Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az alább olvasható levélben köszöntötte a világ legidősebb élő olimpiai bajnokát, az 1936-os berlini olimpián győztes magyar vízilabda-válogatott játékosát.
Egyéb címkéhez tartozó bejegyzések
Kiszélesíti a Kormány a családi járulékkedvezményt
Biztossá vált, hogy a kormány januártól kiszélesíti a családi adókedvezmény rendszerét. A módosítás további 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, költségvetési vonzata pedig 50 milliárd forint lesz – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki sajtótájékoztatóján.
Balog Zoltán azt mondta, azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt.
Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás. Jelezte: most is már 1,1 millióan veszik igénybe a családi adókedvezményt.
Elmondta, az intézkedés pozitív hatását a családok már a januári bér kifizetésekor fogják érezni.
Balog Zoltán példaként azt mondta, ez egy kétgyermekes 100 ezer forintot kereső szülőnél havi 4 ezer forint nettó jövedelemtöbbletet jelent majd. A változás lényegesen nagyobb a három és többgyermekes családok esetében – tette hozzá.
A sajtótájékoztató után kiosztott minisztériumi háttéranyag szerint egy háromgyerekes családban ha a két szülő együttes jövedelme 100 ezer forint, akkor az idei nettó 81 500 forintos jövedelem a következő évben 98 500 forint lesz, tehát nettó 17 ezer forinttal több mint az idén. Ha a (háromgyerekes) két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta – derült ki az anyagból.
Balog Zoltán közölte azt is, az elmúlt évben a családi adókedvezménnyel mintegy 184 milliárd forintot hagytak a családoknál, a mostani intézkedés hatása pedig számításaik szerint további 50 milliárdot jelent a költségvetésben.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gazdasági növekedés biztosít majd forrást az intézkedés költségeinek fedezésére.
A miniszter a jövő évi családi adózást érintő bejelentését az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének (ELFAC – European Large Families Confederation) a Parlamentben tartott szakmai rendezvényének szünetében tette.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) főtitkára, akivel a miniszter közösen tartott sajtótájékoztatót – üdvözölte a bejelentést és köszönetet mondott a kormány korábbi, őket érintő pozitív döntéseiért, külön említve a rezsicsökkentést, amellyel szerinte a kormány a családok mellé állt és megvédte őket a szolgáltatókkal szemben.
Hangsúlyozta azt is, hogy a mostani intézkedéssel elérik már a vidéki, kisebb keresetű, és az egyszülős családokat is.
MTI, EMMI
Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség
Kiszélesíti a Kormány a családi járulékkedvezményt
Balog Zoltán többek között nálunk tanuló külföldiekről, a hazai cigányságról, és a múzeumi negyedről is beszélt Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján
Magyarország az elkövetkező tíz évben háromszorosára növelné az itt tanuló külföldi hallgatók számát, múzeumi negyed kialakítását tervezik a Városligetben, és zenei oktatási program is szerepel a kormányzati elképzelések között. Mindezt Balog Zoltán ismertette, az emberi erőforrások minisztere Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján kedden Budapesten.
A tárca vezetője a felsőoktatás területéről kiemelte a Stipendium Hungaricum programot. Mint mondta, jelenleg mintegy 20 ezer külföldi diák tanul Magyarországon, ezt a számot tíz év alatt a háromszorosára szeretnék növelni. Kifejtette: országonként meghatározták, hány diák költségeit finanszírozza a magyar állam. A program megismertetését segíthetik a tiszteletbeli konzulok is.
A köznevelésről szólva beszélt az intézmények állami fenntartásba vételéről, és az új Nemzeti alaptantervről is. Utóbbiról elmondta: szeptembertől kötelező minden gyermeknek tanulnia a cigányság történetéről, kultúrájáról, és a zsidóság képviselőivel egyeztettek a felekezet történetének oktatásáról. A pedagógusokat érintő változásokra térve elmondta: több lesz az ellenőrzés, a továbbképzés, ugyanakkor az alapbérek szeptembertől 34 százalékkal emelkedtek. Beszámolt arról, hogy 2016 után senki nem kaphat érettségi bizonyítvány, ha nem végzett legalább egy hónapnyi önkéntes munkát.
Balog Zoltán jelezte: jövőre a kulturális terület büdzséjét várhatóan tovább növelik, és minél több olyan programot szeretnének támogatni, amely színvonalas, és Magyarországot a valós mivoltában jeleníti meg. Kitért arra, hogy jövőre nagy építészpályázatot hirdetnek, a Városligetben múzeumi negyed kialakítását tervezik. Ennek keretében odaköltöztetik a Néprajzi Múzeumot, és egy fotómúzeumot is kialakítanak. Az elkövetkező néhány év tervei között említette a Budai várban elvégzendő felújítási munkálatokat is. Mindemellett zenei oktatási programot is szeretnének indítani, amely során nagyobb figyelmet fordítanának Kodály, Bartók és Liszt örökségére. A miniszter úgy fogalmazott: “Ha a kultúránkat ismerik, akkor ismernek bennünket és nem félreismernek, és aki a kultúrára épít, stabil alapokra épít”.
A romák integrációjáról szólva felidézte a 2011 első félévi magyar uniós elnökséget, amelynek egyik célja volt, hogy ezt az ügyet európai üggyé tegyék, és beszéljenek arról: a romakérdés nemcsak diszkriminációs, hanem emberi jogi, súlyos szociális, közbiztonsági és foglalkoztatási kérdés is. Összegzése szerint sikerült európai szövetséget létrehozni, keretstratégiát alkottak, és ma már Brüsszelben, Párizsban is – az aktuálpolitikai kritikától eltekintve – elismeréssel szólnak az új romapolitikáról, amelynek célja a munka és a tanulás.
Magyarországon ma mintegy 1,2 millióan élnek mélyszegénységben, de közülük csak minden második roma. Az oktatási rendszer pedig nem csökkenti, hanem növeli, vagy szinten tartja a szociális különbségeket – állapította meg Balog Zoltán. Az a cél, hogy ne segélyt, hanem munkát adjanak a szegénysorban élőknek, ezért úgy alakították át a segélyrendszert, hogy “nyomja” a tömegeket a munka felé – mutatott rá, hozzátéve: emellé lépett be a családi adókedvezmény rendszere, amellyel egy év alatt mintegy 130 milliárd forint marad a családoknál.
A kormány további tervei között szerepel egy nagy demográfiai csomag megalkotása még a választások előtt. A csomag elemei között említette a lakhatás támogatását, a kedvezményes adózást és annak megteremtését, hogy a gyermekek utáni pluszjuttatást akkor is fel lehessen venni, ha nem marad otthon az édesanya. Szociális területen ma az jellemző, hogy 36 féle címen lehet szociális segítséget kapni. Eközben Magyarországon nincs egyetlen adatbázis sem ezekről – állapította meg Balog Zoltán, jelezve: karácsonyra várható kimutatás ezen adatokról.
(Szöveg: MTI, Fotó:
Balog Zoltán nyitotta meg a Nemzeti Galéria Chagall-Ámos ikerkiállítását
Régi adósságot törleszt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látogatható Chagall Háború és béke között című tárlata, amelyhez Ámos Imre, a “magyar Chagall” A háború örvényében 1937-1944 címmel társkiállítás kapcsolódik – mondta el a csütörtöki megnyitón az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán hangsúlyozta: napjainkat az adóssággal folytatott küzdelem tölti ki. Ám amikor „államadósságról” beszélünk, nem csupán pénzügyekre kell gondolni, hiszen kulturális értelemben is sok adóssága van a magyar államnak polgáraival szemben, ezek közé tartozott egy nagyszabású budapesti Chagall-kiállítás is. A nemrég egyesült Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria Baán László vezetésével az élen jár ennek az adósságnak a törlesztésében: a jeruzsálemi tekercsektől Schielén keresztül Monet-ig sok műtárgyat és életművet hoztak el Magyarországra. Most ráadásul egy olyan Chagall-főmű, az Élet is Budapestre érkezett, amelyet eddig Franciaországon kívül soha nem lehetett látni – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Voltak adósságok Chagall-lal szemben, de ez a kiállítás többről is szól: az MNG-ben Chagall és Ámos, két kelet-európai zsidó származású alkotó életműve kerül termékeny kapcsolatba és késztet belső párbeszédre magyarokat, zsidókat, zsidó magyarokat – fogalmazott Balog Zoltán. “Ez a tárlat szembesülés azzal, hogy mennyi mindennel nem néztünk szembe az elmúlt évtizedekben, és hogy még mennyi a pótolnivaló. Ha valaki ebben segíteni tud bennünket, az Marc Chagall: művészetében jelen van a jellegzetes kelet-európai zsidó motívumkincs, közben egyetemesen emberi” – jegyezte meg.
Balog Zoltán: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül
A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.
Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.
“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.
A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.
Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.
Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.