Szakképzés átstrukturálása a munkaerő-piaci igények szerint, a szükséges profiltisztítás végrehajtása, a technikusi és szakiskolai képzés fejlesztése
A megye területén élő főként hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, tartósan inaktív társadalmi csoportok egy része számára az elsődleges munkaerő-piac jelenleg nem tud megfelelő munkát biztosítani. Részben azért, mert olyan térségben élnek, ahol nincs elegendő munkahely, mert munkaerőként való alkalmazásukhoz az elhelyezkedés ösztönzése mellett egyénre szabott segítségnyújtásra, szociális munkára, kulcskompetenciák fejlesztésére, az általános és szakképzéshez való hozzáférésre, a legalapvetőbb problémák megoldására van szükség.
Az iskolarendszerű szakképzés gyenge pontja, hogy nem tud jól alkalmazkodni a munkaerő-piac gyorsan változó igényeihez. A szakképzésben a szakképzők és a termelő vállalatok, vállalkozások közötti együttműködés alacsony szintű. A megyében ráadásul a demográfiai viszonyok miatt csökken a nappali tagozatos hallgatók száma, ezért egyre nagyobb szerephez jut a felnőttképzés, melyben nemcsak az iskolából kikerült, kimaradt emberek, munkanélküliek, de az idősek, fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességű emberek is egyaránt részt tudnak venni.
A felnőttképzésnek rugalmasan kell követnie a szakképzés átalakulását. Az ipari, mezőgazdasági szakmák többségének alacsony a presztízse, a kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, s ez sajnos oda vezetett, hogy a fiatalok a megyén kívül, illetve Nyugat-Európában (szakképzettséget nem igénylő) munkába álltak, elhagyva lakóhelyüket, hazájukat, mert jövedelmük a külhonban lényegesen magasabb a hazainál, vagy olyan szakképesítést szereztek, ami nem a munkaerő-piac által igényelt….. Szakképzés átstrukturálása a munkaerő-piaci igények szerint.
Írta: Fülöp Henrik hirek.ws.all . hirek.ws.orszagos
A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 16-i budapesti sajtótájékoztatóján.
A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti – mondta Balog Zoltán, kiemelve, hogy meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között. Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek – fejtette ki a tárca vezetője, hozzátéve: az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad – jelezte a miniszter. Balog Zoltán közlése szerint a pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket “elég tágra vettek” – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá – ismertette Balog Zoltán. A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül. Egy olyan magyar innovációról van szó, ami nemzetközi hírnévvel bír, de többféle okból fenntartási zavarokkal küzd. Azt szeretnék, ha az intézmény működése biztonságos lenne – mutatott rá a tárca vezetője. A javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. Emellett a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusok is jogosultak lesznek pótszabadságra. A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot – amelyről egyeztetettek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is – még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés. A mostani törvénymódosításokat ősszel várhatóan továbbiak követik, ezek érinthetik a hallgatói önkormányzatokat és az egyetem, főiskola, közösségi főiskola tagolást, a vidéki főiskolák jövőjét, a felsőoktatás profiltisztítását.
A Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógusokról szól, a pedagógusoknak és a pedagógusokért – mondta az emberi erőforrások minisztere a kar alakuló ülése után június 14-én Budapesten. A kar elnökévé a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatóját, Horváth Pétert választották, helyettese Szeleczki János Heves megyei intézményvezető lett.
Balog Zoltán köszöntőjében azt kérte a kartól, figyelje, ellenőrizze, mérje fel a problémákat, tegyen javaslatot a megoldásra és legyen érdemi tárgyalópartner, vonjon be minél több pedagógust a munkába. A miniszter – aki a köztestület legitimitását és függetlenségét hangsúlyozta – célként fogalmazta meg, hogy javuljon az oktatás színvonala, minősége és szervezettsége. Kiemelte: a tárca nem szeretné befolyásolni, ami a karnál történik, nem gondolják, hogy mindig nekik van igazuk, és tudják, mi a helyes lépés. Hangsúlyozta azt is, hisznek abban, hogy minden ember véleménye számít. A vélemény, a nyilatkozatok azonban kevesek, szakmai vitákra, koncepciókra van szükség, és arra, hogy egymást komolyan vegyék – fejtette ki. Hozzátette: fontos, hogy élő fóruma legyen a pedagógusoknak és diskurzusaiknak. Ez egy olyan lehetőség, ami eddig, ilyen formában nem volt Magyarországon – hangoztatta Balog Zoltán, rámutatva, szeretnék komolyan venni a pedagógusokat, szakmai álláspontjukat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy abban egyetértenek: az irány, az alapvetések jók, még ha szükség is van finomításra, kiigazításra.
Balog Zoltán köszönetét fejezte ki Hoffmann Rózsa távozó államtitkárnak, majd azt mondta: az új államtitkár családjogot tanult és szintén belülről ismeri a pedagógusszakmát. Azt szeretnék, ha az iskola és a család közelebb kerülne egymáshoz, és a családok nem valami szolgáltató intézményként néznének az iskolára, “ahol berakják a gyereket és tisztára mosva visszakapják, mint a patyolatban”, hanem partnerként tudnának egymásra tekinteni – fogalmazott. Azt mondta, a nevelés elsődleges helyszíne a család, és a családoknak szeretnének segíteni, őket szeretnék erősíteni, kiegészíteni. Ebben önöknek nagyon komoly szerepük lesz – fordult a küldöttekhez. A kar életre hívásával – folytatta – a pedagógusok részesei lehetnek hivatásuk tartalmi és szakmai színvonalának meghatározásában. Hozzátette, támogatják a pedagógusszakmát, hogy a tanárok érezzék, fontosak az állam számára, az állam számít rájuk. Balog Zoltán kiemelte a bizalomépítés fontosságát, s azt javasolta, forduljanak a fiatalok felé is. Emlékeztetett: fele annyi pedagógusjelöltet vettek fel mint korábban, és olyan ösztöndíjrendszert kínáltak, hogy aki hiányszakra jelentkezik, külön juttatásban részesül. Ez egy fontos jelzés, hogy érdemes pedagógusnak állni ma Magyarországon – fejtette ki a tárca vezetője.
Czunyiné Bertalan Judit június 15-i hatállyal kinevezett köznevelési államtitkár partneri viszonyt ígért a karnak. Mint mondta: a kar segítsége egyrészt kiterjed a tárca jogalkotási tevékenységére, valamint a Nat végrehajtására, a nemzeti köznevelési törvény tartalmi megtöltésére. A kar felelőssége és dolga, hogy működését, a pálya presztízsét növelje és erősítse azt a pedagógustársadalmat, amely ma szolgál Magyarországon. Ez a szolgálat elismerésre, dicséretre jogosult – fogalmazott, hozzátéve: a kar országos legitimációval rendelkezik és magas, erős reprezentációt mutat. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a kartól érkező szakmai javaslatok a köznevelési rendszer javítását szolgálják majd és az együttműködés alapját képezik. Külön örömnek nevezte, hogy a történelmi egyházak nyitottak a stratégiai partnerségre. A református és evangélikus egyház már írásban is kifejezte ebbéli szándékát. Bejelentette: hétfőn törvényjavaslatban kezdeményezi a kormány, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál a pedagógus alkalmazottak is jogosultak legyenek a pedagógusi pótszabadságra.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat. Azt mondta, olyan lehetőség előtt állnak, amely előtt még soha sem állt a pedagógus társadalom. Reményét fejezte ki, hogy komoly tárgyalópartnerei lehetnek a mindenkori kormányzatnak és teljes erővel tudják képviselni a pedagógustársadalmat. Nagyon szép, hogy 15 ezren már a jelöltállításnál regisztrálták magukat – mondta, hozzátéve: úgy kell dolgozniuk, hogy a többiek se kötelezettségnek érezzék a belépést a pedagógus karba. A bizalomnak kell helyre állni minden téren, s el kell érni, hogy úgy tekintsenek rájuk, mint partnerre, hogy érdemes legyen kérni a véleményüket és javaslataikat – fejtette ki az új elnök, aki kapcsolatot teremtene mindenkivel, akinek fontos a magyar oktatás ügye.
A pedagógus kar – amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek – az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A jelképévé a pitypangot választó kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladatként ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét.
A gazdaság és a tudomány összekapcsolása hozzájárul egy ország sikerességéhez, ezt látjuk Ausztriában, és ezt kívánjuk elérni Magyarországon – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az osztrák kollégájával, Reinhold Mitterlehnerrel folytatott június 12-i kétoldalú tanácskozást követően Bécsben.
A miniszter kiemelte: a tudománynak, a kutatásnak és innovációnak a gazdaságot kell szolgálnia. A felismerés Ausztriában is megtörtént, ezt mutatja a duális képzési rendszer, amelyben összekapcsolódik a gyakorlati képzés az elméleti oktatással. Az osztrák és a magyar diákok kölcsönös mobilitásával kapcsolatban elmondta, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel csereprogram elindításáról született megállapodás.
A felzárkózás és az esélyegyenlőség tekintetében figyelemreméltó osztrák példaként említette, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket Ausztriában jobban bevonják a szakképzésbe. Emiatt Ausztriában az oktatásból csak néhány százalék fejezi be végzettség nélkül a szakiskolát, míg Magyarországon ez a szám 30, a hátrányos helyzetűek között pedig 50 százalék. Kiemelte, hogy az európai ösztöndíjak is nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetűek felzárkózáshoz.
A kultúra adja az éltető energiát a közép-európai összefogáshoz, kultúra nélkül elképzelhetetlen, reménytelen a jó politika és a gazdaság – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 11-én Fertődön.
Balog Zoltán a visegrádi országokat képviselő cseh, lengyel és szlovák kultúrpolitikai vezetőket lát vendégül június 11-12-én a fertődi Esterházy-kastélyban. A találkozó első napján a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét hallgatták meg a kastély Marionettszínházában. Az esemény kezdetén az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte: a jövő érdeke, hogy a 21. századi Európában újra legyen „egy sajátos közép”, ahol a nyelvi korlátok ellenére jobban értjük egymást, mint más népek Európa más tájain, és együtt fogalmazzuk meg közös érdekeinket. Feltette a kérdést, hogy van-e a visegrádi négyeknek közös kulturális identitása. Közös történelmi és politikai identitásuk, közös gazdasági érdekeik vannak, de a kulturális identitás már nehezebb kérdés – mondta.
A tárcavezető úgy látja, a fertődi találkozó jó alkalom arra, hogy együtt gondolkodjanak azon, mi az, ami cseh, magyar, lengyel és szlovák, és mégis közös, közép-európai kulturális alap. Meg kell keresni azt, ami összeköt és azt is, ami szétválaszt, majd kísérletet kell tenni, hogy ez utóbbiról is párbeszédet folytassunk – mondta. A miniszter hangoztatta: közös érdekeink képviselete Európában és azon kívül nem megy közös kulturális nyelv nélkül. Balog Zoltán megjegyezte: az esti koncertnek helyet adó terem marionettszínháznak épült, majd operaelőadásokat tartottak benne, az ötvenes, hatvanas és hetvenes években viszont lóistállónak használták. Most újra koncertterem, amelyet 2013-ban avattak fel, és a kormány kihelyezett ülést is tartott már Fertődön. Ilyen sokáig tart rendbe hozni valamit, amit elrontottak, de 25 évvel a rendszerváltás után mégiscsak sikerült – tette hozzá.
A miniszter a koncert után újságíróknak azt mondta, hogy a kultúrának is az EU2020 uniós stratégia részének kell lennie. Ez azért is fontos, hogy a kultúra elérhetőségének, hozzáférhetőségének ne legyen akadálya a szegénység, a hátrányos helyzet. Hozzátette: erre is kellene uniós forrásokat fordítani. A koncert előtt átadták a közép-európai szellemiség ápolásáért odaítélt Visegrád-díjat a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A koncerten a Nemzeti Filharmonikusok Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart műveit adták elő Kocsis Zoltán vezényletével.
