hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Nagyszabású Munkácsy-kiállítás nyílt Sanghajban

Mintegy száz, Magyarországról érkezett festmény mutatkozik be Sanghajban a Munkácsy és kora – Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című kiállításon, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitott meg november 3-án a kínai nagyvárosban.

A tárlatra a Magyar Nemzeti Galériából és Pákh Imre magángyűjteményéből érkeztek művek Sanghajba. A kiállítás alapvetően Munkácsy munkásságára koncentrál, mintegy 35 festmény a mester életművét reprezentálja, de a festő barátjának, Paál Lászlónak, Szinyei Merse Pálnak és a realista festészeti tradíciókat követő magyar festőknek, továbbá a szolnoki művésztelep és a nagybányai művésztelep alkotóinak képei is szerepelnek a tárlaton. A nagyszabású kiállítást Kína és Ázsia legnagyobb múzeumában, a sanghaji China Art Museumban tartják, amelynek ez idén a legnagyobb időszaki kiállítása.    

Örömteli, hogy ilyen mennyiségű és minőségű magyar festmény képviselteti magát külföldön – hangsúlyozta az MTI-nek Balog Zoltán. A miniszter szerint a magyar delegáció jelenléte is üzenet a kínai partnereknek a kétoldalú kapcsolatok, a keleti nyitás politikájának fontosságát illetően. A kultúrán át a bizalom és a gazdasági együttműködés alapjai is épülnek – jelentette ki a miniszter. A tárcavezető beszédében Munkácsyval kapcsolatban azt emelte ki: ő az a festő, akin keresztül Magyarország meg tudja mutatni, hogy viszonylag kis mérete ellenére milyen gazdag kultúrával rendelkezik.

Si Ta-vej, a tárlatnak otthont adó China Art Museum igazgatója arról beszélt, hogy bár a képek száz évvel ezelőttiek, a mai napig nagy hatásuk van és ez a két ország közötti nagy földrajzi távolság ellenére is érezteti hatását. A kiállítás négyéves előkészítő munka eredményeként valósult meg. A sanghaji szépművészeti múzeum korábbi vezetője, Li Lej ragaszkodott ahhoz, hogy Sanghajba hozza a Munkácsy-válogatást, amely az eddigi legszínvonalasabb magyar képzőművészeti megjelenés lett az országban – mondta el az MTI-nek Révész Ágota, a sanghaji magyar főkonzulátus korábbi kulturális és oktatási szakdiplomatája, nyárig az együttműködés fő koordinátora. Révész Ágota szerint az idősebb kínai művészgeneráció jól ismeri Munkácsyt, ugyanis a festőművész-hallgatók számára a tananyag része volt, a társadalmilag érzékeny, drámai festészetet többek között Munkácsy művei alapján tanulták. Várhatóan sokan tekintik majd meg a tárlatot, a múzeumot hétköznapokon 7-8 ezren, hétvégenként átlagosan naponta 10 ezren látogatják. A január 28-ig látogatható kiállítás Sanghaj után Pekingbe, majd Moszkvába utazik tovább.

Balog Zoltán november 3-án emléktáblát avatott a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére, majd a Park Hotelben bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.

MTI

Emléktáblát avatott Komor Pál tiszteletére Balog Zoltán Sanghajban

Emléktáblát avatott november 3-án a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére az emberi erőforrások minisztere Sanghajban, ahol bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.

Balog Zoltán a kínai nagyváros Zsidó Emlékmúzeumában Csen Csien múzeumigazgatóval együtt avatta fel Komor Pál emléktábláját. A zsidó származású Komor Pál 1898 és 1948 között élt Sanghajban. A zsidóüldözésre válaszul az üzletember 1938-ban megalapította a Nemzetközi Bizottságot, amely ellátta a Sanghajba menekülő – elsősorban osztrák és német – zsidó családokat dokumentumokkal, lehetővé téve továbbutazásukat az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. Becslések szerint a Nemzetközi Bizottság mintegy 16 ezer menekültnek segített. Balog Zoltán beszédében azt hangsúlyozta, hogy menekültek mindig vannak és mindig is lesznek, segítség ugyanakkor nem mindig adódott. Komor Pál példája azt bizonyítja, hogy összefogással a bajból is lehet jó dolgokat teremteni, ráadásul az összefogással erősíteni lehet két ország, két város kapcsolatát, ahogy azt Sanghaj is Budapest esete is mutatja – fogalmazott a miniszter. Az eseményre Valerie Komor, Komor Pál Amerikában élő idős unokája levelet küldött, amelyben nagyapját igen szerény, elismerést nem kereső emberként írta le. Szerénysége ellenére is bizonyára nagyon büszke lenne arra, hogy szeretett városa elismerte a másokért végzett erőfeszítéseit – állt a levélben. Komor Pál tevékenységére az elmúlt években – a zsidóság városbeli történetével párhuzamosan – irányul nagyobb figyelem. Tavaly év elején a sanghaji Peace Hotelben nyílt fotókiállítás életéről, idén nyáron Menekülés Sanghajba címmel a Sanghaj és a zsidó menekültek, valamint Komor Pál, a zsidómentő magyar diplomata témákban kettős kiállítás emlékezett a Budapesti Történeti Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Konfucius Intézetével együttműködésben.

Az emléktábla-avatást követően Balog Zoltán a Hudec László tervei alapján készült Béke Szállodában bejelentette, hogy a híres sanghaji magyar építészről elnevezett magyarországi ösztöndíj létesül kínai egyetemisták számára. Hudec László 65 épületet tervezett Sanghajban. A program keretében a magyar fél a két ország közti diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulója alkalmából 65 ösztöndíjat kínál fel – jelentette be Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet.  A Hudec Ösztöndíj révén építészetet, várostervezést és dizájnt, vizuális gondolkodásmódot tanulhatnak a kínai diákok magyar egyetemeken. A három sanghaji egyetemnek felajánlott ösztöndíj első nyertesei már 2015 februárjában megkezdhetik tanulmányait Magyarországon, ahol Hudec László is az elméleti alapokat szerezte ahhoz, hogy később Sanghajban világhírűvé válhasson – fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára. Az emberi erőforrások minisztere november 3-án megnyitja a Munkácsy és kora, Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című nagyszabású kiállítást.

MTI

Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át 2014. október 31-én, a Reformáció Napján. A díjakat idén Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, Benczúr László építész, vezető tervező és Dr. Bódiss Tamás karnagy, előadóművész, zenepedagógus vehette át.

Az egyházügyért is felelős miniszter kiemelte: a történelemben nem egyedülálló, hogy ami egy közösség belső ügyeként indul el, az később egy sokkal tágabb közösség életére is hatással lesz és akár a történelem menetét is befolyásolja. A reformáció és az abból kinövő hitbeli megújulás, kultúra, gazdasági szemlélet mindannyiunk közös ügye, mert abból azok is gazdagodnak, akik nem tartoznak a reformációból kinőtt egyházi közösségekhez – mondta.

Balog Zoltán a díjátadáson hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy a Reformáció Emléknapján olyan kiemelkedő személyiségeket részesítsenek elismerésben, akik az egyházak körein belül folytatnak tevékenységet, de abból az egész nemzetnek, az egész kultúrának haszna van. Nem csak összegyűjteni és megőrizni kell a reformáció értékeit, hanem úgy kell bemutatni a mai magyaroknak, hogy érezzék a jelentőségét, a súlyát és a szépségét mindannak, amit az elmúlt ötszáz évben a reformáció kultúrája jelentett – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: a magyar nyelv gazdagsága elképzelhetetlen Károli Gáspár munkássága nélkül, aki nem csak megújította és megőrizte a nyelvet, hanem nyelvteremtő is volt. Azzal a csodálatosan gazdag nyelvvel, amit ő használt először, megpróbálta visszaadni a Bibliának az üzenetét és sokan ma is ebből élnek – mutatott rá.

A díjat olyan kiemelkedő személyek kaphatják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, a vásárosnaményi Beregi Múzeum nyugalmazott igazgatója. Két évtizede kutatja a református egyházművészetet, kiemelten az úrasztali terítőket. 1995-től vesz részt a Magyar Református Egyház által megindított felmérésben, a határon túli magyar egyházak gyülekezeteinek gyűjteményi összeírásában. A kutatás során az úrasztali terítők és egyéb templomi textíliák felmérését végezte. Az eredmények összegző kiadásával 1999-ben indult a Magyar Református Egyházak Javainak Tára sorozat, melynek 25 megjelent kötetének társszerzője.

Benczúr László építész, vezető tervező. Szakmai elhívatása és az egyház iránti elkötelezettségének középpontjában a protestáns egyházi építészet, templomok és gyülekezeti központok tervezése áll. 1990 után számos evangélikus templomot és központot tervezett. A modern hazai evangélikus templomépítészet megteremtőjévé és vezető alakjává vált. Benczúr László tizenkét éven át tagja volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének, jelenleg is tagja az egyház Országos Presbitériumának.

Dr. Bódiss Tamás, karnagy, előadó művész, zenepedagógus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Zenei tevékenysége szerteágazó, középpontjában a sokoldalú egyházzenei munkásság, elsősorban a református egyházi zene és éneklés művelése áll. 1982-től vezet kórusokat, többek között a Goudimel Kamarakórust, majd a Soli Deo Gloria Kamarakórust társkarnagyként. Részt vett a Protestáns Kántorátus alapításban és társvezetésében. Énekes-zenés liturgiák, fesztivál-koncertek, kórustalálkozók és más zenés események szervezője, szerkesztője és levezetője. A Magyar Egyházzene folyóirat „Református kántor” című melléklet szerkesztője 2000-től.

