hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala

Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala húsz szervezet képviselőinek részvételével szeptember 30-án Budapesten azzal a céllal, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb rétegeket érjen el Magyarországon. Az első ülést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

A tárcavezető az alakuló ülésen kijelentette: a kulturális alapellátás lényege, hogy a kormány nem szeretné, ha Magyarországon bárki minőségi kultúra nélkül élne. Hozzátette: ehhez lehet eszköz az évtizedek óta meglévő intézményrendszer infrastruktúrája. A miniszter hangsúlyozta: a cél az, hogy ne legyen olyan iskolás Magyarországon, aki intézménye szervezésében évente legalább egyszer ne lásson klasszikus koncertet, színházi előadást vagy kiállítást. Célcsoport a közép- és a nyugdíjas korosztály is, mert a kultúrának közösségfejlesztő funkciója van. Balog Zoltán felidézte, hogy az állami szolgáltató rendszer átalakulása évek óta zajlik és a folyamat “alkalmasabbá tesz minket egységes rendszerbe szervezni a kulturális ellátást, elsősorban az iskolarendszer, de a családok számára is. Ilyen korábban Magyarországon nem volt”. A tárcavezető azt mondta, hogy az alapellátás részeként országosan ismert, értékeket képviselő művészek, pedagógusok, tudósok közvetíthetik a helyi társadalom szintjén a kultúrát. A kormány azt szeretné, ha a legkisebb települések és a legszegényebb rétegek számára is elérhetővé váljon az alapvető minőségi kultúra – emelte ki. A miniszter szerint feladat az is, hogy az oktatási rendszerben a pedagógia szempontjából holt időszakban is el tudják érni a gyerekeket és a köznevelés részének tekinthető tartalmakat adjanak nekik a sport, az oktatás, a kultúra területén. A művészekkel való találkozás az ilyen programokon egy életre szóló élményt tud nyújtani – fejtette ki Balog Zoltán, aki szeretné, ha a kerekasztal a következő években kultúrmissziót hajtana végre.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta: mérőszámokat terveznek létrehozni annak érdekében, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb réteget érjen el Magyarországon. “Ma borzasztóan ritka az átlag magyar ember életében a kultúrával találkozás, ezt drasztikus módon növelni kell. Ne legyen különbség a kulturális javakhoz való hozzáférésben aszerint, ki hová született vagy milyen hátrányos helyzetű közösséghez tartozik. Egy magasabb, valódi középosztálybeli élet megteremtése a cél” – beszélt a célokról Hoppál Péter. Mint elhangzott, ennek érdekében szeretné a kulturális kormányzat becsatornázni a kerekasztal munkájában részt vevő szervezetek tudását. A Kulturális Alapellátás Kerekasztalának alakuló ülésére húsz szervezet képviselőit hívták meg, köztük van mások mellett az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Népművelők Egyesülete, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság. A kerekasztal elnöke Hoppál Péter, titkára Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár. A fórum a tervek szerint negyedévente, de legalább évente egyszer ülésezni fog, az összejövetelek nem lesznek nyilvánosak.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán átadta a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere átadta a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjakat a Vígadóban a mai napon. Idén a pályázat benyújtására jogosult 24 iskolából 20 intézmény tanulója, tíz német, négy roma, két horvát, két szlovák, egy román és egy szerb nemzetiségű diák vehette át az ösztöndíjat.

Balog Zoltán köszöntőjében elmondta: az ösztöndíjak odaítélésekor egyszerre vették figyelembe az egyéni teljesítményt és a nemzetiségi hovatartozást, mert a díjjal a nemzetiségi közösségeket is jutalmazzák. Az ösztöndíj üzenete, hogy a Kormány számít a díjazottakra, akik nemcsak magukért, hanem a nemzetiségi közösségekért is felelősek – tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a díjazottak egy olyan generációt képviselnek, akiknek lehetőségük van arra, hogy gazdagságként éljék meg azt, hogy Magyarország alkotórésze 13 nemzetiség. A kormány olyan nemzetiségpolitikát akar folytatni, amely más nemzeteknek is példát mutat és azért fog dolgozni, hogy a nemzetiséghez tartozás örömöt okozzon – hangsúlyozta a miniszter.

A 2011-ben alapított ösztöndíj célja, hogy támogassa a Magyarországon élő, nemzetiségekhez tartozó, kiemelkedő képességű középiskolásokat a továbbtanulásban. A tanulók szeptember 1-től havonta hatvanezer forint ösztöndíjban részesülnek a következő két tanév 10-10 hónapjában.

 Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, kiemelkedő tanulmányi munkájáért Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj oklevelet adott át:

 Balog Tivadar, a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola tanulója részére,

 Boldog Barbara, a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója részére,

 Bús Rebeka, a budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója részére,

 Czigány Elliot, a pécsi Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulója részére,

 Fazekas Attila, a gyulai „Nikolae Balcescu” Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanulója részére,

 Ficza Alexandra, a budapesti „Nikola Tesla” Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója részére,

Fodor Angéla, a magyarhertelendi Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola tanulója részére,

Gál Alexandra, a pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium tanulója részére,

Gyöngyös Bence, a pécsi „Miroslav Krleza” Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója részére,

Horváth Péter, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola tanulója részére,

Huszár Daniella, a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulója részére,

Jovánovics Richárd, a komlói Kis Tigris Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző tanulója részére,

Majeczki Martin, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium tanulója részére,

Papp Viktória, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulója részére,

Petőcz Szilvia, a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulója részére,

Steer Ádám, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium tanulója részére,

Szpodnyi Sára Anna, a tatai Eötvös József Gimnázium tanulója részére,

Szűcs Evelin, a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Egységes Iskola tanulója részére,

Tóth Rebeka Bernadett, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanulója részére,

Vörös Roberta Anna, a gyönki Hőgyészi Hegyhát Általános Iskola és Gimnázium Tolnai Lajos Gimnáziumi és Kollégiumi Tagintézménye tanulója részére.


Budapest, 2014. szeptember 29.

Közel 7 milliárd a felsőoktatási intézményeknek adósságcsökkentésre

A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapnak köszönhetően 12 felsőoktatási intézmény részesül összesen 6,761 milliárd forintos támogatásban, amelyet adósságcsökkentésre használhat fel – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Budapesten, szeptember 29-én.

A kormány 2013 februárjában döntött a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap létrehozásáról, amely a felsőoktatási intézmények belső átszervezéséhez, a fennálló adósságok csökkentéséhez nyújt támogatást. Az Alap forrásainak eddigi felhasználása eredményes volt: az elmúlt két évben stabilizálták helyzetüket a vidéki főiskolák, több felsőoktatási intézményben jelentős szervezeti változtatás történt, továbbá a meghirdetett szakok számának ésszerűsítésére is sor került.

Az Alap 2014-es költségvetése 6,761 milliárd forint, amelyet a szakmai egyeztetéseket követően 12 felsőoktatási intézmény közt osztanak fel. A támogatott intézményektől szervezeti ésszerűsítést vár a tárca.

Az idén támogatott intézmények listája a következő:

 

Sorszám

Intézmény megnevezése

Támogatás összege

(Ft-ban)

1.

Dunaújvárosi Főiskola

130.000.000

2.

Eötvös József Főiskola

500.000.000

3.

Kaposvári Egyetem

600.000.000

4.

Károly Róbert Főiskola

250.000.000

5.

Magyar Képzőművészeti Egyetem

150.000.000

6.

Miskolci Egyetem

300.000.000

7.

Nyíregyházi Főiskola

1.200.000.000

8.

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.550.000.000

9.

Pető András Főiskola

151.000.000

10.

Pécsi Tudományegyetem

1.020.000.000

11.

Testnevelési Egyetem

350.000.000

12.

Szolnoki Főiskola

560.000.000

 

 Budapest, 2014. szeptember 29.

Bemutatták Hódmezővásárhely közadakozásból vásárolt hangversenyzongoráját

A hódmezővásárhelyi születésű Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Hegedűs Endre zenekari koncertjével bemutatták az alföldi város új, közadakozásból vásárolt hangversenyzongoráját vasárnap este a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében úgy fogalmazott: a művészet, a kultúra jelenléte kiemeli Hódmezővásárhelyt a magyar városok sorából.

A politikus a közelmúlt kulturális eseményei közül a Koszta József alkotásaiból nyílt gyűjteményes kiállítást említette, illetve az október elejétől látható 61. Vásárhelyi Őszi Tárlatra hívta föl a figyelmet.

Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett arra, hogy a Tornyai János Kulturális Városnegyed és benne a megújult Bessenyei Ferenc Művelődési Központ átadását követően az önkormányzat összefogásra hívta a város polgárait és a kultúrát támogató vállalkozásokat, gazdasági társaságokat annak érdekében, hogy hozzájárulásukkal egy új, minden igényt kielégítő, világszínvonalú hangversenyzongorával válhasson teljessé a város kulturális életének megújulása. A széles körű összefogásnak – százötven felajánló több mint ötvenmillió forintnyi adományának – köszönhetően Hódmezővásárhely városa a szakértők által is a világ egyik legjobb és legcsodálatosabb hangzású zongorájának tartott Steinway D-274-est vásárolhatta meg.

Hegedűs Endre zongoraművész, a nemzetközi hangversenyélet ismert szólistája, Liszt Ferenc műveinek egyik legautentikusabb tolmácsolója. A hatvanadik születésnapját a napokban ünneplő művész az esten – az Óbudai Danubia Zenekar – közreműködésével Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét és Chopin e-moll zongoraversenyét adta elő.

A történelmi egyházak képviselőivel találkozott Lázár János és Balog Zoltán Makón

Az egyházaknak a társadalom szervezésében, a közösségépítő munkában vállalt szerepéről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere folytatott vasárnap Makón a történelmi egyházak térségbeli képviselőivel.

Lázár János azt mondta: szakadéknyiak a különbségek a térség települései között. Míg Hódmezővásárhely és Makó az elmúlt években tudott élni a fejlesztési lehetőségekkel, a kistelepüléseken az elvándorlás, a kilátástalanság, az elöregedés nehézségeivel, a megyei átlagot meghaladó szociális kihívásokkal és munkanélküliséggel kell szembenézni.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, végre komoly esély kínálkozik arra, hogy átgondolt jövőkép alapján fejlődjön az egyházi és az állami intézmények együttműködése. A miniszter példaként a köznevelési intézmények fejlesztését említette. A beruházások ott valósulhatnak meg, ahol szükség van rájuk, nem annak alapján születik egy fejlesztés támogatásáról döntés, hogy állami vagy egyházi intézményről van szó – mondta.

A kistelepülésekkel kapcsolatban a politikus kifejtette, több helyen “az utolsó civilizációs végpont” az egyház, hozzátéve, sok helyütt, ahol nincs helyben lakó plébános vagy lelkész, a közösség hanyatlásnak indul. Megemlítette, hogy a falvakban komoly közösségmegtartó feladatot töltenek be a háziorvosok is, akik legalább annyira hozzájárulnak  az emberek lelki egészségéhez, mint a testihez.

Balog Zoltán bízik benne, hogy a hittanoktatás az általános iskolákban “az erkölcstannal nemes versenyben” jó pozíciókat tud elérni. Az első évben az érintett szülők 56 százaléka a hittant választotta. Ha a következő években csökken ez az arány, az azt jelenti, nem sikerült az egyházaknak olyan vonzóvá és színvonalassá tenni a hittanoktatást, hogy a szülők vagy a gyerekek azt válasszák.