hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán átadta a Lukács Móric-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Lukács Móric-díjakat, amely azoknak a magánszemélyeknek és civil szervezeteknek adományozható, akik közösségszervező tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, munkájukkal az adományozás kultúrájának fejlődését segítették elő. Az elismerést idén Lovas Józsefné, óvónő és bábjáték oktató, Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára, a Pécsi Székesegyházi Plébánia Caritas csoport vezetője és a székesfehérvári Echo Innovációs Műhely vehette át.

Balog Zoltán az elismerések átadásán emlékeztetett: Lukács Móric, a díj névadója, a 19. század második felében élő író és közéleti ember volt, aki a saját vagyonából áldozott a köz javára és egyike volt azoknak a politikusoknak, aki az elsők között ismerte fel a civil szervezetek fontosságát a társadalomban.

A tárca vezetője kiemelte: azok, akik példát mutatnak a tevékenységükkel, követendő utat jelölnek ki. A díjazottak hiteles és elkötelezett emberek, akik személyiségükkel azt üzenik a közösségnek, hogy lehet mások nehézségein segíteni. Hatásukra a környezetük tagjai újra tudnak hinni a közösségben, a megtartó közösség erejében, a közösségi élményekben – tette hozzá.

Balog  Zoltán hangsúlyozta: Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek nemzetévé válnunk, mert azok megtartó ereje nélkül nem létezhet a jövő Magyarországa. A polgárok saját világa, az önszerveződés, az erős közösségek mindannyiunk fontos szövetségesei, ezért szükség van olyan példamutató emberekre, mint az idei díjazottak – mondta.

A rendezvényen részt vett és a miniszterrel a díjakat átadta Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Lovas Józsefné több évtizede óvónőként, bábjáték oktatóként és református egyházi tisztségviselőként a leghátrányosabb helyzetűek felkarolása érdekében végzett példaértékű közösségteremtő munkát Magyarországon és a külhoni magyarság körében. Felkarolta a határon túli magyar óvodák támogatását és bábos szaktanfolyamokat indított óvodapedagógusoknak, hitoktatóknak Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján.

Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára a Caritas csoport vezetőjeként végez önkéntes munkát a Pécsi Székesegyházi Plébánián. A Caritas csoport tagjai rászoruló családokat és idős embereket segítenek, elhagyott betegeket látogatnak, hajléktalanoknak nyújtanak segítséget és általános iskolai gyermekeknek tartanak délutáni foglalkozásokat.

Az Echo Innovációs Műhely olyan közhasznú szervezet, amely elkötelezett közösségszervező és magas színvonalú szakmai tevékenységet folytat a székesfehérvári civil szervezetek feladatainak hatékony ellátása érdekében. A szervezet általános és specifikus fejlesztési koncepciók, stratégiai tervek kidolgozásával, kutatási programokkal, képzési projektekkel, célzott szolgáltatásokkal, projektgenerálással, szervezetfejlesztéssel segíti elő a helyi közösségek életét, a civil társadalom és a nyilvánosság fejlesztését.

Budapest, 2014. szeptember 16.

Balog Zoltán átadta a Szalay Annamária-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere első ízben adott át díjat a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését segítőknek a Szalay Annamária Média Alapítvány rendezvényén szeptember 16-án Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: Szalay Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly elhunyt elnökének szívügye volt a tudatos médiahasználat a gyermekek körében. Média-szakemberként felhívta arra a figyelmet, hogy ugyanaz a szülő, aki a játszótéren vagy a városi közlekedésben félti a gyermekét, a média világában rá leselkedő veszélyekről sokszor mit sem tudva “hihetetlen támadásoknak engedi kitenni ugyanazt a kislányt vagy kisfiút” – emlékeztetett Balog Zoltán. Hangsúlyozta: Szalay Annamária azon az állásponton volt, hogy missziós feladatunk a szülői tudatlanságot megszüntetni, és a médiában, mindenekelőtt a digitális médiában, az interneten mindent meg kell tenni, “ha kell szigorú jogszabályokat kell hozni, hogy az úgynevezett szabadság jegyében ne lehessen gyermeket zaklatni, bántani, károsan befolyásolni”. Balog Zoltán azt is elmondta: elhivatottnak tartotta Szalay Annamáriát, aki egész nemzedékekről gondoskodhat egy jól kitalált jogszabállyal vagy a szemléletváltás, az információátadás lehetőségével. Az eseményen Balog Zoltán Szalay Annamária nevét viselő díjat adott át Balázs Biankának, az M2 gyermekcsatorna kidolgozójának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyermek- és ifjúsági műsorokért felelős főszerkesztőjének, a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóiratnak és a miskolci református Európa Rádió munkatársainak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvényre küldött levelében azt írta: Szalay Annamária és nemzedéktársai – a fideszesek – annak idején egymásra találtak, megszerveződtek és hűségesek maradtak önmagukhoz, a szabad gondolkodáshoz, a keresztény értékekhez és a nemzeti azonossághoz. Szalay Annamária megismerte és megértette a média természetét, tudta, hogy sajtószabadság nélkül nincs politikai szabadság, de a szabadság felelősséggel is jár – fogalmazott a házelnök. Hozzátette: az NMHH egykori elnöke ismerte a média veszélyeit is, különösen azokat, amelyek a gyerekekre leselkednek, ezért legfontosabb célja az ifjúság védelme volt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: az alapítvány 2013 októberben, nem sokkal Szalay Annamária halála után jött létre, a feladata, hogy továbbvigye az ő munkáját, támogassa azokat, akik ugyanazokért a célokért dolgoznak, mint Szalay Annamária tette. A díj nettó egymillió forintos pénzjutalommal jár.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

 

A Bajor Tartományi Parlament díszünnepsége a határnyitás 25. évfordulóján

Egy csokor sárga rózsával köszönte meg Cornelia Hellermann, egykori keletnémet menekült a bátorságot és eltökéltséget, mellyel Magyarország hozzásegítette őt és sok ezer társát a szabadsághoz huszonöt évvel ezelőtt.

Abban az időben, 1989-ben a menekültek lelki gondozójaként magam is tanúja lehettem, mit jelent, ha az embereket megfosztják szabadságuktól, majd újra visszakapják azt. Az osztrák-magyar határnyitás, s ezen keresztül Németország újraegyesítése a modern Európa, s abban minden európai polgár szabadságát is szavatolta.

 

 

Passauban, 2014 kora őszén erre emlékeztünk azokkal az emberekkel, akik ott voltak, s együtt formálták a modern Európa jövőjét.

Balog Zoltán: a magyar kereszténység fontos feladata, hogy inspirálja a közéleti szereplőket

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar kereszténységnek az a különös és fontos közéleti feladata, hogy inspirálja a közéleti szereplőket. Balog Zoltán a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom felújításáért tartott szombat esti hálaadó istentiszteleten úgy fogalmazott, ez az inspiráció azt jelenti, hogy “életünkkel, munkánkkal mindig szolgálunk valami magasabb rendűt”.

Hozzátette: ez nemcsak a politikusokra igaz, hanem minden emberre. A keresztények feladata, hogy újra és újra figyelmeztessenek erre minden embert Magyarországon és a világban. Elmondta, személyesen is fontosnak tartotta és az Országház ablakából figyelte a templom felújítását, ami 1989-ben kezdődött el, és most, a templomtorony felújításával fejeződött be.

A miniszter kitért arra, hogy az Országház egyik ablakából úgy lehet látni a Szilágyi Dezső téri templom tornyát, hogy az egy vonalban van a Mátyás-templom tornyával. Mint mondta, ezzel kapcsolatban él egy legenda, amely szerint az 1896-ban felszentelt templom a felekezeti békesség és egyenlőség szimbóluma is akart lenni, hiszen Magyarországon – Európában az elsők között – 1895-ben mondta ki a Magyar Országgyűlés a négy történelmi felekezet egyenlőségét.

Az istentisztelet előtt történelmi emlékhellyé avatták a templomot. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke elmondta, a történelmi emlékhelyek szimbolikus jelentőségű helyek a magyar nemzetnek. Kiemelte, hogy miközben ezek a helyek fontos építészeti alkotások, emlékhellyé elsősorban történelemben betöltött szerepük miatt válhattak.

Radnainé Fogarasi Katalin ismertette, hogy országszerte 13 nemzeti és 47 történelmi emlékhelyet tartanak nyilván, megjelölésük egységes sztélével, kőoszloppal történik, amelyet Zsigmond Attila tervezett. Ezeken a sztéléken az emlékhellyel kapcsolatos legfontosabb információk is szerepelnek, így a Szilágyi Dezső téri templom előtt felállított sztélén szerepel, hogy ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és múzsája, Csinszka – mondta az elnök.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen templom története sem áll önmagában, mert minden templom múltja, jelene és jövője a közösségé is egyben. A közösségé, “amely egykor a templomot világának középpontjába helyezte” és amely a “fundamentumokkal együtt saját jövőjének is alapot vetett” – fogalmazott a polgármester. A mostani ünnep – mondta – nem csupán a budavári református gyülekezeté, hanem az egész I. kerületé. Arra emlékeztetett, a budaiak hozzászoktak ahhoz, hogy a történelemnek milyen “sűrű” a levegője. Mint mondta, a történelem ott van a várfalakban, a templomtornyokban, az utcák macskaköveiben. Buda sorsa mindig összeforrt Magyarország sorsával – hangsúlyozta a polgármester.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében elmondta, 120 éve annak, hogy megépülhetett a budai reformátusok első temploma a Szilágyi Dezső téren, amely nemcsak templom volt, nemcsak a budai reformátusság első kultuszhelye, hanem “bölcső” is, mert a budai gyülekezetből született meg a pasaréti, a budahegyvidéki, a kelenföldi és a gazdagréti egyházkerület. Ezért – hangsúlyozta a püspök -, miközben minden református büszke arra, hogy nemzeti emlékhellyé lett a templom, a budai reformátusok mégsem emlékhely akarnak lenni, hanem továbbra is “bölcsőhely”. Olyan közösség – tette hozzá Szabó István -, ahonnan újra és újra megszületik az élet az “élő hitre, az üdvösségre és a reményre”. A püspök reményét fejezte ki, hogy ez a nemzeti emlékhely egyúttal a nemzeti jövőnek is a helye.

A Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz Samu tervezte és 1896-ban avatták fel. Az első budai református templom neogótikus stílusú.

(MTI)

 

Balog Zoltán: a kommunista múlt Európa közös terhe

A kommunista múlt nemcsak a kommunista diktatúra elnyomását évtizedekig megszenvedő népek ügye, hanem egész Európa közös terhe – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Passauban a magyarországi határnyitás 25. évfordulója alkalmából a bajor tartományi gyűlés (Landtag) által rendezett ünnepségen.

A bajor közszolgálati televízióban élőben közvetített ünnepség magyar díszvendégeként Balog Zoltán kiemelte, hogy “ameddig csak az egykori keletről beszélünk, addig nem lesz a lelkekben egyesült Európa”. A kommunista diktatúra “nem a kelet magántörténelme, hanem Európa közös terhe, éppen úgy, mint a nácizmus” – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy “a diktatúrák örökségét” közösen kell feldolgoznia Európa keleti és nyugati részének. Az ünnepségen, amelyen a bajor közélet és politika számos vezető személyisége megjelent, egy egykori NDK-s menekült a pódiumon egy csokor virágot adott át Balog Zoltánnak, így köszönve meg a magyar népnek a menekülteknek 1989-ben nyújtott segítséget.

Az emberi erőforrások minisztere – aki 1989-ben református lelkészként lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban – kiemelte, hogy a német és a magyar népet “ezeréves közös történelem” köti össze, amely Szent István király és Gizella bajor hercegnő házasságával kezdődött. Ennek a közös történelemnek a része egyebek között az, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után az akkori NSZK-ban több tízezer magyar menekültet fogadtak be, és az is, hogy nyugatnémet és keletnémet református közösségek tagjai magyarországi református közösségeknél vendégeskedve találkoztak, mert a keletnémetek nem utazhattak az NSZK-ba.  Ez a “sok közös, szomorú és szép” élmény mind az előzményét jelenti annak a támogatásnak, amelyet a magyarok nyújtottak a németeknek 1989-ben, a közös történelem “kötelezte” a segítségre a magyarokat – fejtette ki Balog Zoltán.

Az ünnepséget azért tartották a bajor-osztrák határ térségében fekvő Passauban, mert 1989-ben a Magyarországról Ausztrián át érkező NDK-s menekültek ott érték el az akkori NSZK területét. Passau így “a szabadság kapuja” volt – emelte ki Jürgen Dupper, a város főpolgármestere a rendezvényen, amelyen több pódiumbeszélgetésen kortanúk, az események résztvevői idézték fel, hogy menekültként miként jutottak el az NDK-ból a bajor városig, illetve helyi lakosként miként fogadták és látták el az Ausztriából érkező menekülteket.

Többen a nemzetközi politikai viszonyok alakulására is kitértek. Theo Waigel volt német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a határnyitás időszaka igen veszélyes politikai helyzet volt, de “kialakult egy felelősségtudattal teljes közösség Nyugat- és Kelet-Európa politikusai között”. “Azokban a nehéz órákban az volt a legfontosabb, hogy mindenki megfontoltan járt el, senki nem kezdett el fejvesztve lövöldözni. Hatalmas szerencsénk volt” – mondta Teho Waigel. Az ünnepséget Barbara Stamm, a bajor Landtag elnöke nyitotta meg. A Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hangsúlyozta: a németek soha nem felejtik, hogy a magyar nép az 1989-es határnyitással lehetővé tette Németország újraegyesítését és Európa egyesítését.  A 25 évvel ezelőtti események nélkül nem élhetnénk újraegyesített, békés Németországban és egyesült Európában” – mutatott rá Barbara Stamm, kiemelve, hogy a határnyitás “csoda” volt, és az “emberiesség győzelmét” jelentette. A magyar kormány döntése nyomán 1989. szeptember 11-re virradó éjjel megnyitották az osztrák-magyar határt, így keletnémet menekültek ezrei távozhattak Ausztriába.