöntötte Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok úszónőt.
Egyéb címkéhez tartozó bejegyzések
Megkezdődött az EFOTT Miskolctapolcán
Megkezdődött Miskolctapolcán az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. Az EFOTT kapuit kedden nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Miskolci Egyetemvárosban.
A Miskolci Egyetem mindig jó házigazdája volt az egyetemista rendezvényeknek – hangsúlyozta megnyitó beszédében Balog Zoltán, aki párhuzamot vont a fesztiválok színvonalas, nemzetközi szintű szervezése és a magyar felsőoktatás között.
Azt mondta, “ha azt akarjuk, hogy a magyar felsőoktatás vonzó legyen, nem lehetünk tétlenek”. Kifejtette, hogy a felsőoktatásba nem lesz könnyebb a “bemenet”, de könnyebb lesz a “kimenet”. A “bemenet” az jelenti: úgy döntöttek három évvel ezelőtt, hogy évente emelik a bejutás ponthatárát – a minimális ponthatárt -, most, mint fogalmazott 260 pontnál tartanak, és ezt 300-ig szeretnék elemelni. A könnyebb kimenet pedig azt jelenti, hogy értékes diplomát kaphatnak a hallgatók a lehető legrövidebb képzési időn belül – mutatott rá.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy Miskolctapolca 30 év után ad újra otthont az EFOTT-nak és felidézte, hogy a három évtizeddel ezelőtti fesztiválon ő is itt volt. Hozzátette, hogy a nemzetközi színvonalú EFOTT szervezéséhez a város támogatása nélkülözhetetlen.
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a megnyitón arra invitálta az EFOTT résztvevőit, hogy a fesztivál közben, illetve utána is nézzék meg a várost, amely számos turisztikai, gasztronómiai élményt kínál.
Tavaly Zánkán tartották Magyarország legnagyobb hallgatói buliját, amelyet 1976 óta rendeznek meg.
(MTI)
Fotó: Bartos Gyula
[• Képek automatikus vetítése •]
18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek
Erre az évre plusz 18,2 milliárd forint jut az egészségügyi ágazatnak – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. január 21-én, Budapesten.
A többletforrásból 1,6 milliárd forintot kap a járóbeteg-szakellátás, 770 millió forintot fordítanak onkológiai betegek CT-MR-vizsgálatára, 790 millió forintot pedig a várólisták csökkentésére – ismertette a miniszter. 9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgősségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebből a pénzből jut gerincstabilizációs műtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd. Vastagbélszűrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élők és speciális ellátást igénylő betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak.
Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a plusz forrásból 1300 csípő- és térdprotézisműtétet tudnak elvégezni – jellemzően a legrégebb óta várólistán lévőknél. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a várólisták kérdésében mindenképpen feladat az anyagi források megemelése és az, hogy ezek a listák valóban az adott helyzetet tükrözzék, így a tisztításuk is elengedhetetlen. Mintegy 10 százalékkal rövidülhetnek a várólisták azáltal, hogy valós adatokat tartalmaznak – mondta.
A lezárult rezidensi ösztöndíjakkal kapcsolatban a miniszter beszámolt arról, hogy a 770 pályázó közül 601-en nyertek. Csökkent a külföldön munkát vállalók száma, 1600 orvost sikerült itthon tartani a különféle ösztöndíjaknak köszönhetően. (A nyertes szakorvosjelölteknek a havi 100 ezer forintos ösztöndíjért vállalniuk kell, hogy a szakvizsga után az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.) 2012-höz képest tavaly 14 százalékkal kevesebben kértek munkavállalási engedélyt. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, érdemes volt elindítani az ösztöndíjprogramot. Továbbra is elszántak abban, hogy jövőre is legyen ilyen lehetőség.
Szócska Miklós ehhez kapcsolódva elmondta: most először sikerült azt elérni, hogy a 2009-es elvándorlási számoknál is kedvezőbb az adat, hiszen a rezidenseket „itthon tartani könnyebb, mint külföldről hazacsábítani”.
(Forrás és kép: MTI)
18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek
Az olasz lapok is beszámoltak a Capa-kiállításról
Az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként megrendezésre került firenzei Robert Capa kiállításról olasz lapok is beszámoltak. A La Nazione és a Corriere Fiorentino egyaránt terjedelmes cikket szentelt a kiállításnak és Robert Capa munkásságának. A cikkeket eredeti nyelven alább olvashatják.
(A képekre kattintva a cikkek nagyobb méretben nyílnak meg.)
Capa-kiállítással zárul az Olasz-Magyar Kulturális Évad
Robert Capa Olaszországban 1943-1944 címmel a világhírű magyar születésű fotográfus Itáliában készült világháborús képeiből nyílik kiállítás péntek este Firenzében az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként.
A tárlatot megnyitó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek pénteken telefonon rendkívül sikeresnek értékelte a Martonyi János magyar és Franco Frattini akkori olasz külügyminiszterek által kezdeményezett kulturális évadot.
Több mint száz kiállítás, koncert, konferencia, filmnap, divatbemutató, gasztronómiai és egyéb rendezvény zajlott Olaszország 17 városában, így Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Palermóban, Bolognában vagy Padovában – emlékeztetett a miniszter, aki a számos magyarországi esemény közül a Szépművészeti Múzeumban február 16-ig látogatható Caravaggiótól Canalettóig című, “világszínvonalú” kiállítást emelte ki.
Balog Zoltán elmondása szerint az évad sikerét jelzi, hogy az olasz szervezők szívesen folytatnák azt, míg a Magyar Turizmus Zrt. számai a siker egy másik aspektusára világítanak rá: az Olaszországból hazánkba érkezett látogatók száma az utóbbi időszakban 10 százalékkal növekedett. A rendezvény Facebook oldalára érkezett kattintások nagy száma azt mutatja, hogy sikerült a fiatalok felé is nyitni – fűzte hozzá.
A firenzei Alinari Nemzeti Fotográfiai Múzeumban – Európa legrégibb ilyen intézményében – Robert Capa 1943 és 1944 között készült 78 képéből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) válogatásában.
Lengyel Beatrix kurátor, az MNM Történeti Fényképtárának vezetője az anyag 2013. szeptemberi római bemutatásakor az MTI-nek elmondta: a háborús tudósító 1943 júliusától, a szövetségesek szicíliai partraszállásától a salernói második partraszálláson, majd Nápolyon át Montecassinóig és a Róma környéki, 1944 februári anziói partraszállásig örökítette meg az itáliai háborús hónapokat és a lakosság reagálását az eseményekre.
Ezt az anyagot Olaszországban kiállításon 2013 előtt még nem látták – jegyezte meg a kurátor. A kulturális évad adta a lehetőséget, hogy az MNM anyagából az Olaszországban készült háborús fotókat kiválogassák és kiállításon bemutassák.
Balog Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy a Firenzében február 23-ig látható kiállítás iránt több más olasz város, többek között Palermo is érdeklődik.
(Forrás: MTI, Kép: Panoramio)