Budapest, 2014. október 31.

Az EMMI-hez tartozó minden ágazat büdzséje nőhet jövőre

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó összes ágazat költségvetése nőhet a jövő évben – közölte október 28-i budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán. A miniszter bejelentette: növelni fogják a nyugdíjak vásárlóértékét.

A 2015. évi büdzséről Balog Zoltán elmondta: a következő években a családok megerősítése a fő cél, továbbá az, hogy egyre több gyermek szülessen Magyarországon. Hozzátette: azt is szeretnék, ha egyre több olyan családban születne gyermek, ahol képesek és alkalmasak a szülők a munkavállalásra. A 3 évesnél kisebb gyerekeket felkaroló Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerének támogatására 293 millió forint állhat rendelkezésre. Jelenleg 114 ilyen ház működik Magyarországon, elsősorban olyan területeken, ahol a hátrányos helyzetűek száma magas – jelezte Balog Zoltán. A hároméves kötelező óvodáztatás alól mentességet kaphatnak azok, akiknél úgy látják, a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés 5 éves korig. Ahol viszont szükséges és indokolt az óvodáztatás hároméves kortól, ott a családi pótlékot ugyanúgy összekötik ezzel, mint az iskolába járásnál – közölte a miniszter. A jövő év végéig 4,8 milliárdos uniós és hazai forrásból ezer bölcsődei férőhelyet alakítanak ki. A jelenlegi 42 ezres bölcsődei férőhelyszámot 60 ezerre szeretnék növelni a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban. Az óvodai ellátásban uniós és hazai forrásokból jövőre négyezer férőhely létesülhet.

Úgy alakítják át a Nemzeti alaptantervet – folytatta a miniszter -, hogy az első években az olvasás és írás tanítására koncentráljanak, és tovább folytatódik az uszodaépítési program is. A büdzsében 3-3 milliárdot irányoznak elő tornaterem- és uszodaépítésre. A szakképzésben sokkal nagyobb hangsúly kerül a gyakorlati oktatásra, ezért megerősítik az általános iskolai képzést. A szakképzésből munka mellett is el lehet majd jutni a felsőoktatásba – mondta. A pedagógusok közül azok, akik a portfólió feltöltésével és minősítéssel pedagógus I. és mesterpedagógus kategóriába lépnek át, az életpályában foglalt mellett további béremelésre számíthatnak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) támogatásáról Balog Zoltán kérdésre azt mondta: a Klik az idén is jutott pluszforrásokhoz, mert erre szükség volt, és egy plusz 50 milliárdos forrásra szükség lesz jövőre is, amit meg is fog kapni az intézmény. A felsőoktatás költségvetése szerény mértékben, de nőni fog – közölte a miniszter, aki – mint mondta – bízik abban: a következő négy év elegendő lesz ahhoz, hogy “kimeneküljenek a PPP-konstrukció okozta csapdából”. Ha ez megtörténik, a felsőoktatásra szánt költségvetési forrásból a terület nagyon jól működhet.

Kérdésre közölte: várhatóan még a héten elkezdik nyilvánosságra hozni a kancellári névsort, a miniszterelnök meghozta döntését ez ügyben. Emlékeztetett: 29 állami felsőoktatási intézménybe 380 pályázat érkezett. Egy volt érvénytelen, ketten visszaléptek. Hozzátette: 21-22 intézményben lehet eredményes az eljárás, és 7-8 intézményben hirdetnek új pályázatot. Az “állami nászajándékról” szólva megerősítette: 2015-től havi 5 ezer forintos adókedvezményben részesülhetnek az első gyermek születéséig az első házasságot kötők. Ez várhatóan 30 ezer fiatalt érinthet, és két év alatt 120 ezer forintos többletjövedelemhez juthatnak a családok. A magzat 90 napos korától jár a 10 ezer forintos családi adókedvezmény, ez 2015-ben 1,6 milliárdos többlettámogatást jelent a családoknak. Második gyermek után négy év alatt duplájára emelnék a támogatás összegét – jelezte. A kétgyermekesek családi adókedvezménye is fokozatosan nő, jelenleg mintegy 300 ezer két gyermeket nevelő részére jár a 10 ezer forintos kedvezmény. Ez négy év alatt gyermekenként 2500 forinttal 20 ezer forintra nő majd, ami 2016-tól évente 14,5 milliárd forint támogatást jelent. Kitért a családi otthonteremtési kedvezmény kialakítására is: 2015. július 1-jétől 700 ezertől 1,17 millió forintig igénybe vehető támogatás, nemcsak új lakás vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlásra, meglévő lakás bővítésére is. Jövőre 4 milliárdból 10-11 ezer családnak adnak többlettámogatást ennek keretében.
    

Tovább növelik a részmunkaidőben foglalkoztatottak kedvezményét is – jelezte. Mintegy 14 ezer részmunkaidős után 100 ezer forint bruttó bérig jár az adókedvezmény. Ennek az intézkedésnek 867 millióra tehető a költségvetési hatása – mondta a miniszter. Bejelentette: januártól ismét növelni fogja a kormány a nyugdíjak vásárlóértékét. Ez majdnem hárommillió embert érint, és 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat az emelésre. A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik – közölte Balog Zoltán. Az egészségügyben a háziorvosi szolgálat megerősítése a legfontosabb cél, most 10 milliárd pluszt tettek a költségvetésbe. Adókedvezményekkel, a háziorvosi praxisok átgondolásával szeretnék vonzóvá tenni a területet, hogy ne maradjanak üresen praxisok – mondta, hozzátéve: az intézkedés csaknem hétezer háziorvost érinthet. Kérdésre elmondta: az egészségügyben az orvosok adminisztratív terheit csökkentenék, és az oktatásban sem terveznek strukturális elbocsátásokat. Balog Zoltán kitért arra is: a tárcához 7 év alatt majdnem ezermilliárdos uniós támogatás érkezik majd.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

 

 

A kormány segíteni akarja a tervezett gyerekek megszületését

A kormány családbarát intézkedéseivel segíteni akarja, hogy Magyarországon megszülethessenek a tervezett gyerekek. Az emberi erőforrások minisztere erről hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián beszélt.

Balog Zoltán a tervezett gyerekek megszületését segítő Három Királyfi Három Királylány Mozgalom rendezvényén közölte, a következő években fokozatosan, 2019-ig a duplájára kívánják emelni a kétgyerekes családok adókedvezményét. Tájékoztatása szerint már jövő januártól bevezetik a fiatal házasok támogatását; ez havonta 5 ezer forint pluszt jelent két éven keresztül, illetve az első gyerek vállalásáig, amikor a szülők már ennél nagyobb családi kedvezményekre is jogosultak lesznek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezményrendszernek köszönhetően évente több mint 300 milliárd forint marad a családoknál. Ez valójában nem kedvezmény, hanem adózatlan jövedelem, amit a családok gyereknevelésre fordíthatnak – fűzte hozzá a miniszter.

A miniszter a korábbi szociális és családügyi államtitkárság kettéválasztását azzal indokolta, hogy így még nagyobb figyelem irányulhat mindkét területre, továbbá jelzi azt is, hogy a kormány a családpolitikára kiemelt figyelmet fordít, hiszen – szavai szerint – ezekre a családokra épül a jövő társadalma. Közölte, nem akarják, hogy a gyermekvállalás szegénységi kockázat legyen Magyarországon, mint ahogy egyébként az több európai országban.

A konferencia témájára – az apák szerepére a családokban – utalva arról beszélt, azoknak a férfiaknak lényegesen jobbak az életesélyei, akik családban élnek, és négyszer jobbak azoknak, akik gyerekeket is nevelnek – idézett egy felmérést. Hangsúlyozta a gyereknevelést segítő állami források, intézmények elnevezését, hiszen azok pozitív vagy negatív üzenetet hordoznak a társadalom felé. Elmondta, olyan támogatási rendszert akarnak, amiben a gyereket nevelőknek nem azt kell bizonygatniuk, hogy ők rászorultak és ezért segélyre van szükségük. Jelezte, ezért például a “terhességi gyermekágyi segély” elnevezést várhatóan “várandósági csecsemőgondozási díjra” változtatják.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család-, és ifjúságügyért felelős államtitkára arról beszélt, felmérések szerint a családalapító fiatalok kettőnél több gyereket szeretnének, de a nők végül átlagosan csak 1,3 gyereket szülnek, ezért akarja a kormány a gyerekvállalás nehézségeit megkönnyíteni a számukra. Közölte, a kormányzat kiemelt támogatására számíthatnak azok a civil szervezetek is – köztük a konferenciát szervező Három Királyfi Három Királylány Mozgalom – amelyek hasonló tevékenységet végeznek azért, hogy a “kívánt gyerekek megszülethessenek”.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar családtámogatási rendszer európai összehasonlításban is nagyon kedvezőnek számít, és az apák számára is hozzáférhető. Ezzel összefüggésben utalt arra a döntésre, ami szerint a gyerekek után járó szabadságot már nem csak az egyik szülő veheti igénybe, hanem mind a kettő, és hogy az apáknak a gyerek születése utáni két hónapban további szabadnapokat is járnak.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula