A világbajnok férfi vízilabda-válogatott és a vb-ezüstérmes junior nemzeti csapat tagjainak gálamérkőzésével avatták fel kedden a BVSC-Zugló Szőnyi úti felújított uszodaépületét, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Rozgonyi Zoltán, Zugló sportért felelős alpolgármestere nyitott meg.

Balog Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az újjászületett sportcentrum valóban méltó Zuglóhoz, Budapesthez, Magyarországhoz, és különösen méltó az ebben az uszodában űzhető vizes sportokhoz. Kiemelte a vízilabdában és úszásban elért nagyszerű eredményeket, és emlékeztetett rá, hogy 2016-ban junior úszó Európa-bajnokságnak, 2017-ben junior úszó-vb-nek, 2021-ben pedig felnőtt vizes világbajnokságnak adhat otthont Magyarország. “Ezekhez a világeseményekhez is megfelelő felkészülési lehetőséget ad a megújult BVSC Uszoda” – mondta a miniszter.

Rozgonyi Zoltán felidézte, hogy az elmúlt egy évben átfogó fejlesztések kezdődtek a korábban elhanyagolt Szőnyi úti sporttelepen. 866 millió forintból modernizálták az uszoda épületét, amely a padlótól a mennyezetig megújult, beleértve a nyílászárókat, a korlátokat, a lépcsőket, valamint a műszaki berendezéseket is, a világítástól kezdve a vízgépészeten át a kazánokig. A lelátó befogadóképességét ezer főre emelték, és a nagy uszoda tőszomszédságában jelenleg új tanuszoda is épül 569 millió forintért. Az ünnepség keretében Balog Zoltán elismerő oklevelet adott át Blaskó Bálint speciális olimpikonnak, a BVSC-Zugló down-szindrómás úszójának, aki a szeptemberi, antwerpeni Speciális Európa Játékokon egyéniben bronz-, váltóban pedig ezüstérmet szerzett.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Nagy szükség van az értékelvű felsőoktatásra, amelyre a diákok részéről is megvan az igény – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere kedden a Károli Gáspár Református Egyetem új épületének átadási ünnepségén, Budapesten.

Az elmúlt napokban, hónapokban nyilvánvalóvá lett erkölcsi válság megmutatta, milyen nagy szükség van értékelvű felsőoktatásra – mondta Balog Zoltán, megjegyezve: akik belülről ismerik a magyar felsőoktatást, azok pontosan tudják, ez az erkölcsi válság nem egy hónapos és nem is egy-két éves, hanem sokkal régebben kezdődött folyamatok eredménye, tünete. Közölte: erre a tanévre 2000-rel több diák jelentkezett a református egyetemre, mint tavaly. Természetesen – tette hozzá – nem egyházi fenntartású intézményekben is lehet értékelvű oktatás, ugyanakkor annak az értékelvűségnek, amit a református vagy a katolikus egyetem kínálni tud, sajátos történelmi, kulturális, spirituális gyökere van.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a nevelés nem ér véget a középiskolában, ezért a felsőoktatásban is szükség van azokra az erkölcsi alapokra, amelyeket az egyházak föl tudnak mutatni és ami vonzóvá teszi őket a mai világban. Ez a vonzerő pedig fontos, hiszen a felsőoktatási intézmények között verseny van – mondta. Ami pedig még a katolikus világtól is megkülönbözteti a protestánsokat – hangsúlyozta -, az az új és a régi sajátos viszonya. Az a történelemből hozott tudás, hogy az igazi megújulás, az igazi versenyképesség a régire építkezik.

A miniszter emlékeztetett arra, a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején még sokan aggódtak, hogy az egyetem képes lesz-e betölteni azt a hivatást, amiért létrehozták. Hozzátette, az egyetem vezetése azóta nemcsak gazdaságilag, pénzügyileg, hanem struktúrájában, színvonalában és oktatási kínálatában is “rendbe rakta azt, ami rendetlen volt, és tovább építette azt, ami jó volt”. Kiemelte, hogy a református egyetemen már működik stratégiai igazgatás néven a kancelláriarendszer, amelyet a kormány most szeretne bevezetni az állami felsőoktatás területén.

Balla Péter, az egyetem rektora ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az intézmény “nyíltszívű, jó légkörű egyetem”, ahol semmit nem erőltetnek rá a munkatársakra és a hallgatókra, de vannak olyan értékeik, amelyek hitük szerint segítik az emberi boldogulást, és erre “meghívják” munkatársaikat, tanáraikat és diákjaikat. Ugyanakkor – tette hozzá – szeretnék, ha mindenki elfogadná és vállalná, hogy egy egyházi egyetemen van, amely szeretne fenntartójával, a Magyarországi Református Egyházzal (MRE) együtt dolgozni, szolgálni. Balla Péter kitért arra is, az egyetem vezetése számára fontos feladat, hogy a növekvő létszám mellett is megőrizzék a “szeretetteljes, családias légkört” és a színvonalas képzést.

Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke beszélt arról, hogy az elmúlt két évtizedben voltak nehéz időszakok. Elmondta: a zsinat tagjai számára az első meglepő változás az volt, amikor az egyetem nem kért költségvetési támogatást. Később – folytatta – az egyetem vezetése feltette a zsinatnak a kérdést, hogy vannak-e olyan, a felsőoktatáshoz köthető feladatok, egyház-szociológiai kutatások, amelyekben az intézmény részt tudna venni. A püspök hangsúlyozta, hogy megváltozott az egyház és az egyetem kapcsolata, és “természetessé vált”, hogy az egyetem felhalmozott tudását, tapasztalatát hasznosítani szeretné a nagyobb közösség javára.

A most átadott ingatlan az egykori Batthyány-Strattmann László Szakközépiskola és Gimnázium épülete, amelyet az egyetem felújított és a fővárostól vesz bérbe. Az épületben 29 tanterem, három számítógépterem, könyvtár és tornaterem található. Az átadási ünnepségen részt vett Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Tarr Zoltán, az MRE zsinati tanácsosa is.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az emberi erőforrások minisztere szerint nemzetstratégiai kérdés a bölcsődék építése. Balog Zoltán hétfőn Salgótarjánban, a Százszorszép bölcsőde átadásán ezt nyugat-európai példákkal indokolta, amelyek azt mutatják, hogy azokban az államokban vállalnak többen második, harmadik gyermeket, ahol biztosított a gyermek elhelyezése, amíg a szülő dolgozik.

“Magyarországon ma már nem lehet az elszegényedés oka a gyermekvállalás” – fogalmazott a miniszter. Magyarázata szerint a szülőknek biztosítják gyermekeik elhelyezését, hogy akár mindketten munkába állhassanak. Az elmúlt négy évben 107 új bölcsőde épült 6 ezer új bölcsődei férőhellyel és felújítottak 4800 bölcsődei férőhelyet is. A kormány 28 milliárd forintot fordított a bölcsődék fejlesztésére és ezzel mintegy ezer új munkahely jön létre Magyarországon – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a bölcsődeépítési program folytatódik. Kitért arra is, hogy a női foglalkoztatottság az elmúlt három hónapban 3 százalékkal növekedett és a GYED extra bevezetése óta eltelt első félévben 11 200 édesanya tudott munkába állni a gyermekgondozási ellátás folyósítása mellett – tette hozzá.

Balog Zoltán Salgótarjánt “trendi” városnak nevezte, egyike ugyanis azon településeknek, ahol bölcsőde épült. Megjegyezte, két évvel ezelőtt – hivatalba lépésekor – három dolgot kértek tőle a nógrádi megyeszékhelyen: a bölcsőde megépítése mellett egy alakuló színház támogatását, ugyanis Nógrád volt az egyetlen megye, ahol nem működött professzionális színtársulat, a harmadik a főiskola volt, miután a Budapesti Gazdasági Főiskola bezárta  salgótarjáni intézetét. A miniszter emlékeztetett arra, hogy tavaly 60 millió forintot kapott miniszteri keretéből az időközben létrejött Zenthe Ferenc Színház, míg a héten aláírják az Óbudai Egyetem és a salgótarjáni önkormányzat közötti megállapodást is.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP), Salgótarján polgármestere a bölcsődeavató ünnepségen emlékeztetett: egy korábbi városvezetés döntése nyomán a nógrádi lett az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol a kilencvenes évek végétől nem működött bölcsőde. Hozzátette, nem csupán bezárták azt, de el is adták az épületet, így  később azoktól a pályázati lehetőségektől is elestek, amelyek a bölcsődék felújítását, vagy a férőhelyek bővítését célozták.  Csak a 2010-es kormányváltás után tudtak bölcsődeépítésről tárgyalni a kormánnyal – jegyezte meg.

(MTI/EMMI)

Az oktatás nem szolgáltatás, hanem szolgálat, a családok, a nemzet és a jövendő generációk szolgálata – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a fővárosban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett Polgári Gondola hajóút megnyitóján.

A miniszter elmondta: az oktatás kapcsán számos olyan ügy bukkant fel az elmúlt időben a médiában, amely “elvonja a figyelmet a lényegről”. “A lényeg az, hogy mit tanulnak a gyerekeink és hogyan tanulnak” – fűzte hozzá. Szavai szerint a legfontosabb változás ezen a téren az volt, amikor a közoktatást átnevezték közneveléssé, amire azért volt szükség, mert ez azt fejezi ki, hogy közös felelőssége van a családnak és az iskolának a gyermek nevelésében.  “Úgy szeretnénk az ország hagyományainak tiszteletét, azok ismeretét erősíteni a következő generációkban, hogy közben a legmodernebb tudást kívánjuk nekik adni” – hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy a következő kormányülésen, amelyet az önkormányzati választások után tartanak, mutatják be az új ifjúság- és családügyi “csomagot”. A program azt javasolja majd, hogy minden kormányintézkedést a családok szempontjából is vizsgáljanak meg ezentúl. Fontos szempont a népesség fogyásának megállítása, hiszen ez a probléma továbbra is Magyarország egyik legnagyobb gondja – mondta a miniszter. Mint fogalmazott: a család egy olyan alapköve a nemzetnek és a társadalomnak, amelyre a jövőt lehet építeni.

Novák Katalin család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkár a hivatalos program megkezdése előtt kijelentette: meggyőződése, hogy a demográfiai helyzet megoldása az egyik legnagyobb kihívás ma Magyarországon. Felidézte: 33 év alatt 10,7 millióról 9,9 millióra csökkent az ország népessége, ami 800 ezerrel kevesebb embert jelent. A legutóbbi jelek az államtitkár szerint igen kedvezőek, mert növekedni kezdett a születések és csökkenni a halálozások száma. Az idei év első 7 hónapjában 3 százalékkal nőtt az élve születések száma, míg júniusban és júliusban 8 százalékkal kevesebben haltak meg – mutatott rá.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula